"Did I ever have a chlidhood?"

-Végre! -sóhajtott Tony a kispadról majd felállt és elém lépett. Egy kis kulccsal kinyitotta a bilincset majd Pietróhoz vágta.
-Ez nem volt megbeszélve! -vágta hozzá mire kikerekedett szemekkel néztem az ifijú hőst.
-Te most csak szórakozol velem, ugye?
-Ascian, gyerünk a szönyegre! -utasított Steve mire lassan odasétáltam.
Elém állt Steve mire elmosolyodtam.
Könnyű préda.

-Tisztázzuk le mit lehet csinálni! -kezdett bele Steve mire bólintottam.
-Nem lehet képességet használni, illetve fegyvereket. Csak a testrészeidet. -mutatta fel jobb öklét mire elnevettem magam.

Mindenki tudja, hogy használni fogom őket.

-Rendben? - kérdezte mire bólintottam.
A férfi egyszerű támadással indított, bár célba is talált. Hasamat teljes erejéből rúgta meg mire összegörnyedtem, gyomromat markolászva. A földre köptem egyet. Vér volt.
-Jézusom, Ascian! Minden rendben? -sietett hozzám mire megragadtam kezét és kicsavartam majd felálltam és kirúgtam a lábát.
Rogers felpattant majd fenyegetve felmutatta mutatóujját.
-Ez sunyi volt! -dorgált játékosan mire széttártam karjaimat.
A következő pillanatban a férfi ismét támadást indított de nem engem ütött.
A hasonmásomat püfölte, aki engedelmesen követte minden utasításomat.
Mikor aztán hirtelen köddé vált a férfi lepetten nézett fel. Tonyra nézett, aki szintén furcsállva nézett körbe.
-Köszönöm, az edzést srácok. Egy élmény volt! -álltam fel a súlyok mögül, ahol edddig rejtőztem és a kijárat felé vettem utamat.
Azonban amikor kinyitottam volna az ajtót valaki teljes erejéből visszanyomta azt, így az hangos csattanással bezárult.
Tekintetemet a mellettem álló Pietróra emeltem majd megszólaltam.
-Mivan?
-Még nem végeztél! -hangja akaratos volt és dühös.
-De, Pietro végzett. Senki nem akar vele harcolni. -lépett be a beszélgetésbe Tony mire flegmán felemeltem jobb szemöldökömet, így néztem Pietróra.
Pietro szüntelenül nézte szemeimet majd megszólalt.
-De. Én akarok.

𓃲

-Tudod, hogy veszíteni fogsz! -nevettem boldogan, hiszen tudtam, hogy most megalázhatom a beképzelt fiút.
-Csak hiszed. -mondta magabiztosan mire feletem.
-A történelemben egyszer sem győztek le egy vér démont. Sem egy mágus, sem egy harcos. De még maga Domini Nagni sem bírta megtenni. Nem te leszel az első, drágám! -mondtam unottan mire a fiú szemöldökei a plafonra ragadtak.
-Drágám? Engem te be drágázz, démon! -akadt ki mire lassan felé sétáltam. Elötte egy lépésnyire megálltam, közel hajoltam arcához majd odasuttogtam.
-Ki foglak készíteni!
-Hajrá! -mikor ezt kimondta lefejeltem amitől hátralépett párat, és megkapaszkodott a falban.

Ahogy végignéztem a fiún testemen hideg futott végig. Nemvitás, jól nézett ki, így véres fejjel pedig még jobban.
-Jobban teszed ha most feladod. -mondtam majd hátatfordítottam neki, ő pedig képességét használva a földre vitt engem.
Azonnal felálltam majd reklamálni kezdtem.
-De úgy volt, hogy nem lehet használni a képességét! -kiáltottam Tonynak aki ilyen "ez van" stílusban széttárta karjait.
Fejemet visszafordítottam Pietrohoz aki önelégülten mosolygott.
-Hát jó. -morogtam majd koncentrálni kezdtem.
A lila köd a semmiből termedt ott. Pietro bármennyire is próbálta elrejteni, de látszott rajta, hogy a köd ráhozta a frászt.
Viszont nem mozdult, férfiként viselkedett. Csak állt ott, mint egy szobor, nem mozgott, nem beszélt. Három perc múlva elésétáltam majd levágtam neki egy pofont amitől elterült a földön. Nyögött egyet. Kezemet fejére helyeztem mire Pietrónak kidülledtek erei. Huga felénk sietett, viszont nem mozdultam. Pietro is csak a szemeimbe bámult.
Szemem elött lepergett Pietro összes félelme. Láttam olyan dolgokat, amiket nem kellett volna. Megpaskoltam az arcát majd felálltam és Wandát kikerülve elhagytam a termet.