Előző részből:

-Jason elért a Fők kastélyába, egyből lerohant a zárkákhoz, hogy kiszabadítsa Sarah-t, de a Fők feje rajta kapta és leszúrta Jason-t egy tőrrel. Sarah-nál beindult a bevésődés, miután meglátta a földön fekvő Jason-t. Nathaniel-ék előugrottak hogy megtámadják a Fők fejét és a plusz két tagot, de Sarah elvesztette a fejét és az utolsó erejével, átváltozott egy vérengző furcsa farkas szerzetté és kitört a cellájából, majd pedig széttépte a Fők fejét. Ezután elrohant Jason-el a hátán. Azt már nem láttam, hogy hova tartanak, de Nathaniel-ék követik őket. Ezzel az akcióval, a Klux nyomot fogott és ezért jönnek hamarabb.- Hadarta.

Atya úristen. Már előre látom, hogy ebből oltári nagyon véres mészárlás lesz. Nem hittem volna, hogy az unokám ilyen hatalmas erővel rendelkezik. Bár szerintem a bevésődés adott neki akkora erőt.

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Ideges vagyok és rettegek a jövőtől, nem tagadom. De nem engedhetem meg magamnak, hogy ezt észre vegye rajtam a falka. Muszáj erősnek és határozottnak maradnom. Ha egy pillanatra is elgyengülök, akkor szétesik a rólam alkotott képük.

Ingerülten sürögnek forognak a farkasok. Senki nem találja a helyét, ami ebben az esetben teljesen jogos, de ezt nem engedhetik meg maguknak. Nem erre neveltem a falkát. Tudtuk hogy háború lesz, tudtuk hogy elkerülhetetlen. De ez akkor sem megoldás, hogy mindenki rohangál jobbra balra, a pániktól.

-Mindenki nyugodjon meg!- Emeltem egekig, határozott hangom. A farkas szemek, egy szempillantás alatt, rám szegeződtek.

-Tudtuk, hogy a harc elkerülhetetlen nem de?- Kérdeztem, majd pedig lassan forogtam körbe, hogy mindenki szemébe nézhessek.

Elhangzott egy két kósza csendes "Tudtuk„ motyogás és egy ketten bátortalanul bólogattak.

-Hát erre neveltelek én, benneteket?- Hangosan kérdeztem.

-Nem!- Kiáltotta Kate, majd pedig közelebb lépett felém.

-Nem!- Egy másik vérbeli farkas is hangosan mondta.

Ismét körbefordultam, a bizonytalan tekintetek elkeserítettek.

-Na és titeket? Vérrel esküdtünk, hogy fent marad a falka, az utódaitok számára nem de?- Határozottan kérdeztem. -Son! Egy hónapja megesküdtél a gyönyörű feleségeddel és ő megajándékozott egy fiú gyermekkel igaz?- Kérdeztem és szemeimet belefúrtam, szemeibe.

-Igen!- Felelte.

-Eldobnád a családod, csak hogy mentsd az irhádat?- Kérdeztem.

-Soha!- Felelte és mellém lépett.

-És ti?- Ismét körbe fordultam.

Egy kis tétovázás után, hallottam egy erősebb "Nem„-et.

-Nem hallottam jól!- Mondtam

-NEM!- Egy igazi erőteljes, hangos bátor farkasokhoz illő "nem„-et kiáltottak.

-Akkor készen állunk a harcra és akár a kudarcra?- Kérdeztem.

-IGEN! IGEN!- Mindenki torkaszakadtából üvöltötte.

-Ez a beszéd!- Mondtam -Akkor figyeljetek! Az első tervünk lépett érvénybe! Lisa, te szedd össze, a harcosaink csemetéjét és vonuljatok a bunkerbe. Brendon te és a csapatod, menjetek az erdőbe és figyeljétek a Főket és egyből jelezzetek, ha látjátok őket közeledni. A többiek, búcsúzzanak el a szeretteiktől, de ne végleg! Majd pedig mindenki álljon készenlétbe! Gyerünk!- Amint kiadtam a parancs szót, mindenki helyeslő kiabálással, rohant elvégezni a rájuk kiszabott feladatukat. Csak egy valaki maradt mellettem és nem mozdult. Tekintetemet rá szegeztem.

-Sarah-val mi lesz?- Kérdezte határozottságot szimulálva Kate.

A borús égre vetettem pillantásom, majd így szóltam.

-Majd jön, ha jönnie kell!-

-De és Jason?- Nyelt egyet, majd összehúzta szemöldökét és katonákat megszégyenítve akarta könnyeit elnyomni. Kezemet a vállára tettem.

-Jason élete, csak Sarah-n múlik.- Mondtam, majd vettem egy mély levegőt. -Tudom hogy fáj, hogy Jason nem téged választott. De azt te is tudod, hogy a Farkasok Szava, a mindent eldöntő. Sarah van megírva Jason-ek, ez ellen senki semmit nem tehet. Soha ne fuss egy olyan vonat után, ami nem tud felvenni.- Mondtam, majd pedig könnyeket véltem szemeiben feltűnni.

Tudom hogy erősen fogalmaztam, de nem adhatok reményt neki. A Bölcsek is megmondták, hogy a Sarah és Jason sorsuk egybe fog kovácsolódni. De ez, most csak is Sarah-n múlik. Jason haldoklik, ha Sarah nem változtatja át Hibrid-é, akkor mindennek vége.

-Tudom!- Mondta, majd elfordult és elfutott.

Sajnálom.

***Nagyapa szemszöge vége***

***

***Nathaniel szemszöge***

Kitartóan keressük Sarah-t és Jason-t, a Fők pedig a nyomunkban vannak. Scott erősen koncentrál Sarah szaga nyomára, de már nagyon messze járnak. Ha nem kap Jason orvosi segítséget mindennél hamarabb, akkor elfog vérezni. Ronald és William megállás nélkül, telepatikus gondolataikkal bombázzák Sarah-t, de még nem kaptak választ. Szerintem Sarah tudatán, teljesen eluralkodott a szörnyeteg énje.

***Nathaniel szemszöge vége***

***Jason szemszöge***

Az eszméletemet, oly sokszor elveszítem. Egy nagy szőrös farkas szerzet hátán vagyok és a mellkasomból ömlik a vér. Kapaszkodni sincs erőm. A késszúrás, majdnem a szívemet érte.

Amikor néha magamnál vagyok, olyankor egyfolytában Sarah könnyes szemeit látom magam előtt. Nem tudom hogy hova visz ez a szörnyeteg és azt sem tudom, hogy meddig húzom még.

*Jason ismét elvesztette az eszméletét.*

***Jason szemszöge vége***

***Emmett szemszöge***

Készenlétben állok az erdőtől nem messze, de a tekintetemet hirtelen újabb képfoszlányok zavarták meg.

***Jövőbe látás.***

Látom Sarah-t, ahogy éles irányváltást fog alkalmazni, miután Jason nem fog életjeleket mutatni. Kétségbeesetten fog a falkához futni.

***Jövőbe látás vége.***

Szólnom kell Brian-ak, hogy ne érje váratlanul.

Vissza siettem a Bölcsekhez, gondolom biztos ott van Brian is.

Amint beérem, megláttam Brian-t. Habozás nélkül odasiettem hozzájuk, majd pedig meghajoltam. Félre hívtam és elmeséltem neki hogy mit láttam, majd pedig nagy kiabálásokra lettünk figyelmesek, melyek kintről jöttek. A Bölcsek is és mi is Brian-al, kirohantuk hogy megnézzük, a kiabálások okát.

Az előre látásom, beigazolódott.