Adrien:

- Helló! - mondta az angyal egy látszólag másik diáknak aki el volt pirulva.

- Szia! Hogy-hogy nem voltál suliban? - kérdezte érdeklődve a srác.

- Ó, hát! Tudod mondtam valamelyik nap nem leszek suliban, nem? - kérdezte meglepődve az angyal.

- Hát nem! Megígérted, hogy ha elmész valakivel találkozni megbeszéljük együtt! - megfogta a srác az angyal kezét, de ő ellenállt. El kezdett menni arra amerről a lány jött. - Most megnézzük kivel találkoztál, hogy eltitkoltad előlem. 

Én végig hallgattam a beszélgetést eddig  a pontig. Kiléptem az árnyékból és megragadtam Mary kezét.

- Adrien? - kérdezte és rám emelte a csodaszép kék szemét és egy pillanatra elkábultam.

- Minden rendben? - kérdeztem és közben ránéztem a srácra aki még mindig szorongatta a lány kezét. Szúrósan rámeredtem erre önkétlenül elengedte és látható félelemmel tekintett felém. Magamhoz húztam és megvizsgáltam azt a kezét amit szorongatott a srác. Vörös nyomok voltak  láthatóak majd szorosabban átöleltem a lányt és morogtam egyet. - Azt hiszem kimondhatom, hogy mostantól meg ne merd közelíteni mert akkor kinyírlak!

Ekkor perverz mosoly terült szét az arcomon.

- Ezt még megbánod, hogy ki kezdtél velem! - mondta a fiú, de ahogy ránézett az arcomra elszállt a harci kedve és menekült ahogy csak tudott.

- Most már minden rendben! - mondtam de ahogy lenéztem elakadt a szavam.

- Miért tetted ezt értem? hiszen én csak egy szerződés vagyok számodra, nem? - kérdezte már-már sírva tőlem. - Nem kellett volna kikezdened vele. Ez nagy hiba volt tőled. Meg fog ölni!

- Ki vagy merülve! Hadd segítsek neked. Mutasd az utat az otthonodhoz! - mondtam és láttam ahogy egy közeli házra mutatott.  Felkaptam és egy pillanatra azt hittem amikor még állt, hogy összeesik de csak fáradtan lehunyta a szemét egy pillanatra. - Csak bírd ki, kérlek! 

Nem hittem volna de most imádkoztam Istenhez. Kérlek, hogy a lány ne hagyjon itt pont most. Most, hogy érzek valaki iránt tiszta érzelmet.