3. fejezet~Ellentétes oldalon
Skyla, Acot és Nilo hiába élvezték az űrtaxival való száguldozást, rövidesen le kellett szállniuk, ugyanis a jármű energiaszintje vészesen fogyni kezdett.
- Valami olyan területen szállj le, ahol nincs sok ember - kérte Skyla az űrtaxit irányító Acot-ot.
- Rendben - felelte a fiú, majd egy elhagyatottabb utca felé vette az irányt, ahol puhán landolt a járművel a talajon.
- Annyira jó lenne, ha szerezhetnénk energiacellát az űrtaxiba! - álmodozott Nilo. - Akkor sokkal gyorsabban haladnánk!
- És sokkal gyorsabban el is kapnának minket - mutatott fel az égre Skyla, ahol a rendőrök arpócska robotjai már elözönlötték az égboltot.
- Én azt mondom, menjünk innen - szólalt meg Acot, miután észrevette, hogy az egyik ilyen robot elindult feléjük.
Erre Skyla, Nilo és Acot otthagyták a járművet a földön, majd futni kezdtek egy sikátor szerű utcán. Egy órával később a három fiatalnak sikerült maguk mögött hagyni a rendőröket és a robotjaikat, azonban rövidesen újabb problémájuk keletkezett, ugyanis éhesek lettek, élelmük viszont nem volt.
- Szerintem váljunk szét, hátha úgy gyorsabban találunk valami boltot, egy óra múlva pedig találkozzunk ugyanitt - javasolta Skyla.
- De nem lenne biztonságosabb, ha együtt maradnánk? - kérdezte Nilo.
- Ha gyorsan szeretnél valami ételhez jutni, akkor azt javaslom, hogy ne vitatkozz, hanem tedd, amit mondok! - vágott vissza dühösen Skyla. - Ne legyél már ennyire gyáva, Nilo! Amint látod, itt nincsenek rendőrök, úgyhogy nem fog történni semmi sem, ha egy kis időre egyedül maradsz.
- Én nem vagyok gyáva! - kiáltotta Nilo. - Sokkal inkább Kiyoto a gyáva, aki behódolt az apjának és Akadémia tanárainak ahelyett, hogy eljött volna velünk!
- Ezt azonnal szívd vissza! - mondta dühösen Skyla, miközben érezte, hogyha Nilo még egyszer így megsérti Kiyotót, biztosan felképeli.
Acot nem merte mondani, de ő szintén Nilóval értett egyet, és végtelenül megvetette Kiyotót, amiért életük legfontosabb lépésénél a fiú magukra hagyta őket. Azonban Acot nem érezte azt, hogy ez az a pillanat, amikor ezt meg kellene beszélnie Skylával, így aztán csak ennyit mondott:
- Szerintem ne veszekedjetek tovább, hanem induljunk el és keressünk valami ételt, mert én már nagyon éhes vagyok!
Acot szavai kijózanítóan hatott a két lányra, és ezért mind a ketten befejezték a veszekedést.
- Akkor egy óra múlva ugyanitt - mondta még utoljára Acot, mire mind a hárman elindultak három különböző irányba.
"Mondhat Acot azt, amit akar, Nilo ugyanolyan végtelenül ostoba és érzéketlen, mint amilyen egy évvel ezelõtt volt" - gondolta morcosan Skyla. - "Teljesen fölöslegesen hoztuk magunkkal, mert csak hátráltat minket és nem lehet vele együttműködni."
Ekkor viszont Skyla befejezte a puffogást, ugyanis észrevett egy boltot és az élelem lehetősége azonnal jobb kedvre derítette őt.
"Na jó, nézzük meg, hogy mit tudnék venni ebből a pénzből" - gondolta magában Skyla.
A lány rövidesen meg is hozta a döntését és a legolcsóbb zsemléből vett három darabot, ugyanis szeretett volna takarékoskodni a pénzzel.
"Remélhetőleg személyenként egy zsemle elég lesz vacsorára és ha szerencsém van, még Nilo is el fogja fogadni, hogy takarékoskodnunk kell a pénzzel" - gondolta magában Skyla, miközben kilépett a boltból.
Arra azonban nem számított, hogy valaki várni fogja őt a bolt ajtaja elõtt és amikor egy erős kéz vasmarokkal szorította őt a bolt falához, a lány kezébõl a zsemlék és a maradék pénz is kiesett.
Skyla kétségbe esetten próbálta elérni az oldalán logó pisztolyát, azonban amikor csuklyás alak megszólalt, Skyla döbbenetében teljesen lefagyott és még a fegyveréről is megfeledkezett.
- Én megmondtam, hogy nincs értelme elszökni, Skyla.
- Kiyo! - mondta döbbenten a lány.
- Látod, én figyelmeztettelek, hogy el fognak kapni és nézd meg mi történt! - folytatta Kiyoto, miközben barna szemében váratlanul bánat csillant meg.
- Nem kell ezt csinálnod, Kiyo! Nem kell egymás ellen harcolnunk! Te is csatlakozhatsz hozzánk!
- Ne legyél bolond, Skyla! - nevetett fel keserűen Kiyoto. - Én veled ellentétben nem fogom a bőrömet kockáztatni egy ostoba álomért!
Ekkor Kiyoto megkeményítette a hangját és tovább beszélt:
- Most pedig saját magad érdekében ne tiltakozz, hanem kövess és örülj, hogy nem egy rendőr talált rád, mert akkor már szitává lennél lőve.
Azzal a fiú megragadta Skyla mindkét karját és esélyt sem adva a menekülésre, magával húzta a lányt.
- Miért csinálod ezt, Kiyo? Elfelejtetted, hogy barátok voltunk? Ha nem jössz velem, akkor kérlek, legalább engedj el! Ha az apád vagy az igazgató elé viszel, meg fognak ölni!
Kiyotót viszont nem hatotta meg Skyla könyörgése és tovább hurcolta az utcán. Ekkor Skyla rájött, hogy a fiú nem fogja elengedni őt, és ezért megpróbálta megrúgni Kiyotót, aki viszont számított erre, és úgy mozdult el, hogy ez ne sikerülhessen a lánynak. Erre Skyla komolyan pánikolni kezdett, ugyanis más elszabadulási terv nem jutott az eszébe.
Egy ideig Kiyoto csendben taszigálta elõre Skylát az utcán, azonban váratlanul meglazult a szorítása a lány karján, és amikor Kiyoto elengedte őt, Skyla meglepõdve hátrafordult, ugyanis nem érette, hogy ezt a volt osztálytársa milyen célból tette.
Amikor pedig hátranézett, döbbenten vette észre a földön fekvő Kiyotót és a fölé tornyosulú Nilót, aki láthatóan azon gondolkozott, hogy miután leütötte a fiút a pisztolyával, megölje-e őt vagy sem.
- Hagyd őt életben, Nilo! - kérte Skyla, de mivel Nilo továbbra sem mozdult meg, ismét megszólalt. - Tûnjünk innen, mielőtt megérkezik Marbe vagy Jarick.
Ez már hatott Nilóra és így mind a ketten rohanni kezdtek, hogy megkeressék Acot-ot, és miután megtalálták a fiút, mindent elmondtak neki.
- Meg kellett volna ölnöd őt, Nilo - jelentette ki végül Acot, mire Nilóból és Skylából egyszerre szakadt fel a felháborodtt kiáltás.
- Ha megöltem volna Kiyotót, Skyla azonnal kinyiffantott volna! - mondta Nilo, aki elõször tért magához.
- Az egy dolog, hogy Skyla elfelejti, hogy Kiyoto az ellenségünk, de tőled nem váratm volna, hogy ekkorát hibázz! - mondta a fejét fogva Acot. - Ha megölted volna Kiyotót, akkor most eggyel kevesebb ellenség lenne a nyomunkban!
- Hogy tudsz Kiyotóról úgy beszélni, mintha csak egy egyszerű rendőr lenne? - kérdezte felháborodottan Skyla. - Kiyo neked is a barátod volt, nem csak nekem!
- Értsd már meg Skyla! Kiyoto apja a bolygó vezetője és ezért ha az a fiú elkap, akkor borítékolva van mindnyájunk halála! - mondta dühösen Acot.
- Azt hiszed, én nem tudom, hogy Kiyoto apja mekkora veszélyt jelent ránk nézve!? - kiáltotta Skyla miközben felkészült, hogy egy újabb visszavágást mondjon Acot-nak, azonban a fiú közbevágott.
- Figyelj, szerintem teljesen fölöslegesen vitatkozunk. Kiyoto meghozta a döntését és ezért bármennyire is nem tetszik neked az új helyzet, mostantól ő is az ellenségünk - mondta higgadtan Acot. - Most pedig ha javasolhatnám, akkor tűnjünk innen, mert sikeresen magunkra vontad az egyik járókelő figyelmét az ordibálásoddal.
Erre Skyla behúzta a nyakát és szó nélkül Nilo meg Acot után indult.
Miközben Nilo Skylával és Acottal az oldalán elosont egy raktárépület előtt, rájött, hogy fél. A lány rettegett attól, hogy Acot, Skyla és ő soha sem fognak tudni megtanulni csapatként együtt dolgozni és ez lesz a vesztük. Nilónak az Akadémiában soha sem kellett együtt dolgoznia Skylával és Acottal és ezért fogalma sem volt, hogy mit tehetne azért, hogy jobban együtt tudjanak dolgozni.
"De esküszöm, hogy megtanulok együttdolgozni velük, mert én szeretném itthagyni ezt a bolygót, és ez csak akkor fog sikerülni, ha megbízunk egymásban" - gondolta Nilo, akit aggasztott az is, hogy most miatta veszett össze Skyla és Acot. - "Remélem, Skyla meg fog bocsátani Acot-nak, mert különben tényleg szét fog esni a csapatunk."
******
Kiyoto arra ébredt, hogy Jarick oldalról böködi őt egy bottal és közben folyamatosan Marbe után ordítozik.
- Jól vagyok, Jarick! - kelt fel a földrõl a barna hajú fiú. - Nem kell ennyire kiabálnod!
Ebben a pillanatban megérkezett Marbe:
- Mi történt?
- Láttam, hogy Kiyoto a földön fekszik és nem tudtam eldönteni, hogy él-e még vagy meghalt - magyarázta a fekete hajú fiú.
- Egy részeges alak megtámadott hátulról, és ezért elájultam - hazudta Kiyoto, ugyanis látta, hogy Marbe magyarázatot követelve felé néz.
"Ha Marbe megtudja, hogy Skylának és Nilónak sikerült elmenekülniük elõlem, elképesztõen ideges lesz, és azt hiszem, jobban járok, ha nem ismerkedek meg a haragjával" - gondolta Kiyoto, miközben megkönnyebbülten állapította meg, hogy a fiú elhiszi a hazugságot.
- Akkor legközelebb legyél óvatosabb! - felelte Marbe. - Ha el akarjuk kapni Skyláékat, akkor egyikünk sem lehet ennyire szerencsétlen!
Ezek után a három fiú útnak indult, és közben Marbe végis azon gondolkozott, hogy mégis miért sózták rá Kiyotót, amikor a fiú láthatóan egy szerencsétlen volt.
"Az a szerencsém, hogy a tanárok az Akadémiában megengedték, hogy Jarick is velem jöjjön, különben esélytelen lenne, hogy valaha is sikerül elkapnom őket" - gondolta magában Marbe. - "Egyszerűen nem értem, hogy az Akadémia tanárai és diákjai miért imádják ennyire Kiyotót, azon túl, hogy ő bolygónk vezérének a fia. De ha egyszer sikerül elkapnom Skyláékat, akkor nem fogom hagyni, hogy Kiyoto zsebelje be a dicsőséget."
Amikor beesteledett, Marbe elzavarta Kiyotót az egyik boltba, hogy vegyen nekik vacsorát. Miután Marbe észrevette, hogy a barna hajú fiú bement a boltba, megszólalt:
- Tartsd nyitva a szemed, Jarick és legyél óvatos Kiyotóval! Azok után, hogy Kiyoto régen jóban volt Skylával és Acottal, nem tudom, hogy mennyire számíthatunk rá.
- Rendben, figyelni fogok - felelte Jarcik. - Azt mondjuk még mindig nem értem, hogy Skyla, Nilo meg Acot miért akarnak elszökni, amikor az utcákon sokkal nehezebb az élet és ott szinte minden levegővételért küzdeni kell.
Marbe tudta, hogy Jarick az utcákon nőtt fel árvaként és ezért nem érti, hogy miért akarna bárki is megszökni egy olyan hely elől, ahol tető van a feje fölött, és ezért megosztotta vele azt az információt, amit tudott:
- Én azt hallottam, hogy azért szöktek el, mert el akarnak jutni a Mahity nevű bolygóra. Azt hiszik, hogy ott majd szabadabban tudnak élni és senkinek sem kell majd engedelmeskedniük. Ez persze teljes ostobaság, hiszen ott is van egy felsõbb hatalom, aminek engedelmeskedni kell és ezért semmivel sem lenne jobb az életük, ha eljutnának oda.
- De Mahity egy semleges a bolygó, akik nem harcolnak a mostani bolygók közötti háborúban - szólt közbe Jarick. - Mégis mit akarnának kezdeni ott, amikor egyedül katonai kiképzésben részesültek?
- Fogalmam sincs - vonta meg a vállát Marbe. - De akármit is terveznek, nem fog sikerülni, mert azok után, hogy még senki sem tudta elhagyni ezt a bolygót, esélytelen, hogy õk ezt meg tudják csinálni.
Ezek után Marbe és Jarick nem beszéltek többet, ugyanis látták, hogy Kiyoto kilépett a bolt ajtaján és elindult feléjük.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro