Én hihetetlenül hangosan nyögtem a szájába, amire elégedetten el is mosolyodott, de nem bírtam, muszáj volt előre forduljak és megkapaszkodnom az ablakban, miközben elkezdett bennem mozogni. Igaza volt, tényleg nem vetkőztetett tovább, hiszen szemből nem látszott, hogy elhúzta a bugyimat, ezzel pedig egy intimebb területet sem mutatott meg a testemből.

-Na most tedd igazán féltékennyé...-zihálta, de én nem írtam. Hatalmas nyögések törtek fel a torkomból. Csak félve mertem lepillantani, de Zaydennek igaza volt. Ott állt az ablak előtt, mint egy szobor. Mintha lefagyott volna, de én nem tudtam vele foglalkozni, hiszen a tűzforró testemet Zayden valósággal felnyársalja. Igaza volt, jó hogy magamon hagytam a magassarkúmat. Nem azt mondom, ha magasabb lettem volna még az se lett volna gond, de így is tökéletes volt. Zayden hol a mellembe markolt bele, melltartón keresztül, hogy a csípőmbe kapaszkodott, hol a derekamba markolt, hol a fenekembe, viszont az utóbbira többször is rácsapott.-Bassza meg, annyira finom szűk és nedves vagy...-morogta, miután a homlokát a fejemnek döntötte és lelassult, de annál mélyebbre tolta magát. Éreztem, hogy az egész testem lángol, miközben már nem bírtam hogy kapaszkodni az ablakban. Óvatosan lenéztem Erickre. A tekintete hihetetlenül mérges és gyilkos, amire csak halványan elmosolyodtam, de ekkor Zayden ismét megfogta az állam, és mélyen megcsókolt.

-Annyira gonosz vagy!-morogtam lihegve, de mosolyogva az ajkára, mire csak elmosolyodott.

-Nem értem miért mondod...-mondta ártatlanul.

-Erick mindjárt agyvérzést kap, én pedig már alig bírok a lábaimon megállni...-ziháltam az ajkára, mire csak elmosolyodott.

-Pedig még meg sem tettem ezt...-mondta, miközben a kezét lazán bedugta a bugyimba, majd elkezdte azon a ponton mozgatni, ahol már szinte fájdalmasan lüktet. Azonnal felnyögtem, miközben nem tudtam már ebben a kifacsart állapotban maradni, úgyhogy visszafordultam előre.-Élvezz el Bébi, de közben ne nézz rá!-morogta, miközben a testemet már alig bírtam megtartani. Csak fáradhatatlanul ostromolt és ostromolt. Azt hittem már tényleg, hogy felrobbanok, de ekkor elkezdett gyűlni a hasamban az a csodás érzés. Kontrollálhatatlanul nyögtem, lihegtem, ziháltam, egészen addig, amíg oldalra fordítva a fejem át nem léptem a gyönyör kapuján. Ahogy Zayden kérte nem néztem rá. A testem borzalmasan megremegett, de közben leállt, a bugyimból kihúzta a kezét, a férfiasságát pedig belőlem.-Meg vagy?-kérdezte, miközben végigsimított a hajamon.

-Igen...-lihegtem, mire csak mosolyogva rácsapott a fenekemre, majd meg is csókolt.

-Elképesztően izgató vagy, ugye tudod?-suttogta a fülembe, mir csak elmosolyodtam.-Nyomás az ágy, még nem végeztünk!-mondta, én pedig összeszedve minden erőm eltántorogtam az ágyig. Ő miután ellépett lenézett Erickre, de csak büszkén elmosolyodott, majd felemelte a középső ujját, én viszont fáradtan dőltem be az ágyba. Végig néztem, ahogy bármi szégyenlősség nélkül simán odalép az üveg bal oldalához, megfogja a hatalmas sötétítő függönyt, majd szép lassan elhúzza az ablak elől, ezzel a hold fényével együtt azt is kizárja, hogy még véletlenül is bármit lásson.

-Ezt nem hiszem el! Mi... Mi... Nem tehettük azt, amit tettünk... Ez csak egy álom, ugye?-kérdeztem hadarva és zavartan, miközben a homlokomra emeltem a kezem. Olyan gyorsan történt minden. Esküszöm, közben fel sem fogtam, hogy mit teszünk! Akkor még nem tűnt valósnak. Mintha a testem nem is az én testem lenne...

-De Bébi, pontosan azt. Farkasszemet néztél a hercegeddel, miközben miattam élveztél el...-mondta egy nyertes mosollyal az arcán, miközben elindult felém, de még mielőtt felmászhatott volna az ágyba, felemeltem a lábam, és próbálva úgy, hogy ne sértsem meg a bőrét a cipőm sarkával, megállítottam. Ő egy pillanatig döbbenten nézett le a lábamra, de azonnal elmosolyodott, majd egyik kezével megfogva a bokám, a másikkal pedig elkezdte kicsatolni.-Igazad van, ez már úgysem kell...-morogta mély hangon.

-Zayden, mi mások szeme láttára szexeltünk...-motyogtam döbbenten, de közben már le is vette a cipőm, majd lágyan elengedte a lábam. Én mivel nem másztam be teljesen az ágyba, csak a széléről dőltem be, ezért azt lelógattam a padló felé, mint a másikat is.

-Másik láb...-mondta, mintha nem is mondtam volna semmit. Én felemeltem, ő ismét alátámasztotta a bokámnál, majd már el is kezdte kicsatolni.-Pontosan azt tettük, de ha szabad úgy fogalmaznom, én sokkal jobban meztelenebb voltam, mint te.-mondta egy mosollyal az arcán, mire nem bírtam, a térdemet egy kicsit oldalra döntve néztem fel.

-Baszki...-motyogtam a két tenyerembe, sokkal inkább az ujjaimnak, miután szembe néztem Zayden farkával, ami... Valósággal a hasának feszült.-Tiszta hülyék vagyunk!-motyogtam, miközben visszahajtottam a fejem a takaróra.

-Nem, csak tisztáztunk két dolgot... Az egyik, hogy tényleg nem érem be veled a kevesebbel.-mondta, miközben már le is vette a másik cipőmet, azt lazán a földre ejtette, miközben leengedte a lábam, de már be is térdelt a közéjük, hiszen tényleg nagyon lent feküdtem le, ezért esélytelen volt, hogy rendesen fölém magasodjon, ahogy szokott.

-És mi a másik?-kérdeztem zavartan, miközben megéreztem, hogy szépen a harisnyatartóm kis csipeszeit elkezdi leszedni a harisnyámról. Lassan, kényelmes tempóban, mint aki ráér...

-Hogy az enyém vagy!-morogta a szemembe nézve, de ekkor végzett az utolsó kis csipesszel is, majd visszaállt a padlóra, de már nyúlt is a bugyimért, majd a derekába megkapaszkodva elkezdte lehúzni rólam. Én persze készségesen megemeltem a csípőm, majd a lábamat is, hogy levehesse rólam, de még mindig nem jutottam egyről a kettőre.

-Jézusom... Egy ablak előtt dugtál meg...-motyogtam döbbenten, de ezen csak felnevetett, miközben lehúzta a bugyimat is és azt is leejtette.

-Én azt nem nevezném dugásnak...-mondta mellékesen, miközben megfogta a csípőm és lejjebb húzott, így éreztem, hogy közvetlen az ágy szélén van a fenekem.

-Te most mit csinálsz?-kérdeztem zavartan.

-Az majd még csak ezután jön...-mondta, mintha meg se hallotta volna, amit mondtam, miközben letérdelt elém, de még mielőtt megmukkanhattam volna már el is veszett a lábaim közt. Hatalmas nyögés hagyta el a számat, hiszen még mindig elég forró és érzékeny a testem az előző akciója után, de éreztem, hogy ezen csak elmosolyodott.-Szent ég!-nyögtem fel ismét, miközben már nem emberi módon mozgatta a nyelvét. Annyira átkozottul jól csinálja! A hátam ívbe feszült, miközben nem bírtam, és valósággal elkezdtem vonaglani alatta. Ő, hogy tompítsa egy kicsit a mozgásom a készségesen felhúzott és eléggé széttárt lábaim alatt átvezette a kezét és a csípőmbe markolt. Én ezt a cselekedetét csak azzal viszonoztam, hogy az ujjaimmal a hajába túrtam.-Istenem! Igen! Kérlek!-nyöszörögtem szenvedve. Annyira jó, de egyben annyira kínzó is, hogy a még felhevült testemmel csinálja ezt! Édes egy kínzás ez, mit ne mondjak! De ekkor jött az igazi halálos döfés, ugyanis hirtelen belém mártotta az egyik ujját és enyhén behajlítva kezdte el mozgatni. Valósággal felsikoltottam, miközben minden erőmmel szorítottam le a szemhéjaim, és a fejem fölött erősen a takaróba kellett markolnom.-Zayden!-sikítottam már valósággal a nevét és éreztem, hogy elmosolyodna rajta, de visszafogta magát és tovább koncentrált arra amit csinált. Egyre több és több artikulálatlan és érthetetlen nyögés tört fel belőlem, miközben a hasamban hihetetlen gyorsasággal kezdett gyülekezni bennem. Az ujját már olyan gyorsan mozgatta, hogy valósággal már foltokat kezdtem el látni a szemem előtt. Annyira feszítő és tényleg kínzó érzés kerített hatalmába, hogy nem bírtam, és már valósággal ki akart a testem önként mászni Zayden alól, de nem engedte. Egyre több szitkozódás hagyta el a számat, miközben ez a feszítő érzés csak egyre nőtt és nőtt. Azt hittem, hogy nem lehetséges, de még nagyobb fokozatra kapcsolt, ekkor viszont az egész testem megremegett alatta, miközben már valósággal a szemem is könnybe lábadt. Hihetetlen hangosan nyögtem fel, miközben egyszerre markoltam bele a hajába és a takaróba is. A testem még soha sem remegett meg ennyire! Soha! Jó, talán amikor először csinálta ezt, de azelőtt, Erickkel soha! Általában az együttléteink sem voltak ennyire hosszúak. Max 20 perc, de az már nagyon a maximum volt. Éppen ezért, amikor Zaydennel feküdtem le először, akkor néztem egy hatalmasa, hogy lehet ez ilyen hosszú és általában van arra is idő, na meg persze nem kicsit tesz is érte, hogy én is célba érjek. Akár többször is. Jó volt Erickkel is, de ha vele sikerült, akkor csúnyán szólva az egy kisebb csoda volt. Na viszont az, amikor pont előttem sült el, egy másodperccel előbb, mint amire szükségem lett volna, na az tényleg kínzás volt! De nem az a jó fajta, mint amilyenben most volt részem. Éreztem, hogy a mellkasom olyan gyorsan emelkedik, mintha egy maratont futottam volna le. Sokkal jobban mondva tizet. 10 maratont!

-Megvagy?-kérdezte mosolyogva, hosszabb idő után. Megpróbálkoztam lassan feltámaszkodni, ő viszont csak egy nyertes mosollyal nézett rám, miközben továbbra is féltérdre ereszkedve térdelt előttem.

-Meg fogsz ölni...-ziháltam, miközben a testemet még mindig enyhe hullámok rázták meg. Erre a mosolya csak még szélesebb lett.

-Sikerült kivernem a fejedből a hercegedet?-kérdezte egy pimasz mosollyal, mire csak nagy szemekkel hevesen elkezdtem bólogatni.

-Határozottan!-hadartam zihálva, mire csak elmosolyodott, de előrehajoltam, a két kezem közé fogtam az arcát, majd megcsókoltam.

-Na térdelj fel, nekem háttal az ágyra!-mondta mosolyogva, mire már gyorsan meg is tettem.-Hajolj előre...-mondta, miközben csípőmre emelte lágyan mind a két kezét, én pedig csináltam is amit mondott. Mivel még mindig rajtam van a sminkem, ezért nem akartam a takaróra hajtani a fejem, úgyhogy könyökölve összefűztem a karom és arra hajtottam az arcom. Úgyse fogok tudni sokáig ilyen nyugodtan feküdni, tudom jól...

Zayden megkapaszkodott a csípőmbe, miközben szép lassan elkezdett belém hatolni. Nem bírtam, az ajkaim azonnal elváltak egymástól, de a hangom a torkomon akadt. Miután teljesen belém csúsztatta magát, azután nyögtem fel, miközben ő is halkan felmorgott, de ezután szép lassan elkezdett mozogni.

Ez valami hihetetlen. A testem már teljesen megadta magát! Teljesen! Erre lényegében ő még csak most kezd bele. A végére meg fogok halni! Szívroham, szívmegállás, totális kimerültség... Lényegében bármiben. Nem bírom! Épp, hogy mozog, még az alaptempót sem értük el, de én szívem szerint már most bedobnám a kulcsot! A fehér zászlót! Egy lapot, amire nagy betűkkel van felírva, hogy ,,FELADOM"! Most egyszerűen a kelleténél sokkal jobban és szenvedve kezdtem el nyöszörögni. Mindkét kezemmel teljes erőmmel markolom a takarót és a fejemet sem tudtam nyugtatni a karjaimon. A testem egységesen pulzál és valósággal lángol! Egyre csak gyorsabb és gyorsabb. Lendületesebb. Intenzívebb. Szenvedélyesebb!

De ekkor hirtelen megállt! Megállt és nem mozgatta a csípőjét! Tényleg ki akar nyiffantani?!

-Ne! Ne! Ne! Kérlek... Kérlek, ne hagyd abba...-nyöszörögtem szenvedve, de nem bírtam, elkezdtem a testemet előre-hátra mozgatni. Még a kezét is levette rólam, de hallottam, ahogy halkan felnevetett. Mély és karcos hangja volt, de nem tudtam azzal foglalkozni, hogy jót szórakozik rajtam, a testem lángolását egyszerre hevítette és oltotta! Mintha egyszerre perzselnének tűzzel és egyszerre oltanának vízzel!

-Tegnap azt mondtad nem fogsz könyörögni. Akkor most ez sem az, ugye?-kérdezte, miközben lágyan a fenekemre emelte a kezét és vágy simogatta egészen a derekamig, amibe enyhén egy pillanatig belemarkolt, de már el is engedett és csak pihentette rajtam a kezét.

-Fogd be!-morogtam mérgesen, de ismét felnevetett. Hiába mozgatom én a testem, közel sem tudok egyszerűen olyan tempóval mozogni, amit a testem követelne.

-Simogasd az egómat egy kicsit Bébi és mondd ki már azt a kurva szót!-morogta, biztos neki sem könnyű így maradni. Azt akarja hogy könyörögjek neki! Hogy könyörögjek! Én neki! Azért, hogy végre megdugjon úgy, hogy a józan eszemet is eldobjam! Hogy lényegében megtiporjam a nőiesség elvét! Hogy leköpjem a feminizmust! Előttem századokon át küzdöttek, hogy megvívják, erre nekem most sutba kellene dobnom! Megteszem-e Zaydennek? Jelenleg? Örömmel!

-Kérlek! Zayden! Könyörgök! Dugj meg!-motyogtam sóhajtva és borzalmasan szenvedve, mire hiába egyáltalán nem látom, pontosan tudom jól, hogy elmosolyodott, jó erősen rá is csapott a fenekemre, amitől fájdalmasan fel is nyüszítettem, de belemarkolt, majd valósággal elkezdte ostromolni a testem! Nagyon intenzíven! Nagyon! Elképesztően! Én már tényleg nem tudtam már semmit csinálni! Még nyögni sem! Éreztem, hogy a hasamban fájdalmasan ismét elkezdett gyülekezni az a csodás érzés!

-Gyere, Bébi!-morogta, miközben az oldalamnál a testem alá nyúlt és a nyakam köré fonta a kezét, majd felhúzott, de lényegében nem is a nyakamnál fogva, hanem ahogy a testemet alátámasztotta, lényegében azzal tartott. A hátam teljesen a felsőtestének simult és a mozgása is éppen hogy csak megmaradt. A kezét felcsúsztatta az államra és annál fogva fordította maga felé a fejem, lehajolt és olyan mélyen csókolt meg, hogy enyhén már ettől is megremegett a testem.-El szeretnél élvezni, Bébi? Közel vagy már, jól érzem, ugye?-kérdezte egy pimasz mosollyal az arcán.

-Olyan szívesen felképelnének!-morogtam az ajkaira, mire csak még jobban elmosolyodott.

-Imádsz, ne is tagadd!-morogta az ajkaimra, de én már nem bírtam.

-Annyira ki nem állak!-morogtam de már meg is csókoltam.

-Még nem válaszoltál a kérdésemre...-suttogta az ajkaimra.

-Igen... Igen! És igen!-kezdtem el hadarni, mire csak elmosolyodott, de egyből elkezdett mozogni, miközben ismét levezette a kezét a lábam közé. Pillanatokon belül söpört végig a testemen a valóságos csoda! Szenvedve és nagyon hangosan nyögtem fel.-Elég volt! Hagyj békén! Nem bírom tovább!-nyöszörögtem, miközben még mindig remegő lábakkal, de valahogy arrébb vánszorogtam, miután lelöktem magamról a kezét. Ő ezen csak felnevetett.

-Nagyon humoros vagy...-mondta halkan nevetve, de én nem álltam meg, tovább másztam négykézláb, és meg sem álltam, amíg le nem dőltem a párnákra, miután átfordultam a hátamra. Amint lefeküdtem már mászott is utánam.-Úgy nézek én ki, mint aki kész van?-kérdezte értetlenül, miközben megfogta a kezem és felhúzott ülő helyzetbe, majd már mindössze néhány mozdulattal ki is kapcsolta és le is vette rólam a melltartómat. Egyszerre legalább öt kapcsot csatolt ki.