Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

9.

-Basszus,muszáj lesz nyernem-motyogtam magamban,miközben beálltam hátvédnek.Vagyis a fiúk azt mondták annak.

-Hé,nyugi csajszi.Ügyes leszel-fogta meg a vállam Levi,aki kapus lett.Persze, itt mindenki tud focizni,csak én nem. Ha meg elvesztem a fogadást..mindegy inkább bele sem akarok gondolni....

-Köszi-mosolyogtam rá,bár a mosolyom nem volt az igazi.

Elkezdődött a meccs...Hát.....eléggé féltem, mert ezek a 2 méteres állatok simán letarolnak engem.Mindegy futottam a labda után,ha meg az enyém lett,akkor passzoltam.A végére 2-2 lett az állás.Szandi elrendelte,hogy büntetőket fogunk rúgni,de csak akkor kap pontot csapat is,ha 5x gólt tudnak lőni.Sima liba.A két gólból egyet eddig ha hiszitek, ha nem én rúgtam.Örült a csapat rendesen.A másikat meg Benett.Levinek jó sok labdát sikerült kivédenie,de az a 2 mégis becsúszott.De engem nem érdekel.A másik csapatból a gyerek (akit kiderült,hogy Gergőnek hívnak ,de nem érdemli meg,hogy nevén nevezzem,szóval marad Voldemort) is egyet rúgott szóval nagyon bele kell húznom.Az első büntetőt Olivér rúgta,ha már ő az egyik csapatkapitány.Bement.Utána át kellett mennünk a másik kapuhoz,mivel a másik csapat is rúg értelemszerűen.Ott nem tudom ki kezdett,mert nem ismertem,de nem ment be.Na,a másikat én rúgtam, ami elvileg kapufáról ment be.Vagyis nekem azt mondták(megint) a fiúk.A kövit Voldemort rúgta, és sajnos az is bement, szóval a fogadásból eddig 2-2 az állás.Francba.Nálunk Benett következett,aki sajnos nem rúgta be.Szegényt nem szidtuk le,de nagyon sajnáltam,mert látszott,hogy nagyon akarta.Voldemort meg csak röhögött nem tudom miért.Eddig nyerésre állunk, de bármi lehet,de nem akarom bevonzani a bajt.Angyali számok találtak meg,mert ha nem,nagy bajban leszünk....

Megint Levinek kellett védenie,egy 12.-es rúgta nem a labdát,ami megint bement.Levi csak a földet verte.Ebből azt gondolom,hogy nem tetszik neki,hogy döntetlen az állás.Vagyis remélem...

Barni jött,aki megint berúgta,így jöhetett egy kis ünneplés,de nem sokáig,mert jött a kövi csapat.Ott megint Gergő rúgta (nem is értem miért),de nagy sajnálatára nem ment be.Mondjuk én örültem neki,de mikor meglátta, inkább bemutattam neki.Csak pofákat vágott.Szóval.3-2. A.Mi.Javunkra!!!!!!!!!!!!!!!

-Marci, ügyes legyél.-bátorítottuk őt közösen,mert ha berúgja,akkor már csak Olivérnek kell egyet rúgnia,és volila.Kész is.Nyerünk.

-Köszi-rúgta el a labdát.........ami nem ment be.Francba.-Bocsi srácok-mondta.

-Nem para-mondtam.Na, most.Nekem az a hülye kérdésem van.Amikor a férfiak vagy fiúk a férfiasságukat fájlalják,akkor a nők is szokták a nőiességüket?Jó,ez fura,de azért na.Csak kérdés.

Megint a másik csapat.De nemár.Miért rúgták be?Én nem akarom,hogy nyerjenek.Nekünk kell.

-Menj-mondtam Olivérnek.Hát...profi focis lévén persze,hogy berúgta a labdát,aminek láthatóan az ellen csapat nem örült.-Ügyes vagy-vereggettem meg a vállát,vagy mit csináltam.

-Köszi-kacsintott rám.

Nem hiszem el.Megint berúgták a labdát.Így mostmár döntetlenre állunk.Megint.

-Na,hajrá-lökte meg Marci a vállam.

-Mi?Én megyek?De miért?Ha rajtam múlik, vesztünk-estem kétségbe,mert nem vagyok olyan profi focis.Persze,imádom,mert most nagyon jól esett,de nem vagyok egy nagy Ronaldo.

-Persze.Ez most a te versenyed.-bíztattak.-Ügyes vagy,és mi bízunk benned-mosolyodott el Marci.

-HAJRÁ NOÉMI!!!!TE VAGY A LEGJOBB!!!!!!!!!-kiáltott egyre Levi.Hátrafordultam,majd mutattam neki egy szívet.Annyira aranyosak ezek a fiúk.Ez az egy délután alatt annyi mindent köszönhetek nekik.

-Na,ne itt szerelmeskedjetek-kiabálta valaki.Muszáj lesz elrúgnom azt a labdát.

-Köszönöm srácok-mondtam neki,majd elrúgtam a labdát,de nem akartam látni,hogy bemegy-e vagy nem,ezért megfordultam.

-Mi az?-kérdeztem,mikor láttam Olivéren,hogy vigyorog.

-Ki a mi győztesünk?Hát te!-vigyorgott.

-Mi?Bement?-fordultam meg,és a kapu felé néztem,ahol tényleg ott volt a labda.-Ezt nem hiszem el-temettem a kezem az arcomba.Egyszer csak azt éreztem,hogy valaki felemel.Az ikrek voltak.Mindketten a vállukra vettek, és úgy indultak meg a felénk szaladó Levi felé.

-Hallod, csajszi, rohadt ügyes vagy.Nem is tudttam,hogy ennyire tehetséges vagy-dicsért meg Levi is,amikor végre odaért.

-Nem is igaz-pirultam el,mert annyira kedvesek voltak velelm.Ezt meg sem érdemlem...-Ti is nagyon ügyes voltatok.Ez nem csak az én érdemem-próbáltam rájuk fogni,de nem ért semmit.-Amúgy Barni tegyetek már le ,nagyon nehéz vagyok-mondtam lenézve rájuk.Vagyis csak hajat láttam.Jó sokat...Kb.mindenkinek csak azt láttam de sebaj.

-Gyere-nyújtotta a kezét Marci.Elfogadtam,mire larántott.

-Köszi-mondtam a fenekemet törölgetve,mivel lehúzott egész a földig,és ráestem a popikámra.-Olyan? -kérdeztem felé fordulva.

-Mondjuk ezt nem tőlem kéne kérdezned-röhögött.-De amúgy nem.

-Kösz.

-Na,valaki tartozik neked nem?-fodult felém Benett.Nem ér.Eddig csak le kellett néznem rájuk,de mostmeg mindenkire fel kell.Nem igazság,hogy ilyen pici vagyok....🥺🥺😣Amúgy mindegyik csapattársam hozzánk jár?Csak mert nem láttam őket az osztályba.De szerintem nem.

-De-bólintottam.Pont felénk jött a gyerek.

-Nesze-adott a kezembe egy köteg pénzt.-200k.

-De minek ennyi?-néztem rá.

-De soha többet nem szólj hozzám,vili?-mondta nagyon dühösen.-Megfosztottál egy élménytől-ment el.

-Ez most mi volt?-kérdeztem értetlenkedve.

-Mi lett volna?Kerestél 200 ezer forintot!-kiáltotta Olivér.

-Annak örülök,hogy nem jött velem elkölteni-gondolkodtam el.

-Szerintem annak mindenki-mondta Benett, újra elindultunk aa táskáinkhoz.

-És mit akarsz venni rajta?-kérdezte Olivér.

-Szerinted?Cipőket-válaszoltam,mert már mondtam,hogy életem a cipők,de szigorúan csak a sneakerek.

-Milyet?

-Jordan-mondtam.

-De azon belül?

-Jordan 4-mondtam,miközben felvettem atáskámat.

-És azon belül?

-  Military Blue

-De az csak 100k.Az csak a fele-mondta.

-És?Akkor gyűjtök valamire.Nem terveztem elkölteni az egészet.Merre laktok?-kérdeztem.

-Én a Lajta lakóparkba-mondta Benett.

-Same-felelte Barni is,mivel ikrek gondoltam, hogy nem fog az egyik a Jupiteren,a másik meg a Földön élni..

-De hazakísérünk.-felte Levi.

-Mindannyian?-kérdeztem.

-Persze.-mondta Olivér tökre természetesen.

Oké..ha ők mondják...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro