Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

T H I R T E E N

Szerintem éjfél lehetett mire hazaértünk. Bementem a szobámba és ráhuppantam az ágyra. Majd újra eszembe jutott ahogy Luke csókolózik azzal a lánnyal. Megint sírtam. De ami nem öl meg az erősebbé tesz, nem? De az tény hogy a falkán kívül senkiben sem bízhatok.

De aludnom is kellene...így végül átöleltem a takaróm és nagy nehezen és könnyekkel tele de elaludtam.

Más nap reggel Max ébresztett.

-Ne! Hagyjál! Hagy merüljek el a depresszióban!-Morogtam a párnámba.

Ekkor felkapott és a vállára dobot. Utálom ha ő ébreszt... De én csak a az egyre távolodó párnámat néztem.

-Párna!-Súgtam és nyúltam utána. Hátha elkap. Na akkor tuti betojnék!

-Ne aggód van egy meglepink számodra!-Mondta Max.

-Ha nem Luke feje akkor tegyél vissza az ágyba!-Utasítottam.

-Hidd el ennek jobban fogsz örülni!-Hm...akkor talán megbocsátok hogy felébresztetted az alvó farkast...jaj de vicces vagyok! De lehet még több nutella. Erre felcsillant a szemem. Hmm...Nutella...gondolatomból az szakított ki hogy megérkeztünk a nappaliba.

-Na ide a meglepivel!-Mondtam Zecknek.

-Jó, de ez a meglepi fontos. Azért kapod mert ő mindig veled lesz. És vigyázni fog rád.-Nutella.-Szóval....Romeo gyere ide.

NA nem fogjátok elhinni mi a meglepim. Nem nutella de jobb! Egy aranyos Doberman! Tudniillik imádom a kutyákat és a Doberman a kedvencem. Ráadásul Romeo egy szál rózsát tartott a szájában.

Na jó hát nem cuki? Tudom hogy sokan azt gondolják hogy "Jaj ez egy veszélyes dög" nem nem az. És ha az is lenne én is az vagyok szóval tökéletes páros.

-Gyere Romeo!-Egyből felém szaladt és letepert és agyon nyalta az arcom.

-Ch...bezzeg veled milyen kezes bárány...-Mondta Logan. Tényleg most vettem észre hogy agyon van szakadva a ruhájuk.

-Csak úgy tudtuk elhozni hogy bevetettem az Alpha szemet. -(Ami annyit jelent hogy megnyugtatja az állatokat.) Pff akkor ő tényleg az kis vadállatom.

-De ami fontos ha kimondod...-Odahajolt a fülemhez és úgy folytatta.- hogy támad. Akkor támadni fog.

Hű de király Romeo.

-Köszönöm fiúk!-Öleltem meg őket.

Tényleg. Most milyen menő már hogy van egy kutyám ami hallgat a támad parancsra? ÉS nem tudom úgy érzem jókat fogunk mi beszélgetni. Hogy hogy értem? Úgy hogy mivel farkarkas vagyok valamennyire megértem az érzelmeiket. A szemeiből és a testtartásából ki tudom következtetni.

-Oké menjünk!-Megfogtam a kocsi kulcsot és Zeck kezébe nyomtam.

-Mi? Hova?-Néztek rám értetlenül. Pff fiúk..

-Hogy hova? Vásárolni! Kell kutya kaja, tálak, póráz, nyakörv, alvó hely, kutyaház, játékok, meg még egy két apróság.-A fiúk ámulva néztek.

Így elindultunk a kocsihoz.

Én beszálltam az anyós ülésre.

-És hogy akarod Romeot a kocsiba tenni?-Kérdezték.

-Így!-Füttyentettem és Romeo beugrott a terepjáró hátsó ülésének a közepére. Aztán a fiúk is beültek.

-Maya?-Kérdezte félve Logan.

-Hmm?

-Nem kéne neked inkább közénk ülni?-Félve mosolygott. Én hátranéztem. Logan Romeo bal oldalán Max pedig a jobb oldalán ül. Romeo pedig morog rájuk mint a nem tudom mi.

-Okos Romeo! Pacsi!-És adott egy pacsit.Majd vissza ültem a helyemre.

-Imádom ezt a kutyát! Döntöttem a fejem a fejtámlának.-Mehetünk!

-Mi már kevésbé.-Morogta Zeck és elindultunk.

Megvetünk minden fontos dolgot.

-Elárulnád nekem drága kishúgom hogy mi a faszért kellett neked egy TV?-Mérgelődött Zeck miközben a TV-t próbálta behozni az ajtón. Mögötte pedig Max és Logan hozta Romeo cuccát.

-Kérlek szépen azért kellett mert te mint kedves bátyám fel fogod szerelni a szobámba hogy az ágyból tudjuk nézni Romeoval a TV-t!-Válaszoltam vissza.

-Dehogy! Nem vagyok a csicskád!-Hisztizett.

-Romeo!-Mondtam és nagy morgásba kezdett az illető.

-Jó jó! Már viszem!-Mondta és elindulta lépcsőn, fel a szobámba.

-Jaj imádlak Romeo!-Guggoltam le a kutya mellé és megöleltem. Aki válaszként megnyalta az arcom.

-Ezeket hova tegyük?-Kérdezte Logan. Max és Logan ki se látszott sok kutyaholmi mögül.

-Csak tegyétek le! Innentől átvesszük.-A fiúk letették és megkönnyebbülve huppantak a kanapéra közben lehetett hallani Zeck káromkodását mikor épp a TV-vel bajlódott.

Én meg elkezdtem rendezni. A fekete szegecses nyakörvet és pórázt az akasztókra tettem. A két fémtálat a bejártai ajtó mellé. A 2x 20 kg-os kutyakajákat a konyha egyik lenti fiók szerűségébe raktam. A kutyaházat kivittem de tuti hogy mindig bent lesz de azért na kell ez is. Az alvóhelyét és a játékokat a szobámba raktam.

És vettem egy apróságot Romeonak. Remélem tetszeni fog.

Tudom nem néz ki a legjobban, és hogy szívesebben ennétek meg egy csillámpónit de az eladós nőcike ezt ajánlotta hát megvettem a legnagyobbat. Mint jó Gazdi. Hmm. Egósan elmosolyodok.

-Maya...ijesztő ez a vigyor.-Mondta Max félve miközben egy párna mögé bújik a kanapén.

Nem figyelek rá. Jobban jár.


-Figyi Romeo vettem neked még valamit!-Mondtam és elővettem a táskából ez az izét. Kibontottam és neki adtam. Elég viccesen nézett ki ahogy a hatalmas csont lehúzza a fejét. Kb akkora mint az emberi comb csont. De örült neki így én is örültem. Ezzel el lesz egy ideig.

Lehuppantam a fiúkhoz és elkezdtük nézni a TV-t. Már egy ideje néztük mikor lejött Zeck.

-Kész van a Tv.-Mondta összeszorított foggal.

-Köszi!-Ugrottam a nyakába és megöleltem. Meg megpusziltam. Közben már Romeo is megette a csontot.-Gyere Romeo menjünk.-Azzal felmentünk. De még nem mentem be a szobába. Fönt a lépcsőnél leültem a földre a falnak nekitámasztottam a hátam. És egy kicsit kikukucskáltam a fal mögül.

Éppen most vetette magát a kanapéra.

-Nem hiszem el! Ez a kutya borzasztó!-Mondta Logan.

-Ja...-Helyeselt Max.

-De legalább Romeo megvédi Mayát. És elég jól kijönnek. Még tőlünk is félti akikkel együtt lakik. Képzeld el mit csinál ha Maya tényleg veszélyben van. Meg a kutyák jók az ilyen lelki izében. Legalábbis jobbak mint mi.

Romeo az ölembe tette a fejét.

-Látod? Ők jók. Kérlek legyél velük elnézőbb.-Suttogtam Romeonak. Ő válaszként megnyalta a kezem.

Végül bementünk a szobámba. Átöltöztem pizsibe majd befeküdtem az ágyba. Észrevettem hogy Romeo az alvós helyén ül és néz.

-Na jó gyere!-Emeltem meg a takarót. Romeo egyből mellém rohant. És átöleltem és végül elaludtunk.

Sziasztok! Hát ez a rész elég kutyásra sikerült kérlek be öljetek meg ezért🙏. De remélem tetszett. Nyugodtan kommentelhettek, és csillagozhatok!😊💙💙 Várom a véleményeteket és kérdéseitek ha van. 😍😍🙊🙈🙉👽

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro