Viktória

Nem tudom mióta bolyongtunk a Sikolybarlangban, de már legalább egy órának tűnt a belépésünk óta. Vajon mi fog velünk történni? Hogy segíthetnék nekik? Én vagyok itt a leggyengébb. Lehet mégis csak akadályozni fogom őket...

- Elmentünk már emellett a kék kavics mellett. Biztos vagyok benne. - Zökkentett ki Alaric.

- Ez csak egy kavics Alaric. Több száz ilyen van ebben a barlangban. - Mondta Ambrosia.

Ha ez tényleg egy csapda nincs túl sok időnk. Azelőtt kell megtalálni a fajtársam és leállítani, mielőtt Rody felébred. Különben nagy az esély rá, hogy vesztünk. 

Így legyen ötösöm a lottón. A helység teljesen megremegett. De nem is akármiért, Hél olyan frekvencián sikított ami a barlangra volt hatással. Már messziről ijesztő volt az ereje, egyre jobban rettegtem a találkozástól.

Ahogy beléptünk az egész közepére ott volt Hél, várt ránk. A saját sziklatrónjáról nézett le ránk.

- Rég láttuk egymást. - Szólt Alaric Hélnek.

- Örülök hogy egyben megérkezett a csipet-csapat. Így egyszerre tudlak titeket megölni, de várnátok még pár percet amíg mindenki megérkezik? - Hél repesett az örömtől.

- Te mégis miről beszélsz? Kit várunk még? - Kérdezte Atti.

- Pontosan tudjátok ti is. - Mosollyal zárta ezt a mondatát is.

Egy másodperccel később már hallottuk a vészjósló hangokat a hátunk mögül. Vonyítás, kavicsok tördelése. Ahogy belépett a főtérbe megvillant hófehér bundája. Rody volt az, teljesen átváltozva vérben úszó szemekkel. Messziről érződött róla az ölési szándék.

- Két tűz között vagyunk. Nem tudom ti hogy vagytok vele. - Mondta Ambrosia.

Attila nem hezitált, azonnal előállt egy tervvel:

- Én és Ambrosia lefoglaljuk Rody-t. Engem és a nőket tisztel annyira még ilyen állapotban is, hogy ne egy ütésből öljön meg, amennyire tudjuk próbáljuk hárítani, egyedül Alaric-ot tudná azonnal eltüntetni, biztos van még szálka a szemében miatta. Viki neked van a legnagyobb esélyed felül kerekedni Hél ellen, Alaric ebben fog támogatni!

Úristen. Adjatok még több felelősséget nekem légyszi...

- Nem rossz terv. Próbáljuk kivitelezni. - Azzal Alaric előre tört Hél irányába.

- Azt hiszitek ketten elegek lesztek? A bosszúmat senki sem tudja legyőzni! Számotokra itt a vég. 

- Ölj meg minket, és nem találod meg az utolsó dobozod. - Alaric tudja hol van?!

- Hazudsz. 

- Én segítettem neked, de már ezt is elfelejtetted. Teljesen eluralkodott rajtad a sötétség. Amennyi vér tapad a kezedre sosem leszel már jó ember.

Nem tudom Alaric igazat mondott-e, de Hél kizökkent, ami nekem jó lehetőséget adott. 

Lucy. Vészkiáltást kérlek!

Akkora erőt sikerült nekem adnia, hogy Hél-t lelökjem a trónról, le közénk. Ez Alaric-nak már elég közelséget adott, hogy támadás esetén betaláljon.

Közben hallottam hátulról is egy üvöltést. Hátrapillantva láttam Ambrosia is átváltozott teljesen. Neki fekete bundája volt. Sokkal kisebb volt Rody-nál, viszont látszólag gyorsabb, ami rövidtávon biztos előnyt jelentett.

- Szóval nálad van. - Nézett rám Hél miközben leporolta a ruháját.

- Mi van nálam?

- A Természet hangja. Már mindenhol kerestem. Két legyet egy csapásra, azt is elfogom venni. 

Mielőtt reagálhattam volna bármit a mondandójára azonnal térdre estem. A torkom majd felrobbant. Mi történik?!

- Viki azonnal sikítanod kell! Adj ki magadból mindent. Atti halálát, azt hogy lehet mégegyszer elveszted, ahogy itt mindenkit. Ha nem sikerül kifog belőled engem szívni! Jelenleg is azt csinálja, Alaric sem tudja ebben megállítani!

Igaza van Lucy-nak. Mindent vagy semmit. Teljes erőmből Hél-t vettem célba.

- Biztos vagy benne? Kockáztatnál? Miközben a barátaid haldokolnak?

Hátrapillantva láttam, ahogy Ambrosia teljesen ki van ütve csupa vér minden. Atti pedig sarokba szorítva szintén sok sérüléssel. Ezúttal talán nem tudja Rody-t kizökkenteni. Ha hagyom hogy Rody tényleg megölje, azzal Rody-t is kívül-belül hagyom meghalni.

Döntést kellett hoznom. Ha nem is ölöm meg, de kiütöm az Ősi Banshee-t, vagy megmentem a többieket Rody-tól, ezzel esélyt adva hogy Rody kizökken és visszatér, de akkor elvesztem Lucy-t és a csatát is. Ha megszerzi Lucy-t mindennek vége. Nem lesz az én ellenfelem. 

Amborisa próbált közben újra négy lábra állni. 

-Bízz bennük! Megoldják. Ne szalaszd el a lehetőséget! - Kiáltott Alaric, amellett hogy próbálta különböző mágiákkal lekötni Hél-t, kevesebb sikerrel. A szívómágiáját nem tudja megszakítani.

Attila hangja harsogta körbe a helyet, amit nekem üzent:

Elbírok vele! Ne avatkozz közbe, bízz meg jobban másokban!

Meghoztam a döntést.