Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen sokáig tartott de kész a rész! Mivel sokat vártatok ezért hosszabbra csináltam ezt a rész. Remélem tetszeni fog! :)

Ahogy megláttam a lányt elállt a lélegzetem. Nem csak a fehér haja miatt. Hanem...csakúgy láttam rajta. Láttam rajta hogy szomorú és hogy sokat szenvedett...olyan mint én. Mégis hamis mosolyok mögé bújik. Nem sír...pedig lehet látni a szemében hogy szenved...Értem szóval őt kéne megvédenem. Hát oké! Az életem árán is meg fogom védeni.

-Gyere Romeo!-Egyből felé szaladtam és megnyaltam az arcát.

Én mindig itt leszek neked...Maya.

-Ch...bezzeg veled milyen kezes bárány...-Nyavalygott azt hiszem Logan?

-Csak úgy tudtuk elhozni hogy bevetettem az Alpha szemet. -Ch a kis hazug csak megsajnáltam ezért engedtem hogy berakjanak a kocsiba. De várjunk? Akkor azért éreztem azt a farkas szagot? Meg Alpha szem? Ez egy falka? Akkor minek kell nekem megvédeni ezt a lányt?

-De ami fontos ha kimondod...-Odahajolt a lányhoz. És már nemhalottam mit mondott neki.

-Köszönöm fiúk!-Ölelte meg Maya a többieket.

-Oké menjünk!-Mondta Maya.

-Mi? Hova?-Kérdezte a tökfej csapat.

-Hogy hova? Vásárolni! Kell kutya kaja, tálak, póráz, nyakörv, alvó hely, kutyaház, játékok, meg még egy két apróság.-Ez...mind...nekem? Úristen! Úgy látszik a legjobb gazit kaptam! Jesz jesz! Aztán elindultak a kocsihoz. Meghallottam Maya füttyentését

-Maya?-Kérdezte félve Logan.

-Hmm?

-Nem kéne neked inkább közénk ülni?-Még mindig félt ez a gyerek. Ekkor Maya hátrafordult én meg közben morogtam Loganre. Ne hogy azt hidd ennek én örülök.

-Okos Romeo! Pacsi!-Nagy örömmel adtam neki. Komolyan mondom én Mayának lettem teremtve.

-Imádom ezt a kutyát! Menjünk!-Mondta én is imádlak gazdám.

-Mi már kevésbé.-Mondta Zeck.

Megvetünk minden fontos dolgot. Elég gyorsak voltunk. És ráadásul együtt választottuk ki a cuccom.

-Elárulnád nekem drága kishúgom hogy mi a faszért kellett neked egy TV?-Mérgelődött Zeck miközben a TV-t próbálta behozni az ajtón. Mögötte pedig Max és Logan hozta az én cuccom. Ezt olyan jó nézni.

-Kérlek szépen azért kellett mert te mint kedves bátyám fel fogod szerelni a szobámba hogy az ágyból tudjuk nézni Romeoval a TV-t!-Igen igen. Együtt fogunk Tv-zni de jó.

-Dehogy! Nem vagyok a csicskád!-Hisztizett.

-Romeo!-Mondta és én ezer örömmel morogtam rá Zeckre.

-Jó jó! Már viszem!-Mondta és elindulta lépcsőn, fel a szobámba.

-Jaj imádlak Romeo!-Guggolt le mellém és megölelt. Én meg megnyaltam az arcát.

-Ezeket hova tegyük?-Kérdezte Logan.

-Csak tegyétek le! Innentől átvesszük.-A fiúk letették és megkönnyebbülve huppantak a kanapéra. Maya sec-perc alatt eltette a dolgokat. Aztán odaadott nekem egy hatalmas csontot ami alig fért be a számba aztán elkezdtem rágcsálni. Aztán mikor kész lett felmentünk a szobába. De végül megálltunk a lépcső tetején és...hallgatóztunk.

-Nem hiszem el! Ez a kutya borzasztó!-Mondta Logan.

-Ja...-Helyeselt Max. Pff ezért mindhármótokat seggbe haraplak...

-De legalább Romeo megvédi Mayát. És elég jól kijönnek. Még tőlünk is félti akikkel együtt lakik. Képzeld el mit csinál ha Maya tényleg veszélyben van. Meg a kutyák jók az ilyen lelki izében. Legalábbis jobbak mint mi.-Természetesen nálatok mindenki jobb...de biztos bajban lehet Maya ha a tesója is így félti. De ne aggódjatok ha valaki hozzá mer érni annak annyi! Ezt megígérem!

Végül Maya ölébe raktam a fejem. Nem tudom elképzeli hogy min mehetett át de én azért vagyok itt hogy megvédjem. és nem fogom hagyni hogy sírjon. Rá fogom venni hogy igazán mosolyogjon.

-Látod? Ők jók. Kérlek legyél velük elnézőbb.-Suttogtam a fülembe. Igazad van barmok de szeretnek téged. Megnyaltam a kezét.

Végül elkészültünk a lefekvéshez. én leültem a helyemre de szegény egyedül alszik. Csak bámultam.

-Na jó gyere!-Emelte meg a takarót. Egyből mellé rohantam.Átölelt és végül így aludtunk el.

Másnap Maya ébresztett. Egyből elkezdett készülődni nem tudom hova... Aztán kiment a szobából én meg egyből utána. Mikor lementünk a lépcsőn Maya észrevette a két farkast a konyhában akik egy szelet húson vitatkoznak. Szóval tényleg farkasok. Aztán Maya is közéjük ugrott. Hajrá Maya!! Elvette a húst és megette.

Aztán elindult kifele. De mikor észrevette hogy követném...

-Nem Romeo, te most nem jöhetsz pedig hidd el tök jó lenne! Itt kell maradnod! De majd Zeck el visz sétálni.-Ne...Maya most komoly? mi van ha veled történik valami?-Kérlek legyél vele rendes, jó?-Súgta a fülembe. Legyen...- Na akkor mentem csövi!-Mondta és épp elment volna amikor Zeck bokán ragadta.

-Nee! Ne hagy itt ezzel a sátánnal!- Ez komoly? Szánalmas fél egy kutyától? Egy alfa? És én még azt hittem valami maffia főnöke...a látszat csal Romeo! Ezt jegyezd meg! Ezt nézni se bírom. Felálltam és megragadtam Zeck pólóját. Aztán lengette és elment Maya. Engem meg rá hagyott. De legalább nem fogok unatkozni ):3

Aztán elment Zeck a konyha felé. Megcsinált magának egy szendvicset és leült enni majd rám nézett.

-Ne is álmozod, hogy kapni fogsz belőle.-Nézett rám dühösen. Én csak kinyújtottam a nyelvem.

-Ahh...Tudod jóba kéne lennünk...Maya miatt. Meg azért már a család tagja vagy szóval...-Hmm...Nem is tudom...

  Kérlek legyél vele rendes, jó?  

Ezek a szavak hangoztak a fejembe. Végül is Maya tök boldog lenne. És talán ismétlem TALÁN egész jó fej ez a csávó. Beleegyezésem jeléül bólogattam.

-Tudod egyszerűbb lenne ha te is tudnál beszélni.-Nekem mondod?- Majd megpróbálok intézkedni!-Kacsintott rám. Most ez komoly? Tényleg tudna segíteni? Akkor tudnék beszélgetni Mayával!-Tessék!-Dobot felém egy sonkát amit még a levegőben kaptam el. Aztán a telefonjához nyúlt. Majd elkezdett valakit hívni.

-Oh csá Logan. Figyi lenne egy kérdésem. Nem tudsz valami olyan dolgot csinálni amitől megértenénk Romeot?.... Várj rá ér  suli után is...Ja eljössz a suliból oké!-Majd letette.

Na jó most már kezdek izgatott lenni.

Maya:

-Szia madárkám! Mi a neved?-Hajolt oda hozzám és átkarolt. Jaj de jó egy "csábító" lett a padtársam. Vele csak a baj lesz.

Ránéztem unottan nem mondtam semmit. Csak fogtam és ledobtam magamról a kezét és visszafordultam az ablak felé. Már 30 perce ül mellettem ez már túl sok.

-Én Alexander vagyok!-Mosolygott csábítóan. De engem még mindig nem érdekel. Hm...Alexander azaz Alex. Mint a Madagaszkárból...szegény szüleit megértem. Biztos rájöttek hogy mennyi hasonlóság van a gyerekük és egy animált karakter között. De én az ablakot néztem. -Látom nem nagyon vagy beszédes...legalább is velem. A vöröske a pasid?- Ne erre egyből felfigyeltem. Vöröske? Csak én szólíthatom úgy. Ha a falkán kívül más mondja az sértésnek veszem. És senki sem sértegetheti a családom. Ezért egyből felfordultam és megragadtam a pólójánál. És a szemébe néztem.

-Még egyszer így hívod és kibelezlek! Hagy engem békén kopj le! Inkább ülj el egy másik lányhoz őket próbál "elcsábítani".Mert... Engem. Nem. Érdekelsz.-Tagoltam a végét. Megijedt láttam rajta hogy nem számított rá. De így legalább békén hagy.

-Oh, te már nem cicus hanem vadmacska vagy.- Mosolygott.És csak egy elegáns mozdulttal akkorát löktem rajta hogy leesett a székről. Mindenki röhögött. Max egyből rám nézett. Én csak vállat vontam és néztem tovább az ablakon kifelé. -Hülye pöcs.-Gondoltam. -Az én érzéseimmel nem fogsz játszadozni.

Szerencsére megszólalt a csengő ezért a vállamra dobtam a táskám és elindultam kifele. Következő óra tesi. Hirtelen mellém jött Max.

-Mi volt ez hófehérke?-Nézett rám.

-Azt mondta rád hogy vöröske és megkérdezte hogy a pasim vagy-e.-Mondtam.

-Oh, hát akkor csoda hogy ennyivel megúszta.-Nevetett fel. Tudta hogy ezt a két dolgot utálom.

-Hát ja Paradicsom. Túl kedves vagyok.

-Azt hittem már...leszoktál erről a becenévről.-Mondta szomorúan.

-Jaj soha!-Fel nevettem.

-Na ezért le foglak győzni kéziben!-Mondta.

-Próbáld csak meg! Verhetetlen vagyok.-Nevettem.

-Akkor én is beszállok!-Mondta mögöttünk egy srác...Alex. Én egy gyilkos pillantással díjaztam a jelenlétét.- Ha én nyerek elárulod a neved!-Mutatott rám.

-És ha mi nyerünk akkor elülsz mellőlem! És nem szólsz hozzám soha többet!-Mondtam a feltételeim.

-Legyen!-Az a magabiztos mosolya...-Akkor a teremben tali!-Mondta és elsétált kettőn között.

-Maya?-Mondta dühösen Max. Én érdeklődve néztem rá.-Nyírjuk ki ezt a szemetet!

-Oké!-Felnyújtotta az öklét. Így le ököl pacsiztunk. És elindultunk a terem felé.