6.
-Mivan hercegnő? Csak nem? Őfelségének nem füllik a foga a tanuláshoz. Mily meglepő.
-Nevet bele a fülembe Malfoy és az idióta barátai. És fogalmam sincsen milyen órán ülök. Hahah.
-Talán azért mert már éltem mikor feltalálták őket. El se tudod képzelni milyen dolgokat tudnék kezdeni azzal a patkány képeddel Malfoy drágám.-Mosolygok rá.
Azt mondják ,hogy akkor félelmetesebb vagyok mint mikor nem mosolygok.
-Haha ezt megkaptad Malfoy. Azt mondta rád hogy patkány képű.-Kezd rá hű csatlósom Chloé(?). A szöszi csak mérgesen rámordult.
Úgy tünik a nagyszájú lányt nem bántják ,mivel velem barátkozik. Nem csodálom. Én is félnék magamtól.
Csöngetnek. Többet aludtam mit gondoltam volna. Megfogom Chloé kisasszony kezét és a könyveimet majd kirohannok a teremből. A folyosón bele ütköközök valakibe.
-Ó már megint te vagy? - Mondom a vörös fürtös fiúnak.
- Mi? Mi még nem is találkoztunk.- Kapja fel a vízet a fiú.
-Mit hazudsz. Egymásba ütköztünk a folyosón és te lenéztél engem ,mert Mardekáros vagyok. -Mondom és meg bököm az ujjammal a férfias ciciét.
-Kikérem magamnak én most először ütköztem veled össze a folyosón.- A többiek mind néztek minket. Nem nagyon láttak még olyat ,hogy egy alsós beszól egy nála feljebb járó gyereknek. De szerintem most őt félteték.
-Igaza van. Nem is értem hogy nézheted ezt be még csak nem is hasonlítunk.-Ált egymás mellett a két ugyan olyan fiú. Még a szeplőik is ugyan azon a helyen voltak.
- Mi? -Chloé a hátam mögött elkezdet vihogni.
-Mivan az azkabanba nincsenek ikrek?-Erre mindenki nevetni kezdett.
-Nem tudom de ha téged annyira érdekel elviszlek oda ,és kereshetel egyett magadnak.
-nézek rá a legfagyosabb tekintetemmel. Erre ő természetesen egyből abba hagyja a nevetést. Még szép.
-Nem kell kösz.- Böki ki végül. Ellépek a Weasley ikrek mellett ,és magammal ráncigálom Chloét is. Átfurakodom a tömegben míg ki nem érek. Elindulok a pince felé mivel a következő órán bájitaltan lesz Pearseussal.
-Várj nem tudnánk beszélni egy kicsit?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro