Bárcsak egy rémálom lenne! Miért kellett ennek így végződnie?! Miért kellett ezt csináltatnod velem? Képtelen vagyok érezni a jelenlétét.. Tényleg megöltem!
...

Bluo Zsolt

A jégdarabokat 3 napja mentem az olvadástól; még mindig nem alkotta magát újra.. Lehetséges hogy még nem érte el a Halhatatlanok szintjét? Nem! Ez lehetetlen! Minden nap keményen edzett, tanult, meditált és semmit se ért amikor szembekerült "ezzel" ?  Tudtam hogy csak a bajt hozza ránk is! Ezért parancsoltam meg a legjobb felderítőket, találják meg és amint egy másodpercnyi előnyük is van, azonnal öljék meg! Mindannyiunkra csak a bajt hozza! A Jégkirálynő halott. Erős bátor harcosaink életét is elvette ez a SZÖRNYETEG!
...
Zoltán, Gábor! Gyertek ide!- Apám, Gabi nincs itt, elment.- Hová ment?!- Bencét keresi. - Tudod hol vannak?- Nem hazudhatok, de az öcsémnek adtam előnyt.- Nem érted?! Anyád meghalt, most az öcsédet küldted a "halálba" csak mert "szerelmes"?! Legyen eszed! Mindenkire veszélyes, nem csak ránk!- Apám ez nem így van; te is tudod anyám is tudta, emlékek nélkül ő egy időzített bomba ami akkor robban, mikor valamilyen negatív inger éri..- Elég legyen!- Vezess hozzájuk! (( Sajnálom Gabi, ennyi előnyt tudtam adni, innentől a kötelességem kell teljesítenem.- Köszönöm Zoli, eleget tettél! ))
...

Bluo Gábor

Elméletileg itt kell lennie ebben a városban! Zoli csak ennyit tudott megmondani, azt, hogy egész pontosan hol, képtelen volt rá. Jó messze van tőlünk, szerintem ez a város nem a mi területünk. Ahhjj gyerünk, merre lehetsz? ~ Gabi.. ~
Arra lesz!
...

Redas Bence

Össze vagyok zavarodva! Ez a sok ember, a gondolataikkal összezárva e pályaudvaron. Nagyon hangos az elméjük, érzéseik csak úgy áradnak ki a testükből, akaratlanul is belém hatolnak, nem akarom érezni a fájdalmukat, bánatukat, örömüket SE a gyűlöletüket.. Ebből van a legtöbb. Kezd elszabadulni az erőm, bár nem bánom, nem éppen egy pályaudvaron kellene, de nem bírom visszafogni.
...

Bluo Gábor

A pályaudvaron vagyok, úgy érzem mintha itt lenne, de mégsem.. Képtelen vagyok leírni ezt az érzést; mintha össze lennénk kötve; mégis valahogyan más "személyt" kezdenék felfedezni.. Felnőttek, gyerekek sikolya töltötte be a helyet, miután betörtek az épület ablakai, a mennyezet néhány helyen omlani, az oszlopok repedni, a föld pedig remegni kezdett.  Fel kellett "fednem" magam, jégoszlopokkal kezdtem megtartatni a mennyezetet.  Az emberek sikeresen kimenekültek az UTOLSÓ pillanatban, ugyanis egy hatalmas lökéshullám darabokra törte a létrehozott oszlopaimat és a kijáratot kőhalmok torlaszolták el. Futottam a lökéshullám forrása felé, közben kerültem és hárítottam a rám zuhanó törmelékeket. Megláttam Őt a középpontban.. Ugyanolyan elveszett, szomorú, kétségbeesett fájdalommal telt tekintettel tekintett rám, mint mikor megtaláltam.

Gabi.. Úgy sajnálom.. Fogalmam nincs mi történik velem.. Vagy miért.. Miért.. Öltem meg Zitát. - Nyugodj meg, itt vagyok, anyám elérte a  Halhatatlanok szintjét.. - De nem érzem az élők között! A lelke a túlvilágon van! Nagyon sajnálom. - Bence! Kérlek hallgass rám! Fókuszálj a hangomra! - Nem megy! Túl sok ez a fájdalom, amit éreznek! Rám figyelj, koncentrálj Bence! Koncentrálj!

Lassú léptekkel közelítettem felé, majd megragadtam fejét hogy velem legyen szemkontaktusban.  A törmelékek lezuhantak, a földrengés is abbamaradt. Majd hirtelen ránk lőttek a rendőrök, engem megsebezve, amitől elvesztette önuralmát,  pusztításba kezdett. - Meghaltok. - NE tedd!- Egy szempillantás alatt elporlasztotta őket.  Lökéshullámmal mindent megsemmisített maga körül, engem ellökve, egyszer csak nem láttam mást, csak sötétséget.

Ezek az emberek miért lőttek ránk és én miért öltem meg őket?! G-Gabi hol van.. N-nem érzem őt.. Lassított felvételként fordultam magam mögé, egy fekete karkötő ragadta meg figyelmem, ami a porban helyezkedett el. Tudatommal felemeltem, magamhoz húztam, elolvastam mi díszítette.. G-Gabi.. Ez az ő karkötője! Jézusom megöltem.. - Állj! Ne mozduljon! Most öljük meg, míg nem késő!  Amint használja az erejét nem tudjuk megfékezni! - Mindenki egyszerre támadt rám, én pedig mindent vissza akarok csinálni.. Vissza akarom kapni Gabit! Azt akarom hogy Zita is éljen! Vissza akarom őket kapni.
...
-Napsugár! Hé, kelj fel! Reggeli idő van! El fogsz késni és az Úrnő dühös lesz!! - Hmm.. M-mi?! Hol vagyok? - Jól érzed magad?! - N-nem tudom, fáj a fejem.. - Tessék adok neked gyógyszert. Most már jobb egy kicsit? - Igen, Köszönöm szépen. - Helyes, most már indulj ! A herceg oktatása nemsokára elkezdődik, addigra nem csak megreggeliznie, de felöltöznie is kell!- R-rendben! V-várj, olyan dejavu érzésem van. Az álmom is ugyanaz volt mint tegnap.. - Napsugár minden rendben van?! - Nem tudom. A fejem.. Olyan fura minden. - Maradj és pihenj inkább, az Úrnőnek pedig szólok rosszullétedről. - Köszönöm szépen Eszter.
...
[Bluo Zita] Tartsd rajta a szemed. A birtokot nem hagyhatja el. [B.Eszter] Lehetséges hogy korábbi életére kezd visszaemlékezni? [B.Zita] Valószínűleg. Ezért nem tudjuk már a cseléd szerepét fenntartani. Most már ő a vendégünk, akinek menedéket biztosítunk. [B.Zsolt] Zita, innentől már nehezebb dolgunk van, a nevét is álcázni kell, neked sem szabad becézned. [B.Zita] Tudom. De nem fogjuk rejtegetni, telefonon nem hívhatjuk a Redas klánt. [B.Zsolt] Maradt a hagyományos üzenet. Ezeket is vacsorameghívások, ünnepek szerint szoktuk már használni. [B.Zita] Így nem lesz gyanús. Kezdjük el a játékot, egyszerre tudjuk le az eljegyzési partit és bemutatjuk az elveszett és halottnak hitt Redast Bencét, a Vörösbegyet. Eszter! Amit itt most hallottál ebben a szobában 9 pecsétes titok! Erről mi hárman tudhatunk, ha kiderül tudod hogy a haláloddal fogsz érte fizetni! [B.Eszter] Asszonyom, hűséges követője vagyok, amióta az ön speciális csapta tagjaként regisztráltak, titkai őrzője, bizalmasa vagyok! Nem fogom a Klánt elárulni. [B.Zita] Hűséged mindig is megfizethetetlen volt, én vagyok a legboldogabb uralkodó, amiért te szolgálsz, hűséges jobb kezem! - ASSZONYOM! ASSZONYOM! BAJBAN VAGYUNK! - [B.Zita] Mégis miért csapsz patáliát?! [B.Irma] Jajj Asszonyom, a Redas.. A REDAS..- Nyögd már ki asszony!- A Redas ifjú megölt egy embert! - Drágám, siessünk hozzá, míg nem késő! [B.Zita] Zsolti.. Mutasd az utat Irma!
...
Rohantunk ahogy tudtunk, majd hirtelen a könnyekben ázó kis Napsugarat láttuk a földön összekuporogva, a szoba pedig körülötte elpusztítva.. Valamint Hannah vigasztalja elveszett madárkánk.
...
[B.Hannah] Psszt! Most már nem lesz semmi baj, ő megtért a Vízhez. De tudatában vagy eddig miket tettél? [R.Bence] Én ezt nem akartam! Megijedtem.. Ő pedig csak rejtőzködött.. Meg akart ölni.. Én.. É-én csak.. Istenem.. Nem akartam, N-nem akartam.. [B.Zita] Napsugár, kérlek nyugodj meg, mindent meg fogsz tudni amit csak szeretnél; de előtte most meg kell nyugodnod.. [B.Zsolt] Szedd össze magad! Egy árulóval végeztél, ki nem csak téged, de minket is meg akart ölni! Lelkét eladta a Sötétségnek, ezt érezted. [R.Bence] H-honnan tudod? [B.Hannah] Onnan hogy itt mindenki ismeri hatalmad, aki fél tőle az te magad vagy. Emlékeid nélkül nem vagy más, mint egy elveszett lélek a túlvilágon. Én segíthetek neked; érzed igaz?! Nekem nem árthatsz, mivel időn kívüli vagyok több mint 10.000 éve. [R.Bence] Ki vagy te? [B.Hannah] Bluo Hannah vagyok, a Víz szolgálója, az Óceán kiválasztottjainak tanítója, Papnője.
...

Sziasztok! Ne haragudjatok a kihagyásokért, sokminden közbejött
és még egy folytatáson is dolgozok;
de igyekszem írni és minél
hamarabb feltenni; annyit
Elárulok hogy az innentől
érkező részek nem fognak
változásokon keresztül esni,
ebben az idővonalban fog
haladni a történet.
Köszönöm hogy eddig is
követtétek a sztorit, remélem
ezek után is folytatni fogjátok;
Puszi mindenkinek és
kellemes nyári szünetet
mindenkinek
❤️❤️
❤️