T H I R T E E N
Szerintem éjfél lehetett mire hazaértünk. Bementem a szobámba és ráhuppantam az ágyra. Majd újra eszembe jutott ahogy Luke csókolózik azzal a lánnyal. Megint sírtam. De ami nem öl meg az erősebbé tesz, nem? De az tény hogy a falkán kívül senkiben sem bízhatok.
De aludnom is kellene...így végül átöleltem a takaróm és nagy nehezen és könnyekkel tele de elaludtam.
Más nap reggel Max ébresztett.
-Ne! Hagyjál! Hagy merüljek el a depresszióban!-Morogtam a párnámba.
Ekkor felkapott és a vállára dobot. Utálom ha ő ébreszt... De én csak a az egyre távolodó párnámat néztem.
-Párna!-Súgtam és nyúltam utána. Hátha elkap. Na akkor tuti betojnék!
-Ne aggód van egy meglepink számodra!-Mondta Max.
-Ha nem Luke feje akkor tegyél vissza az ágyba!-Utasítottam.
-Hidd el ennek jobban fogsz örülni!-Hm...akkor talán megbocsátok hogy felébresztetted az alvó farkast...jaj de vicces vagyok! De lehet még több nutella. Erre felcsillant a szemem. Hmm...Nutella...gondolatomból az szakított ki hogy megérkeztünk a nappaliba.
-Na ide a meglepivel!-Mondtam Zecknek.
-Jó, de ez a meglepi fontos. Azért kapod mert ő mindig veled lesz. És vigyázni fog rád.-Nutella.-Szóval....Romeo gyere ide.
NA nem fogjátok elhinni mi a meglepim. Nem nutella de jobb! Egy aranyos Doberman! Tudniillik imádom a kutyákat és a Doberman a kedvencem. Ráadásul Romeo egy szál rózsát tartott a szájában.
Na jó hát nem cuki? Tudom hogy sokan azt gondolják hogy "Jaj ez egy veszélyes dög" nem nem az. És ha az is lenne én is az vagyok szóval tökéletes páros.
-Gyere Romeo!-Egyből felém szaladt és letepert és agyon nyalta az arcom.
-Ch...bezzeg veled milyen kezes bárány...-Mondta Logan. Tényleg most vettem észre hogy agyon van szakadva a ruhájuk.
-Csak úgy tudtuk elhozni hogy bevetettem az Alpha szemet. -(Ami annyit jelent hogy megnyugtatja az állatokat.) Pff akkor ő tényleg az kis vadállatom.
-De ami fontos ha kimondod...-Odahajolt a fülemhez és úgy folytatta.- hogy támad. Akkor támadni fog.
Hű de király Romeo.
-Köszönöm fiúk!-Öleltem meg őket.
Tényleg. Most milyen menő már hogy van egy kutyám ami hallgat a támad parancsra? ÉS nem tudom úgy érzem jókat fogunk mi beszélgetni. Hogy hogy értem? Úgy hogy mivel farkarkas vagyok valamennyire megértem az érzelmeiket. A szemeiből és a testtartásából ki tudom következtetni.
-Oké menjünk!-Megfogtam a kocsi kulcsot és Zeck kezébe nyomtam.
-Mi? Hova?-Néztek rám értetlenül. Pff fiúk..
-Hogy hova? Vásárolni! Kell kutya kaja, tálak, póráz, nyakörv, alvó hely, kutyaház, játékok, meg még egy két apróság.-A fiúk ámulva néztek.
Így elindultunk a kocsihoz.
Én beszálltam az anyós ülésre.
-És hogy akarod Romeot a kocsiba tenni?-Kérdezték.
-Így!-Füttyentettem és Romeo beugrott a terepjáró hátsó ülésének a közepére. Aztán a fiúk is beültek.
-Maya?-Kérdezte félve Logan.
-Hmm?
-Nem kéne neked inkább közénk ülni?-Félve mosolygott. Én hátranéztem. Logan Romeo bal oldalán Max pedig a jobb oldalán ül. Romeo pedig morog rájuk mint a nem tudom mi.
-Okos Romeo! Pacsi!-És adott egy pacsit.Majd vissza ültem a helyemre.
-Imádom ezt a kutyát! Döntöttem a fejem a fejtámlának.-Mehetünk!
-Mi már kevésbé.-Morogta Zeck és elindultunk.
Megvetünk minden fontos dolgot.
-Elárulnád nekem drága kishúgom hogy mi a faszért kellett neked egy TV?-Mérgelődött Zeck miközben a TV-t próbálta behozni az ajtón. Mögötte pedig Max és Logan hozta Romeo cuccát.
-Kérlek szépen azért kellett mert te mint kedves bátyám fel fogod szerelni a szobámba hogy az ágyból tudjuk nézni Romeoval a TV-t!-Válaszoltam vissza.
-Dehogy! Nem vagyok a csicskád!-Hisztizett.
-Romeo!-Mondtam és nagy morgásba kezdett az illető.
-Jó jó! Már viszem!-Mondta és elindulta lépcsőn, fel a szobámba.
-Jaj imádlak Romeo!-Guggoltam le a kutya mellé és megöleltem. Aki válaszként megnyalta az arcom.
-Ezeket hova tegyük?-Kérdezte Logan. Max és Logan ki se látszott sok kutyaholmi mögül.
-Csak tegyétek le! Innentől átvesszük.-A fiúk letették és megkönnyebbülve huppantak a kanapéra közben lehetett hallani Zeck káromkodását mikor épp a TV-vel bajlódott.
Én meg elkezdtem rendezni. A fekete szegecses nyakörvet és pórázt az akasztókra tettem. A két fémtálat a bejártai ajtó mellé. A 2x 20 kg-os kutyakajákat a konyha egyik lenti fiók szerűségébe raktam. A kutyaházat kivittem de tuti hogy mindig bent lesz de azért na kell ez is. Az alvóhelyét és a játékokat a szobámba raktam.
És vettem egy apróságot Romeonak. Remélem tetszeni fog.
Tudom nem néz ki a legjobban, és hogy szívesebben ennétek meg egy csillámpónit de az eladós nőcike ezt ajánlotta hát megvettem a legnagyobbat. Mint jó Gazdi. Hmm. Egósan elmosolyodok.
-Maya...ijesztő ez a vigyor.-Mondta Max félve miközben egy párna mögé bújik a kanapén.
Nem figyelek rá. Jobban jár.
-Figyi Romeo vettem neked még valamit!-Mondtam és elővettem a táskából ez az izét. Kibontottam és neki adtam. Elég viccesen nézett ki ahogy a hatalmas csont lehúzza a fejét. Kb akkora mint az emberi comb csont. De örült neki így én is örültem. Ezzel el lesz egy ideig.
Lehuppantam a fiúkhoz és elkezdtük nézni a TV-t. Már egy ideje néztük mikor lejött Zeck.
-Kész van a Tv.-Mondta összeszorított foggal.
-Köszi!-Ugrottam a nyakába és megöleltem. Meg megpusziltam. Közben már Romeo is megette a csontot.-Gyere Romeo menjünk.-Azzal felmentünk. De még nem mentem be a szobába. Fönt a lépcsőnél leültem a földre a falnak nekitámasztottam a hátam. És egy kicsit kikukucskáltam a fal mögül.
Éppen most vetette magát a kanapéra.
-Nem hiszem el! Ez a kutya borzasztó!-Mondta Logan.
-Ja...-Helyeselt Max.
-De legalább Romeo megvédi Mayát. És elég jól kijönnek. Még tőlünk is félti akikkel együtt lakik. Képzeld el mit csinál ha Maya tényleg veszélyben van. Meg a kutyák jók az ilyen lelki izében. Legalábbis jobbak mint mi.
Romeo az ölembe tette a fejét.
-Látod? Ők jók. Kérlek legyél velük elnézőbb.-Suttogtam Romeonak. Ő válaszként megnyalta a kezem.
Végül bementünk a szobámba. Átöltöztem pizsibe majd befeküdtem az ágyba. Észrevettem hogy Romeo az alvós helyén ül és néz.
-Na jó gyere!-Emeltem meg a takarót. Romeo egyből mellém rohant. És átöleltem és végül elaludtunk.
Sziasztok! Hát ez a rész elég kutyásra sikerült kérlek be öljetek meg ezért🙏. De remélem tetszett. Nyugodtan kommentelhettek, és csillagozhatok!😊💙💙 Várom a véleményeteket és kérdéseitek ha van. 😍😍🙊🙈🙉👽
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro