Kényszeredett mosollyal az arcomon szálltam be Jungkook autójának hátsó ülésére, ahol már várt rám az újdonsült randipartnerem.

- Szia, Kim Taehyung vagyok. - hajoltam meg illedelmesen a lány előtt, majd küldtem felé egy őszintének tűnő mosolyt, vagy inkább vicsorgást?

- Helloo, Haneul vagyok! - vigyorgott rám vidáman - Iseul és JK már sokat meséltek rólad. Nagyon örülök, hogy most már személyesen is megismerhetlek! - Hmm..JK? Ha már ilyen sok beceneve van, én is leszállhatnék erről az 'Esernyős srác' megnevezésről.

- Én is boldog vagyok attól, hogy végre találkozhattunk! Csupa jót meséltek rólad a Nővéremék, de azt nem mondták, hogy ennyire gyönyörű vagy! - hadartam el gyorsan a már hibátlanra betanult bókot, ami úgy látszik, tökéletesen bevált, ugyanis Haneul teljesen elvörösödött, és lesütötte pilláit. Én győzelem ittasan dőltem hátra az ülésen, majd valamiért a visszapillantóra pillantottam, ahol Jungkook kissé mérgesen fürkésző íriszeivel találtam szembe magamat. Most mi van? Nem ő akarta, hogy randizni menjek az unokahúgával? Akkor most meg mi baja van?

Az odaút ezek után csöndesen telt. Iseul még egyszer megpróbálkozott a beszélgetéssel, de Jungkook és én nem voltunk rá vevők, Haneul pedig túlságosan zavarba volt ahhoz, hogy értelmes mondatokat tudjon kinyögni. Ezek szerint elég nagy hatással volt rá a nyálas bókom.

Miután elfoglaltuk a moziban a helyünket, nagy "örömmel" konstatáltam, hogy Jungkook ül az egyik oldalamon, a másikon pedig természetesen Haneul.

- Amúgy, milyen filmet nézünk? - fordultam oda - ahogy Hanuel mondaná - JK felé.

- Valami Horrort, azt hiszem Démonok között 2., de figyelmeztetlek, az unokahúgom nagyon fél az ilyen filmektől, szóval valószínűleg beléd fog kapaszkodni. - morogta egykedvűen, amit igazán nem tudtam hova rakni. Már azóta ilyen,amióta elindultunk. Mégis mi lelte? Épp megakartam kérdezni, mikor a lámpák leoltódtak, és a film kezdetét vette.

Nem mondanám, hogy szeretem a horrorfilmeket, ez sem különösképp kötötte le a figyelmemet, szóval unottan ültem a székemben, némán tűrve, ahogy a mellettem ülő lány fejét mellkasomba fúrva remeg az ijesztőbb jeleneteknél.

- Csinálj már valamit, amivel lenyugtatod! - tátogta nekem oda Iseul, előre dőlve a székében, mikor már ötödjére is belém bújt az ijedt Haneul. Természetesen, Nővéremnek nem mertem ellenkezni, szóval kissé fintorogva ugyan, de átöleltem a remegő lányt egyik kezemmel, a másikkal pedig haját kezdtem el simogatni, mire láthatóan, megkönnyebbült egy kicsit, és még jobban hozzá bújt mellkasomhoz. Szuper! Akkor most egész este rajtam fog lógni?

- Sajnálom, hogy a Nővérem ilyen filmre hozott el bennünket! - húztam el a számát, miután kiértünk a moziteremből - A következő randin, ígérem, nem megyünk moziba! - kuncogtam el magam, és csak utána esett le, hogy mit is mondtam és tettem. Most komolyan kuncogtam és következő randira hívtam? De nekem nem jön be, vagyis hát.. Haneul vidáman kapaszkodott belém kijelentésem hallatán, Iseul elégedetten bólogatott, az Esernyős pedig.. Gyorsan elmormogott valamit, majd szélsebesen indult el a mosdók irányába. Vajon rosszul lett a film alatt? Lehet, hogy már előtte is rosszul volt, és ezért vágott végig olyan fancsali képet?

- Öhm.. én megnézem Jungkookot! - hadartam el gyorsan, majd kibújtattam kezemet Haneul szorításából és a mosdó felé siettem. Miután benyitottam, meg is pillantottam Őt, ahogy görcsösen szorította a mosdókagyló szélét és közben a tükörbe meredve figyelte magát.

- Hahó, Jungkook! Jól vagy? - lépkedtem oda mellé, óvatosan megfogva vállát, mire dühösen fordult felém, és megragadva vállán pihenő kezemet lökött neki a hideg csempének.

- Mi a - ám mondandómat nem tudtam befejezni, ugyanis megpillantottam kétségbe esetten csillogó íriszeit, amik vészesen közel voltak az enyéimhez, emiatt pedig a szavak bennem rekedtek.

- Ju-Jungkook, mi a baj, mi történt? - kérdeztem rémülten, mert bár mindössze két napja ismerem ezt a srácot, valamilyen furcsa módon, el kezdtem felé érzelmeket táplálni, amikről nem tudom pontosan megmondani, hogy milyenek, de annyi biztos, hogy semmiképp sem nevezhetőek semmisnek.

Ám Jungkook ahelyett, hogy választ adott volna, még közelebb hajolt, s kezét állam alá helyezve hajolt rá ajkaimra. Én egy pár pillanati köpni-nyelni nem tudtam, csak sokkoltan bámultam az épp engem csókoló Esernyős srácot. Párnácskáit lágyan mozgatta enyéimen, mire eszembe jutott, hogy esetleg viszonozhatnám is a csókját, de aztán rögtön tudatosult is bennem, hogy mi most éppen mit teszünk, és hogy én miken is gondolkodom, szóval tenyereimet rögtön mellkasára tapasztottam, és löktem rajta egy nagyot, amitől hátra esett, de szerencsére legalább nem verte be a fejét. Még az kéne nekem, hogy elvérezzen, vagy valami agykárosodást szenvedjen! Bár így belegondolva... jesszus! Ez teljesen megőrült?!

- Ez mégis mi a franc volt? - rivalltam rá dühösen, miközben Ő nagy nehezen feltápászkodott a földről.

- Én öhm..izé... Megcsókoltalak, mert kíváncsi voltam arra, hogy mit érzek irántad. - nyögte ki olyan természetes hangon, mintha csak a holnapi időjárásról akarna velem csevegni. Éreztem, hogy a méreg egyre jobban erősödni kezd bennem.

- Ezt most komolyan mondod?! Lekaptad a csajod öccsét, hogy megnézd, meleg vagy-e?! Nem gondolod, hogy előbb engem is megkérdezhettél volna arról, hogy akarom-e?!

- Sa..Sajnálom, de jó hír, hogy legalább rájöttünk arra, hogy nem vagyunk homokosak! - vakargatta meg zavartan a tarkóját, miközben egy lájk jelet formált hüvelykujjával.

- Én eddig is tudtam, baszd meg! - kiabáltam rá ingerülten. - Na jó, tegyünk úgy, mintha nem történt volna semmi, és menjünk vissza ahhoz a két gyönyörű lányhoz - hangsúlyoztam ki az utolsó két szót szándékosan - akikkel ma idejöttünk, rendben? És ezek után rendkívül örülnék annak, ha nem jönnél a közelembe akkor, amikor nem muszáj, világos? - fújtattam morcosan, majd indultam is volna kifelé, de Jungkook megfogta a csuklómat és maga felé fordított.

- Milyen ruhát visel ma Haneul? - kérdezte tőlem semleges hangon, mire csak értetlenül meredtem rá - Na látod? Nem tudod.. Amióta elindultunk, még csak rá sem néztél igazán! Akkor meg miért utalsz már is a második randira? - fürkészte arcomat idegesen, mire nekem teljesen elegem lett, és ingerülten rántottam ki csuklómat ujjai szorításából, majd a mosdó kijárata felé vettem az irányt.

- Csak, hogy tudd, annyira magával ragadott az arca, hogy le sem tudtam róla venni egész este a szememet, ezért sem figyeltem meg a ruháját! - fordultam felé még utoljára, majd kiléptem az ajtón és visszasiettem a lányokhoz.

- Jungkook nem jön? - kérdezte aggódva Iseul, miután megálltam mellettük.

- Mindjárt jön, csak kissé rosszul lett a film alatt,de most már kutya baja, igaz JK? - kérdeztem kissé gúnyosan, az éppen akkor társaságunkba érkező Esernyőstől.

- Igen, most már minden oké! - mosolyodott el Jungkook, majd átkarolta Nővérem derekát, és egy szenvedélytől túl fűtött csókba invitálta. Undorító! Azokkal az ajkakkal az előbb még az én párnácskáimat ízlelte! Csak egy szemforgatással díjaztam szánalmas kis akcióját, majd Haneul kezéhez nyúltam, s összekulcsoltam ujjainkat.

- Mit szólnál, ha megbeszélnénk a második randit, ameddig ők nyálcserét folytatnak? - mosolyogtam rá kedvesen a lányra, aki csak piruló fejjel bólogatott, majd egyszer csak lábujjhegyre állt és egy aprócska puszit lehelt szám sarkába.

- Jeon Haneul! Mégis mit képzelsz, mit csinálsz?

Sziasztook^^
Itt is lennék Nektek az új résszel!😊 Az igazság az, hogy ezt a folytatást egyáltalán nem ilyenre terveztem, de inkább módosítottam az egészet, és a korábbi tervezetet meghagytam egy későbbi részhez!😄
Remélem, elnyerte a tetszéseteket!!❤️
Bár tény, hogy ezt a ficimet még nem olvassák olyan sokan, és a legtöbbetek már valószínűleg láthatta is a másik Taekook-os könyvemben, de azért itt is megosztom veletek a hírt, hogy pár napja publikáltam egy új storyt, amiben a főszerepet a YoonSeok páros kapta!😊 Ha van kedvetek, olvassatok bele!😉💞