Sakura:

A fejem majd szétrobban, a gyomromat szerintem kimarta az alkohol és hogy teljes legyen a paletta még az alhasam is görcsöl. Elpusztulva ébredtem fel az ágyamban, remélhetőleg nemcsak én érzem a világ végét. Kicsit tapogattam magam mellett, viszont az ágy üres volt ott, ahol Sasukénak kellett volna feküdnie.

Egy kicsit csalódott voltam. Nem tudom mit vártam, talán hogy együtt ébredünk fel mint a romantikus filmekben szokás?
Nem szokványos szerelmespárt alkotunk, sőt... nem is helyénvaló szerelmesnek nevezni, hisz nem volt közöttünk semmi ilyesfajta érzelem. A közös érdekeink tartottak minket össze.
Talán jobb is így. Így nem lesz akkora csalódás az elválás odafent.

Közömbösen, de valahogy mégis legbelül kicsit törötten fordultam át a másik oldalamra. Kis híján felsikítottam, mikor közvetlenül az ágy széle mellett Sasuke guggolt egy pohár vízzel és egy fehér tablettával a kezében.

- Te aztán tudod, hogy hozd a frászt az emberre! - kaptam a kezem a mellkasomhoz, de legbelül örültem a jelenlétének - Remélem fájdalomcsillapító - néztem a tablettára és pici szívem hevesebben dobogott a figyelmessége miatt.

Éreztem, hogy az ölemet elönti a forróság.

Ha az amire gondolok, akkor remélem van a fürdőben valami szuper szappan, ami kihozza a vörös foltot a hófehér lepedőből.

- Nem - közölte rezzenéstelenül - Sürgősségi fogamzásgátló - pillantott félre.

Azt hittem, hogy rosszul hallottam. Ezt már eljátszottuk a nászéjszakát követően.

Én naív, mégis hova gondoltam én? 

Az agyam kicsit eldurrant, de ha Sasuke megkérdezné mi a bajom... nem tudnék rá normálisan válaszolni.

- Szerintem ezen kár aggódni - vágtam ki magam a paplanból, úgy hogy Sasuke rálátást kapjon a vérző alfelemről.

Sasuke kiguvadt szemekkel nézte az élénkvörös foltot a lepedőn.

- Ilyen hevesen csináltuk? - sápadt le és láttam, hogy bűntudata támad emiatt.

A tenyerem a homlokomnak csaptam, ami persze fokozta a kínzó fejfájásomat.

- Nem te idióta - hurrogtam le - Hanem megjött! Tedd el azt a tablettát, nulla százalék az esélye, hogy terhes legyek. - A takarót magamra rántottam, hogy meztelen testemet elfedjem.

Sasuke ajkai egy kerek o-t formáztak megvilágosodása pillanatában.

- Egész biztos nulla? - aggodalmaskodott rajta még egy sort.

- Azt hiszed, hogy szórakoznék ezzel?! - Villámló tekintetemből megértette, hogy nem akarom átejteni - Még hogy terhes legyek... - zsörtölődtem magamban.

Sasuke maga elé meredt és elrakta a tablettát a zsebébe.

- Suigetsu mondta, hogy ilyenkor jobb békén hagyni a nőket, hisz ilyenkor igazán sárkányokká tudnak válni. Most már értem mire célzott - állt fel, én pedig a döbbenettől csak hápogni tudtam.

Le akartam volna ordítani a fejét a helyéről...

Aztán rádöbbentem, hogy igazat beszélt.

- Egy csöppet feszkósabb vagyok ilyenkor - ismertem el. A takarót magam köré tekerve felálltam - Remélem van betét vagy tampon a fürdőben.

Sasukét úgy ismertem meg aki minden helyzetben mindenre tud gondolni, de ha ilyen kényes dologról van szó mint a nők ciklusa...nos, ott elbukott.

Fejem a félfának támasztottam a hosszúra nyúlt csend alatt.

- Elmegyek venni - ajánlotta fel hirtelen.

Megrökönyödve néztem rá.

- Mégis tudod mi a különbség a szárnyas és a tisztasági betét között? - kisfiúsan megvakargatta az arcát - Muszáj lesz veled mennem. Ez olyan dolog, amit férfire nem lehet bízni.

Átcammogtam a fürdőbe és kerestem valami erős nedvszívó dolgot, amivel a betétet helyettesíteni tudom. És az sem lenne utolsó hátrány, ha a feszülős nacijaim egyike sem feszülne árulkodóan a lábam közé. A választásom végül a fürdőben található elsősegély dobozban rejlő gézlapokra esett, habár vattának jobban örültem volna. Kitömtem a fehérneműm vele, majd a feszülős fekete nacimat felvéve megcsodáltam magam a tükörben.

Nem látszik semmi a szerencsétlen helyzetemből.

Mire kiértem a fürdőből sikerült nyugalmat erőltetnem magamra. Biztos a hormonjaim miatt gondoltam túl a kettőnk közötti dolgot és ért érzékenyebben a felismerés. Mégis mit akarok én tőle a felszínen?

Mindketten gyilkosok vagyunk és próbáljuk majd a múltat minél hamarabb elfeledni. Ezt pedig együtt nem tudjuk véghez vinni, mert amíg van a másik, addig a múlt mindig szembe fog köpni. Mindketten új életet kezdünk egy másik ember oldalán, ki semmit sem tud a múltunkról.
Így lesz a legjobb.

A konyhában bevettem egy fájdalomcsillapítót még mielőtt útnak indultunk volna.

- Indulhatunk? - pillantott rám Sasuke, kezében már a kocsikulcsot forgatta.

Bólintottam és pár percen belül már a Bűn városának sikátoraiban száguldottunk. A fekete piachoz tartottunk, ahol minden megkapható volt. A fekete piac semleges területnek számított, és több körzetre volt osztva. A külső résznél lehetett az élvezeti és használati cikkeket beszerezni, míg Sasuke kettővel feljebbi körzetbe fog menni, ahol a fegyvereket árulták.

- Én feltöltöm a fegyvertárat, addig te nyugodtan tudsz nézelődni - mondta Sasuke - Fél óra múlva találkozunk a kocsinál - tudomásul vettem, fél óra alatt bőven a felére alkudom a kiszabott árat.

Sasuke a zsebébe nyúlt és egy bankkártyát nyújtott át.

- A tiéd - közölte. Átvettem tőle a plasztikkártyát és örültem, hogy végre tudok magamtól is vásárolni, nem kell megvárnom, míg a két lábon járó bankautomatám kegyesen elkísér az árusokhoz.

- Akkor fél óra múlva itt tali - pattantam ki a kocsiból. Sasuke még átnyúlt, hogy elkapja a csuklómat. - Igen? - kérdeztem kicsit élesebben mint szerettem volna.

Utáltam ha rángatnak.

- Csak... vigyázz magadra! - pillantott fel az arcomra. Nem voltak nálam fegyverek, hisz nem lehetett önvédelmi eszközt bevinni a területre. Meglepő módon a véres harcokat el lehetett kerülni a körzetekben. Orochimaru mutáns teremtményei őrizték a helyet és nyilván a kígyóé volt az egész terület.

Habár az igényeket nagyon jól fel tudta mérni, azt meg kell hagyni.

- Ismerem a járást - dobtam felé egy csókot, majd becsuktam az ajtót.

 Régen szinte heti rendszerességgel fordultam meg itt. Még éreztem a hátamon Sasuke tekintetét, mikor a két kígyómaszkos alakhoz léptem. Átvilágítottak, és a kütyü nem csipogott be, de feltétlenül muszáj volt az egyiknek megtapogatnia. 

Megfogtam a csuklóját, amikor a lábam között akart matatni.

- A férjem, Uchiha Sasuke nem igazán nézi jó szemmel a procedúrát - böktem a sarkon parkoló vörös autóra.

- Jó vicc, egy ilyen kis mitugrász nem lehet Uchiha Sasuke felesége - röhögött ki és folytatni akarta a tevékenységét - Fordulj meg! - vakkantotta.

Megforgattam a szemeimet és parancsára megfordultam. Hátul erősen kivágott felsőt hordtam, hogy a tetoválásom jól látszódjon.

- Bassza meg! - hőkölt hátra a tetoválásom látványától az őr, aki engem taperolt. Odajött hozzá a társa, majd hasonlóképp reagált ő is.

Láttam, hogy Sasuke jót mulat az ülésen a jeleneten.

- Sajnálom Mrs Uchiha, csak a mesterem parancsait követtem - hebegte a tapizó őr.

- Gratulálunk és sok boldogságot az ifjú párnak! - folytatta a másik és már engedtek is át.

Na igen az Uchiha név amolyan VIP belépő bárhova.

- Köszönöm uraim! - hajbókoltam és már úton is voltam a kedvenc árusom felé.

Miután biztonságosan átjutottam az ellenőrzésen Sasuke felbőgette a kocsi motorját és elindult ő is a dolgára.

Nagy volt a tömeg és a hangzavar. A yakuza tagok próbálták az árusok kiszabott árait lejjebb alkudni, ami általában elég hangos szóváltásba szokott torkollani.
Még jó, hogy nem lehet fegyvert behozni, különben nem tudnék haladni az úton heverő holttestektől.

Amíg kerestem Amiya üzletasszony jellegzetes bódéját, addig csak háromszor kínáltak meg füves cigivel és még egy svájci bicskát is rám akartak sózni. Azonban akik látták a hátamat, azok inkább nem közeledtek felém, sőt szúrós pillantásokkal kövezték ki előttem az utat. Kiszúrtam a neon fényekkel tarkított lakókocsit, öles léptékkel megindultam a kis ablakhoz. Szerencsére nem voltak sokan előtte, pontosabban egy barna köpenyt viselő idegen álldogált ott, termete alapján férfi lehetett.

Ráköszöntem Amiyára, hogy gyorsan fogja rövidre az alkudozást, hisz kedvenc vevője megérkezett és fantasztikus pletykákkal tudok szolgálni. Csíptük egymást az öreglánnyal, a fiatalkori önmagára emlékeztetem a vadságommal és makacsságommal. Én a portékáiért a szaftos pletykákkal szoktam fizetni.

Amiya intett és azzal a lendülettel a kocsiba is fordult. Odaértem a félig leszakadt vevőpulthoz - már ha nevezhetem így - és türelmesen vártam a soromra.

Egyszerre néztünk oldalra az idegennel és a vigyorom mi eddig az arcomon ült, az alaposan rám fagyott. Az idegen szemei tágra nyíltak a döbbenettől, majd tekintetében megjelent a bosszúvágy.

Hyuuga Neji állt közvetlenül mellettem.

Nem megölni. 🤣