Előző részből:

Ezennel megkezdődött az örökké tartó házas életünk. 1 hét pihenés vele, majd pedig kezünkbe vesszük pici Samantha ügyét.

Boldog vagyok, de teljesen csak akkor leszek az, ha Samantha is megkaphatja az örökéletet tőlünk, az 5-dik születésnapjára. Én ezzel szeretném megajándékozni. De ezt a Bölcsek, sajnos nem értik meg.

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Órákkal később a repülő gépen ülve, teljesen elbambulva fürkésztem az ablakon keresztül, a hófehér felhőket. Elképzeltem, ahogy felettük repülök, teljesen súlytalanul. A gondok tova szállnak a szembe széllel, mely arcomból elfújja fekete tincseimet. Oly szabadnak és semmiféleképpen, nem földhöz ragadtan éreztem magam, miközben ábrándoztam. Amint magamhoz tértem, nagy mosollyal Jason felé fordítottam a fejem. Minden kétséget kizárólag, mélyen aludta az igazak álmát. Teljesen önfeledten kezdtem pásztázni férfias arcát. Minden apró szegletét, alaposan végig fürkésztem, mint ha már nem láthatnám őt holnap. Végig futott agyamon a felismerés, hogy pont azt a férfit hívhatom férjemnek, akit legszívesebben miszlikbe téptem volna, miután megérkeztem Forks-ba több mint egy hónapja. Nem hittem volna, hogy majd egyszer úgy fogom őt szeretni, hogy akár még az életemet is odaadnám érte. Most pedig, minden apró gondját, baját, a szívemen viselem. Megtennék érte bármit, csak hogy boldog legyen. Most már feltudom fogni, hogy édesanyám mit értett az önzetlen, feltételnélküli, szeretet alatt. Jason és Samantha és persze apám, lettek az életem értelmei.

Oly nyugodtan alszik, de még is olyan jó lenne, ha ébren lenne velem. Fürkészném gyönyörű szemeit, melyek oly nyugtató hatással vannak rám. Amikor belenézek íriszébe, hirtelen minden gondom, tova szállni látszik. Mikor mélyen belefúrja tekintetét szemeimbe, olyankor mindig elkap valami kellemes bizsergető érzés és melegség önti el, olyankor szörnyeteg szívemet. De nem fogom felébreszteni őt, mert nincs szívem hozzá. De nem búslakodom, hisz így fürkészhetem szabályos arcát. Tekintetem egyfolytában, a cseresznye piros puha édes ajkaira terelődik. Ha tehetném, akkor minden percben csókjaimmal bombáznám formás ajkait. Mi tagadás, én eszem vesztve beleszerettem Jason-be.

Gondolataimból, a zsebemben rezgő telefonom zökkentett ki. Előhalásztam a farzsebemből és Nathaniel nevével néztem szembe. Sms-t küldött, amit habozás nélkül el is olvastam.

Nathaniel: Ne bámuld már ennyire feltűnően a férjedet, mert felfog rá ébredni. :)

Kikerekedett szemekkel olvastam és egyből beugrott Emmett képessége. Hihetetlen, hogy képes még ezt is látni.

Én: Nem ér kukkolni! ;)

Mosolyogva klikkeltem a küldés gombra, majd pedig az ölembe tettem a telefont és előhalásztam a táskámból a fülesemet, melyet hamar csatlakoztattam a készülékhez és rögvest elindítottam, Havasi és Endi-től a 28 waves cimű, számot. Soha nem gondoltam volna, hogy a zongora és a dob, ennyire jól szólnak egyszerre. Már a zene elején, ismét rezegni kezdett a telefonom. Habozás nélkül, megnyitottam az üzenetet.

Nathaniel: Igazság szerint nem csak ezért akartam írni, hogy rád szóljak. A legfőbb oka az üzenetemnek az, hogy amint leszálltok a gépről, egyből menjetek a reptér pakolójába, mert ott fog benneteket várni egy taxi. Elintéztem, hogy egyből a házba vigyen benneteket. Szóval ezzel sem kell bíbelődnötök. Egyébként van még egy meglepetésem a számotokra. A bőröndödben megtalálod majd. ;) Óó és mielőtt elfelejteném! A frizsiderben találni fogtok több liternyi szarvas vért, szóval ez miatt sem fog fájni a fejetek! Jó pihenés illetve kellemes nászutat kívánunk nektek. Előre szólok, hogy neaggodalmaskodj, mi mindent kézben tartunk.

UI: Ne faggatózz az ajándékotok végett, mert nem árulom el, hogy mi az! ;)

Nagyon aranyos és hihetetlenül örülök, hogy ilyen jó barátom van, mint Nathan. Annyi mindent köszönhetek neki és a többieknek. Felkaroltak, kiálltak mellettem a csatában. Óvnak védenek és a legfontosabb, szeretnek! Nem tudom hogy kinek kell hálásnak lennem ez végett, de nagyon az vagyok.

Na de most egy picit "haragszom," mert nagyon kíváncsivá tett, a meglepetést illetően.

Én: Nagyon szépen köszönök mindent, nem tudom hogy mi lenne velem nélküled, illetve nélkületek. Rendben, nem faggatózom.

Csillagokat verdeső széles mosollyal küldtem el a válaszomat, majd pedig hátra döntöttem a fejemet. Nem sokkal később, újabb sms érkezett.

Nathaniel: Elvesznél? ;) Hidd el, én mindig itt leszek neked és a családodnak. Amikor először megpillantottalak a suliban, már akkor tudtam, hogy te nagyon jó barátom leszel. Igaz tudtam, hogy jönni fog egy Hibrid a Forks Gimnáziumba, de őszintén megmondom neked azt , hogy azt nem sejtettem hogy lány lesz az illető és azt sem, hogy ilyen jó fej. :) (és hogy ilyen szép! ;) )

Szépnek tart? Na ezt igazán jólesett olvasni.

Én: Hát lehet hogy elvesznék. :( Szóval köszönöm, hogy vagy nekem és azt is, hogy szépnek tartasz. :) Egyébként meg, nem azt mondtad hogy tudtad, Emmett által hogy én jövők?

Úgy rémlik hogy ezt mondta, de lehet hogy az én memóriám rossz.

Pár perc alatt, jött is a válasz.

Nathaniel: Lehet hogy azt mondtam, de muszáj volt így leírnom, mert másképpen nem tudtam volna úgy bókolni, hogy ne értsd félre. :D

Bókolni? Mi ez a nagy kedvesség? Vagy is hát jobban mondva, szép szavak?

Én: Értem. Miért akartál mindenképpen bókolni?

Amint megírtam a kérdésemet, rögvest el is küldtem.

Na erre a válaszra roppant kíváncsi vagyok. Csak nem tetszem neki? Hát mondjuk tetszeni tetszhetek neki, azzal még nincs gond. Bár a barátságot az eléggé megtudja ingatni. De remélem, tisztában van azzal, hogy nekem a családom lett a mindenem és hogy még csak pár órája vagyok házas.

Hova gondolok én? Hisz lehet, hogy csak kedves akart lenni. Egyből rosszra gondolok mindig. Hát igen, én nehezen tudok csak a jóra gondolni, mert hisz nem sok jó dolog történt velem, a 18 év alatt.

Megnyitottam újra az üzeneteket és vissza olvastam a beszélgetést.

Olvastam a sorokat és egyből megnyugodtam, amikor én agyalágyult, értelmezni tudtam az eléggé egyértelmű szavakat. "Másképpen nem tudtam volna úgy bókolni, hogy ne értsd félre.„ Miután elért a tudatomig, ennek a szöveg résznek a lényege, egyből megnyugodtam.

Hihetetlen tudok sokszor lenni. Mindenben a rosszat látom meg elsőre, ahelyett hogy elkezdenék gondolkodni. Most pedig az utolsó üzenetem, elég masszívan alá támasztja azt, hogy én azt hiszem, illetve sejtem, hogy én tetszem neki. Ezzel száz százalékos sikerrel, hülye helyzetbe hoztam szegény Nathan-t, szerintem.

Gratulálok Sarah, "okos vagy" mint mindig.