Bakugou szemszöge:

-Katsuki vedd vissza a maszkod vagy menny a szobámba mert remélem emlékszel rá hogy így nagy rá az esély hogy így…-meghalok tudom nem kell mindig mondani csakhogy nem érdekel.-vágtam az ápol nő szavába.

-Katsuki ne feleseljél mert ez egy nagy lehetőség ez a program amiben vagy.-mondta a magáét a zsémbes nő személy majd elindultam a szobám felé ahol persze hogy őrködnöm kellet mert az édes drága barátaim éppen ott bent az ágyamon basztak.

-Siessetek már baszki. Eddig szerintem azért biztos nem tart!-üvöltöttem be amikor már meguntam a várakozást és sikeresen beestem az ajtón mert hirtelen kinyitotta a haverom.

-Bocsi bro.-mondta majd elkezdte kihúzni a rózsaszín hajú csaját.

-Neharagugy Katsuki, máskor nem fog elhúzódni.-modnta Mina.

-Hát persze hogy nem mert nem lesz máskor.-mondtam majd megláttam egy zöld hajú, szemű fiút maszkban sétálni.

-De bro ne már!-akadt ki legjobb haverom.

-Nem érdekel csá!-mondtam majd a titokzatos fiú után futottam.

-Sok siker bármilyen nagy segfej vagy!-mondta még gyorsan Kiri majd csakis kedvességből bemutatam nekik hogy érezzék mennyire szeretem őket majd innentől megállás nélkül futottam tovább majd beértem az  éppen baba osztályon lévő kicsiket figyelő zöldikét.

-Mért követtél?-kérdezte kicsit félénk hangon.

-Szóval láttál?-kérdeztem értetlenül.

-Igen. És szerintem undorító hogy hagyod a barátaidnak hogy a szobádban csináljak!-mondta azt már felháborodottan.

-Honnan…?-hallotam.-vágott a szavamba. Már most tudom hogy ő egy kis okoska stréber.

-Amúgy miért követtél?-kérdezte értetlenül.

-Csak kíváncsi voltam hogy ki vagy mert én szinte itt lakók szóval mindenkit ki itt van ismerek.-mondtam a tarkomat fogva.

-Aha. Jó neked.-mondta egy számomra érthetetlen arckifejezéssel. Amúgy maszk nélkül ezerszeresen cukibb.

-Ti meg mit kerestek itt?-jött be a nővér.

-Hármat tippelhet.-mondtam gúnyosan.

-Ne viccelődj mért ez az életedbe is kerülhet!-mondta gyermeteg szigorral.

-Mi?-kérdezte az idegen.

-Izuku neki is ugyan az a betegsége mint neked ő is CF-es.-mondta nagyot sóhajtva a zöldikének majd kiviharzott.

-Szóval Izukunak hívnak?-kérdeztem rá a nevére miközben közelebb mentem.

-Ne gyere közelebb tudod két méter.-mondta az ismerős mondatot majd mivel láttam hogy feszéjezve érzi magát hátrább léptem majd folytata.-Köszönöm.-mondt egy kis pirral az arcán.

-Nem kell semmit sem megköszönni.-mondtam a szemelyimet forgatva.

-És a nevem az Midoriya Izuku.-modta el végre a nevét.

-Szép név. Az enyém Bakugou Katsuki.-mondtam én is mosolyogva.-De kérlek szólíts Katsukinak, vagy ami jobban esik.-mondtam miközben kicsit elfordultam tőle hogy ne lássa az hogy én is elpirulok.

-Neked is szép a neved Katsuki. De ha megbocsájtasz mennem kell szia.-mondta majd amilyen gyorsan csak tudott szaladt el.

428 szó
2023. Június 21.