2.Rész
~Végre; Megtaláltalak..~ Ezt én mondtam?! Igen.. Ez a hang az enyém. De miért és kinek mondhattam ezt tudat alatt? Valahová tartunk.. hangzavar.. Merre visznek és miért?!
...
Bluo Zita
A fiaim visszatértek az esti vadászatról, nagyon meglepődtem hogy nem voltak egyedül. De amikor megpillantottam ki az..
[B.Gabi] Anyám.. Ő.. Én.. N-nem hagyhattam ott az erdőben egyedül..
[B.Zoli] Kérlek nézd el nekünk..
[B.Zita] Eszter, Loren, Mina! Vigyétek az orvosi szobába! Később én is ott leszek! [E/L/M] Igenis Asszonyom! [B.Zita] Mit tudtok róla? Miért eszméletlen? [B.Zoli] Elveszíthette az emlékezetét, egyedül találtuk.. [B.Gabi] Volt vele egy madár. [B.Zita] Madár? [B.Zoli] Egy vörös tollazatú madár. [B.Zita] Hol van a madár? [B.Gabi] Itt van velem..
Odasétáltam, a madár gyönyörű szép. A kezemet felé nyújtottam, átszállt, majd az orvosi szobába vittem, ahová őt vitettem.
[B.Zita] Ne gyertek a szoba közelébe; holnap megnézhetitek hogy van. [B.Zoli] Értettük! [B.Gabi] De miért?! ((( Kuss Ábel, most nem rólad van szó🤣)))
[B.Zita] Ellenkezni mersz?! Őrök! [B.Zoli] Anyám, erre semmi szükség.. [B.Zita] Az orvosi szobába ezető folyosón csak engem, illetve az orvost engedhetitek be; illetve az én jelenlétemben engedhetitek be gyermekeim! [Őrök] Ahogy parancsolja, Királynőnk!
...
[B.Zita] Doktor.. Mikor fog magához térni? [Doktor] Fizikálisan nincs sérülése, inkább csak kimerült. Évek óta lehetett az erdőben.. Érzem, egy erős teremtés, így nemsokára magához fog térni.. [B.Zita] Köszönöm a munkáját.. [Doktor] Asszonyom.. Ha szabad kérdeznem, ön tudja ki ez a fiú? [B.Zita] Nem. Ha minden rendben van vele kérlek hagyj minket magunkra. [Doktor] Ha megbocsát akkor visszamegyek a lakrészembe.. [B.Zita] Kérem szóljon az őröknek, jöjjenek az ajtó elé és ne engedjenek be senkit. [Doktor] Parancsára, de kérem, feltétlenül szóljon nekem amint felébredt, mert az ereje le van zárva, így nehéz megállapítani ki is ő valójában, de talán sikerül ha eszméleténél lesz, valamint jobban meg tudom vizsgálni. [B.Zita] Úgy lesz. Most menj, tedd amit kértem! [Doktor] Asszonyom!
Csak hogy lelépett.. Utálom hogy az én drága Zsoltikám volt oly kedves, ezzel hazajönni.. Legszívesebben a retkes lelkét is kifagyasztanám! Számító kis patkány.. A madár odarepült, a mellkasára érkezett, egy fénysugár keretében eltűnt.. Na úgy látom Napsugár kezd felkelni..
...
Hmmm... Puha és meleg.. Egy ágy.. Fekszem.. Lassan kinyitom a szemem és egy Zord aggódó tekintettel találkoztam.. De olyan ismerős nekem.. Mintha már találkoztunk volna.. Ahj.. Évek óta emlékek nélkül élek abban az erdőben, nem tudom ki vagyok a gondolataim is cikáznak mindenfelé, ki, mi vagyok, miért és hogyan kerültem oda.. Csak a tűz.. A körülöttem égő, hamvas területre emlékszem, aminek a közepében ébredtem fel.. Teljesen össze vagyok zavarodva.. Elmélkedésemből ez a kedves nő szakított ki..
[B.Zita] Most már nem lesz semmi baj Napsugár.. Már itt vagy és nem lesz semmi baj! [?] Ismerlek téged? [B.Zita] Az attól függ mit gondolsz rólam; milyen az első benyomásom feléd. [?] N-nem tudom.. Olyan mintha már láttalak volna egyszer.. De.. Nem emlékszek rá hogy hol. [B.Zita] Semmire sem emlékszel a múltadból? [?] Nem asszonyom.. [B.Zita] Hívj Zitának kedves. [?] Zi-ta.. Zita.. Zita.. Nagyon ismerős a neved! Kérlek, ha tudsz valamit rólam, ne titkold! Emlékek nélkül, a tudatom össze van zavarodva, nem tudok kiigazodni hogyan kerültem az erdőbe, miért pont itt, mióta.. A családom.. Van-e családom, aggódnak-e, keresnek-e vagy bármi.. [B.Zita] Először is nyugodj meg! Ha tovább stresszeled magad, az erőd elszabadul és olyanoknak árthatsz, akinek nem akarsz! Első a nyugalom és a gyógyulás. Az, hogy ki vagy, jelenleg nem fontos, a lényeg hogy életben vagy.. [?] Tehát tudod a nevem, de egyenlőre nem mondod el nekem, mert azt hiszed van nekem hatalmam amivel árthatok másnak; Igazam van? [B.Zita] Pihenj le, holnap pedig mindent elmondok neked, amit tudnod kell; de addig is, a fiam cselédje leszel.. [?] Cselééd.. Één?! Biztos hogy nem! [B.Zita] Ellenkezni mersz ellenem?! [?] Nem félek tőled, mégha meg is fagyasztasz bármit amit csak akarsz.. [B.Zita] Honnan tudsz az erőmről? Emlékszel már valamire? [?] Nem, de érzem, a körülöttünk lévő levegő részecskéit is képes vagy megfagyasztani. Ráadásul a ruházatod alapján, amolyan "Úrnő" lehetsz.. Bár mégis a beceneveden szólíthatlak.. Légysziii, mond el nekem ki vagyok.. [B.Zita] Idővel emlékezni is fogsz rá, erőltetni nem lehet! Az elmédnek is kell a gyógyulási idő. Dőlj vissza, holnap többet beszélünk. Ami a nevedet illeti.. Egyenlőre Napsugár.
...
Kijöttem tőle.. A szívem hasad meg.. Szegénykém, akkor még a szüleire se emlékszik. Gyors léptekkel haladtam Zsolti Irodájába, szerencsémre még bent dolgozott..
[B.Zsolt] Drágám, minden rendben?! Ki az a fiú, akit a gyerekek hoztak ide? [B.Zita] Az a személy, akit már régóta halottnak hiszünk.. [B.Zsolt] Az lehetetlen! D-de hogyan? [B.Zita] Lehetetlen??! Ott van az orvosi szobában! Emlékek nélkül, semmire nem emlékszik! Össze van zavarodva, fél. [B.Zsolt] Majd felváltja az öröm, fájdalom, düh. Kezdődik elölről minden..
[B.Zita] Ne kezd ezt megint!! Ő más! Ezt te is tudod! [B.Zsolt] De emlékek nélkül egy időzített bomba! És az ereje?! Tud róla, képes használni őket? [B.Zita] Csak az empatikus megérző részét.. Megérezte, képes is volt megmondani, milyen fajta képesség birtokában vagyok.. De a többi egyenlőre le van zárva.. Nem akarhatta hogy bárki megtalálja.. [B.Zsolt] Tehát a támadás idejétől rejtőzködött.. [B.Zita] Zsolti.. Nem tudom mit csináljak.. Napsugár.. Ezen a néven kell szólítani őt. Nem az igazi nevét mondtam meg. A fiúk még nm szerezhetnek róla tudomást hogy ő az! [B.Zsolt] Megtudják, ha eljön az ideje. [B.Zita] Amíg legalább ránk nem emlékszik, cselédként kell alkalmazzunk, a legkisebb hibát sem ejthetjük! [B.Zsolt] Akkor ez Mária "B terve?" [B.Zita] Igen.
...
[B.Zoltán] Gabi.. Nyugodj meg! Biztos megvan az oka annak hogy most még nem láthatjuk.. [B.Gábor] Nem érdekel! Meg különben is anyánk titkol valamit.. [B.Zoltán] És megint itt tartunk.. [B.Gábor] Gondolj bele! Ma nem, de holnap igen? Mi változik addig? Ő miért mehetett be?! [B.Zoltán] Ő a klánunk vezetője, a Királynő! Neki kell meg bizonyosodnia arról hogy nem egy kémről, bérgyilkosról van szó; mellesleg a Halhatatlanok szintjén van. Az ereje szinte sebezhetetlenné teszi őt; ezért nem kockáztatja mások életét.. [B.Gábor] Holnap első dolgom megnézni hogy van.. [B.Zoltán] Megyek aludni, mert nekem holnap tanulni kell, javaslom te is tégy így, vagy anyánk megint ellátja a bajod.. [B.Gábor] Ne gúnyolódj!
Elviccelődtünk még egy ideig azon, mennyire tartunk anyánktól, majd Zoli saját szobájába ment aludni, én pedig azon gondolkodtam vajon ki ez a fiú és miért akarom én ennyire látni.. Végül elnyomott az àlom.
...
Mielőtt Zita kisétált az ajtón, elmondta nekem a holnapi teendőimet; Gábor szobáját kell rendben tartanom, továbbá ügyelnem kell arra hogy a héten 3x kellene felkelnie időben az edzése miatt; a reggelijéről, ebédjéről, vacsorájáról, tanulásáról.. Nem tudom ki az a Gabi, de szeretnék vele találkozni, amit nem értek miért.. A lényeg, holnap nagy nap vár rám.. Mint cseléd.. Kíváncsi vagyok miért akarnak itt tartani; de nem érzem itt magam veszélyben. Miközben ezeken agyaltam, utolért az álom.
...
Sziasztoook! Huha, elkészült a második rész is.😇🥰 Nekem eddig tetszik 😅 ahogy halad a sztori vonala. Már alig várok egy bizonyos részt🤭🤫 de erről nem iroook le semmiiit. 😜 Bízom benne hogy szeretni fogjátok a könyvet 🥰🥰🥰💋❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro