New Orleans

— Derek... — sóhajtott Layla, miután felvette a telefont.

— Layla? Baj van? — kérdezett vissza a férfi, közben pedig a húgára nézett.

— Megígértem neki, hogy nem mondom el senkinek. De segítened kell. — suttogta mondta, mire Derek összeráncolt szemöldökkel nézett, majd kihangosította, hogy az egész falka hallja a beszélgetést.

— Találkoztam vele. Lizzie-vel... És teljesen ki van fordulva magából, de még van esélyünk. — magyarázta Layla, mire Derek teste megfeszült. — Kért tőlem valamit. Azt szeretném, hogy derítsd ki mire kellhet neki, de a Mikaelson-ok nélkül. — folytatta a lány, mire Derek megrázta a fejét.

— Ő is egy Mikaelson. — szólt közbe, mire Layla sóhajtott.

— Tudom... — mormogta az orra alatt a lány.

— Mit kért tőled? — kérdezett rá Peter, mire Layla felkapta a fejét.

— Úgy tudtam itt vagy New Orleans-ban. — vonta fel a szemöldökét Layla.

— Hamarosan vissza megyek, csak előtte vissza jöttem Beacon Hills-be és viszek egy kis segítséget. — pillantott körbe Derek.

— Öhm... visszatérve Peter kérdésére. Egy listát kért, vagyis inkább követelt. A valaha élt legnagyobb alfákról, legyenek élők vagy holtak. De ez rengeteg név Derek... — sóhajtott frusztráltan Layla. — Rengeteg név, és nem tudom mire kellhet ez neki.

— Lista? Alfákról? — kérdezett rá Lydia. — Layla, add oda neki a listát és próbáld megtudni mire kell. Ha nem sikerül nem baj, nemsokára New Orleans-ban leszünk és együtt kitaláljuk. — vázolta a tervet Lydia, mire Layla bólintott bár ezt egyikük sem láthatta.

— Amikor a listát kérte úgy nézett rám mintha ez mentené meg az életét. Gyorsan kell cselekednünk. — mondta és végigfuttatta a tekintetét a hosszú listán. — Még egy dolog... Nincs egyedül. — mondta, majd szétnézett a falkán.

— Hogy érted, hogy nincs egyedül? — kérdezte Derek és féltékenységet kezdett érezni. Hisz neki kellene ott lennie vele...

— Egy kisfiú a negyedből. Adam... valamilyen Adam... — mondta Layla, majd halványan elmosolyodott. — Aranyos alig lehet tíz. — mondta. — Most mennem kell. Elviszem neki a listát, majd hívjatok ha New Orleans-ban lesztek. — bontotta a vonalat Layla.

— Amúgy is mindig anyáskodott. — rántott vállat Liam, mire Scott fejbecsapta.

— Biztos vissza akarsz menni? — kérdezte Cora és a testvére elé állt. — Mármint, sok dolog történt. Megértjük ha itt akarsz maradni. Mi elintézzük az egészet ha gondolod. — mondta, mire a falka egyetértően bólintott.

— Nem kell. Pakoljatok, egy óra múlva indulunk. — adta ki az utasítást Derek, majd az emeletre indult.

—•—•—𖣘—•—•—

— Lizzie! — kiáltott fel Layla, miközben a kis erdei ház előtt állt. Az ajtó nyílt, majd egy halál sápadt lány lépett ki rajta. A Mikaelson lány lassan lépjedett, majd a lépcsőfokra huppant. — Hé! Hé, Lizzie... Mi a baj? — kérdezte Layla és azonnal az alfája mellett termett.

— Hány szívverést hallasz? — emelte fel lassan a fejét Lizzie és könnyes szemekkel nézett Layla-ra aki összeráncolt homlokkal hallgatózott.

— A tiédet, Adam-ét az enyémet... é-és még valakiét. — nézett értetlenül Layla, mire Lizzie szeméből kicsordult egy könny és alig láthatóan a kezét a hasára szorította. — Liz... —  suttogta Layla.

— A szívverés a hasamból jön, ugye? — suttogta könnyes szemekkel a tribrid, mire Layla lassan, de bólintott egyet.