Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

42. Jason, a makacs farkas.

Előző részből:

-Mi áll benne?- Kérdeztem, majd pedig Jason csalódott kétségbeesett szemeket meresztett rám, majd eldobta a levelet és egyből húzta a cipőjét és elment.

-Jason!!- Kiabáltam utána.

-Utána megyünk.- Mondta Nathaniel és egyből elindultak Scott-al. Felvettem a a földről a levelet és én is elkezdtem olvasni.

Úristen! Ez egy csapda! Kivette a kezemből a levelet Emmett, majd pedig olyan arcot vágott, mint akinek látomása van és egyből leült a padlóra. Jobban mondva, erejét vesztve lehuppant.

-Na mit látsz?- Döbbenten és idegesen kérdezem, majd pedig egyből felpattantam a kanapéról.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••

-Sarah a Fők-nél van. 1 hét múlva, vagy pedig napokon belül átadják a Klux-nak, Sarah-t.- Mondta kétségbeesetten. -Valamit kikell találnunk, hogy kiszabadítsuk!- Mondta és felállt a földről.

-Tudom! Hidd el, hogy tudom! Csak egy terven töprengek, ami be is vállik. Nem ronthatunk be csak úgy, felelőtlenül a Fők-höz. Ők többen vannak mint mi. Kell egy jó terv. Remélem Sarah kihúzza addig!- Mondtam, majd pedig tenyereimbe temettem az arcomat.

***Nagyapa szemszöge vége***

***Jason szemszöge***

Most már nagyon elegem van abból az ember vagy vámpír gyerekből. Amikor legelőször megláttam Matt-et, én már akkor sejtettem, hogy valami nincs rendben vele. Igaz nem foglalkoztam vele, de most hogy Sarah-t nem hagyja békén, ez betette az ajtót nálam. Ha megtalálom, széttépem.

Felültem a motoromra és a Fők-höz vettem az irányt, de Scott hirtelen elém állt és megállította a járművet. Egyből megjelent Nathaniel is.

Leszálltam a motoromról.

-Ne akadályoztatok! Ki kell szabadítani Sarah-t.- Sziszegtem nagyon dühösen.

-Az nem megoldás, ha rájuk törjük az ajtót Jason!- Mondta Nathaniel.

-Tudom, de akkor is tenni kell valamit. Mert ha valóban az álmaimban történt dolgokon megy keresztül Sarah, akkor mindennél hamarabb cselekednünk kell.- Hadartam idegesen. Fel alá járkálok.

-Gyere vissza Brian házába és kieszelünk egy jó tervet. Bele kell avatni az egész falkát a dolgokba és csak utána indíthatjuk a mentési hadműveletet.- Mondta Nathaniel, majd pedig megragadta a karomat.

-De addig ülünk itt tétlenül, amíg valóban bekövetkezik a baj.- Sziszegtem.

-Bízz bennem Jason! Nem lesz semmi gond!- Mondta Nathaniel.

-Ezt annyira nem tudom elhinni!- Jelentettem ki, majd beletúrtam mind két kezemmel a fürtjeimbe.

-Ne légy már ennyire pesszimista Jason!- Mondta Scott.

-Te beszélsz nekem? Pont te? Hallottam ám amikor arról beszéltetek, hogy kifog halni az egész falka!- Förmedtem rá.

-Az akkor volt! Most pedig most van!- Felelte.

-Most rosszabb a helyzet Scott! Ezt te is tudod!- Jelentettem ki, az észrevételeimet.

-Rosszabb, de nem elveszett!- Mondta Nathaniel. -Ne csinálj hülyeséget! Gyere vissza velünk Brian-hoz.- Mondta, majd pedig elkezdett húzni maga után.

Egy kis tétovázás után, válaszoltam.

-Nem!- Vágtam rá, majd pedig hirtelen kirántottam a karomat a kezéből és futásnak eredtem. Majd pedig abban a pillanatban átváltoztam farkassá.

-Megmentelek Sarah!- Suttogtam.

***Jason szemszöge vége***

***Nathaniel szemszöge***

Na ez "szuper!" Még egy makacs farkas. Nem volt elég Sarah, akkor még Jason is makacskodik. Valóban összepasszolnak.

-Meg kell állítanunk!- Mondtam hangosan, amire Scott egyből felfigyelt.

-Menjünk utána!- Mondta.

-Nem! Te menj szépen vissza Brian-ékhez és mond el nekik, hogy Jason önfejű módon elindult és nem bírtuk megfékezni. Én utána megyek és valahogy lenyugtatom. Mindent elronthat azzal, ha berohan a Fők-höz.- Végig mondtam a tervemet, majd Scott bólintott egyet és elindult Brian-ékhoz, én pedig Jason nyomába eredtem.

***Nathaniel szemszöge vége***

***Sarah szemszöge***

Nagyon pocsékul vagyok. Egy órával ezelőtt, ismét elektrosokk kínzásban volt részem. Reszketnek a lábaim, de nem a félelemtől, hanem a kimerültség elhatalmasodott a testem feledt.

A zárka ajtaja, ismét kinyitódott és a Fők feje lépett be rajta, majd pedig megállt előttem és közelebb hajolt a fülemhez.

-Van egy jó hírem kedvesem. Hamarabb láthatod édesapádat. Két napon belül ide érnek. Hát nem nagyszerű?- Suttogta, majd eltávolodott és hangos ördögi kacagásba kezdett.

De még milyen "nagyszerű."


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro