T W E N T Y O N E
Zeck:
Annyira hülye vagyok...tudom hogy menyire érzékeny Maya a múlttal kapcsolatban én meg felhozom...Csak döbbenten álltam ott. Még sosem volt ilyen mérges és szomorú Maya...Mi lett volna ha nincs itt Alex. Tuti nekem esett volna...
-Azt hiszem mennem kéne...-Mondta félve Alex.
-Nem...ez csak egy kis családi vita...-Sóhajtottam.
-M-Megyek és megnézem Mayát.-Mondta Max. Még ő sem látta ilyennek Mayát...Én csak Bólogattam és el is indult Max.
-Tudom...hogy nem az én dolgom...de min akadt ki ennyire Maya?-NA bazdmeg Zeck ezt jól meg csináltad...nem fogom elmondani hogy vérfarkas.
-Mindegy...hosszú és bonyolult múltja volt...
-És tényleg nem volt itt senki rajtatok kívül?
-Igen...? Maya utálja az embereket...nem bízik meg senkiben...amióta megcsalták...-Most komoly itt lelkizek egy vad idegen sráccal...
-Azt hiszem megyek...-Állt fel Alex. Igen talán még is ez lenne a legjobb. Én csak bólogattam. Erre Alex felállt én kikísértem.
Maya:
Sirok...mostanában már csak sírok... Kopogást hallottam.
-Maya?-A szívem nagyot ugrott...Max...
-Figyelj Romeo mond azt hogy fürdök létszi!!-Tettem össze a kezem.
-Ő most fürdök.-Mondta Romeo. Huh...
-De ugye jól van?-Érdeklődött Max.
-Igen. -Válaszolta Romeo.
-Akkor jó.-Nem láttam, de tudtam hogy mosolyog. És hallottam a lépteit ahogy elmegy.
Pár perc múlva megint kopogtak.
-Hé Maya...-Hallottam Zeck halk hangját.-Tudom hogy haragszol és utálsz de...-Nem tudok rá haragudni...egyből az ajtóhoz mentem és kinyitottam. Zeck nyakába ugrottam. Először nem tudta hogy meg kéne ölelnie vagy sem. De aztán megölelt.-Sajnálom...-Mondta.
-Semmi baj.-Öleltem még szorosabban.
-Oké na akkor elmondom a holnapi programot...-Jaj nekem..- Reggel állatkertbe megyünk este pedig a tengerpartra.
-Zeck?-Kérdeztem.
-Hm?
-Komoly? Állatkert...nem vagyok már 5 éves és szerintem a többiek is így gondolják...
-Nem. Mindenki menne van még Romeo is.-Vágta rá...-Ugye Romeo?-Nézett a kutyára aki hevesen bólogatott.
-Felőlem...ha ki tudsz kelteni az ágyból...-Erre felnevetett Zeck.
-Maya? Amúgy minden rendeben?-Nézett rám aggódva.
-Igen, hisz most békültünk ki...-Mondtam értetlenül.
-Nem...úgy értem veled és Maxszal. Amióta történt ez a dolog Maxszal te kerülöd pedig elválaszthatatlanok voltatok...
-Meg vagyok...-Erőltettem egy mosolyt magamra...mert az az igazság hogy teljesen össze vagyok zavarodva..
-Oké...-Sóhajtott majd elment.
Végül elmentem zuhanyozni és átöltöztem a pizsimbe. És bebújtam az ágyba.
-Holnap majd beszélek vele....-Mondtam Romeonak de közben a plafont néztem.
-Ez az csajszi! Én hiszek benned!-Ezzel egy kicsit megnyugtatott. Végül elaludtam.
*Másnap*
Arra ébredtem hogy egy nagy rakás víz landolt a fejemen. Kinyitottam a szemem. Az én drágalátos bátyám ébresztett.
-Anyád!-Morogtam. Felnéztem az órára és vissza ejtettem a fejem a párnák közé.
-Kelj fel! Megyünk az állatkertbe!
-Bazdmeg Zeck! 10 óra és szombat van! Hagyj aludni!-És azzal szerintem el is aludtam mert mikor újra kinyitottam a szemem Zeck cipelt le a lépcsőn. Aztán levitt a konyhába. Komás voltam...lerakott és leültettet az egyik bárszékre. lenéztem a kezemre. Még pizsibe vagyok. Balra fordítottam a fejem és megláttam Maxot mellettem. NA basszus.
-Még át kell öltöznöm!-Ugrottam fel és felfutottam a szobámba. Miután becsuktam az ajtót megnyugodtam.-Ez közel volt...
Elmentem az ablakig. Jó idő lesz...Elsétáltam a szekrényhez és kivettem egy kék ujjatlan pólót, egy shortot egy oldal táskást. És egy kék tornacipőt. És az egyik kedvenc nyakláncom.
Beraktam a táskába egy palack vizet és a pénztárcám és lementem a fiúkhoz.
-Akkor menjünk...-Motyogtam és a bejárati ajtó felé mentem. Aztán a többiek is jöttek.
Zeck vezet, én Romeoval az ölemben az anyós ülésen, Max és Logan hátul. Nem telt sok időbe és már meg is érkeztünk. Megvettük a jegyeket, Romeot pórázra raktam és elindultunk körbenézni.
Az összes állatott megnéztük. Nekem a farkasok voltak a kedvenceim. Jó mondjuk ez érthető de még meg is simogattam őket a kerítésen át. Végül még fagyiztunk is aztán haza indultunk volna ha Zeck nem mászik be az elefántokhoz...
-Zeck azonnal gyere ki! EL fognak taposni!-De ő csak nevetve futkározott a több tonnás állat körül.
-Hé haver ne csináld már!-ÉS felült az egyik hátára...
És így ki lettünk tiltva az állatkertből...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro