Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Szeptember 4. csütörtök

Cortez szemszöge

Hát a mai nap hogy is mondjam fura volt.De kezdjük előről.
Szóval reggel felkeltem elkészültem majd elindultam Reniért.Megálltam a kapujuk előtt.Nem sokkal ezután Reni lépett ki a kapun.

-Gyönyörű vagy-mondtam majd megcsókoltam.
-Köszi-olyan cuki ilyenkor.

Elindultunk a suliba és közben beszélgettünk de a tegnapi estét muszáj volt megemlítenem:
-Még egyszer bocsi a tegnap miatt!
-Cortez mondtam hagyjuk meg kellett történnie.-mondta.
-Akkor is sajnálom.
-Cortez figyelj-kezdte-meg kellett történnie nincsen semmi baj!Nyugi!
-Rendben -mondtam majd egy puszit nyomtam a homlokára.

Oda értünk a sulihoz.Kinga ordított,Zsolti puffasztott rizst evett.Dave telefonozott.Ricsi pedig Virággal együtt nézte az őrületett.
-Sziasztok-köszönt Reni én csak bicentettem egyet mert elgondolkoztam.Azon,hogy Reni hiába zárta le témát én nem.

Rajz volt az első óránk.Juhászfalvi tanárnő bejött és elkezdte az órát.

A feladat az volt,hogy a legszebb/legmeghatározóbb pillanatott kellett lerajzolni az életedben.Reniére voltam a legjobban kíváncsi mivel...hát..nem tud rajzolni.

Én azt rajzoltam le amikor először láttam még Renit az az szeptember 8.-át.

Jelzőkor a tanárnő így szólt:
-Na gyerekek,most mindenki hozza ki a rajzát fejjel lefelé.-mikor mindenki kivitte folytatta-Na most egy olyat fogunk játszani,hogy ki kell találni ki rajzolta azt a rajzot amit felmutatok.

Oké.Ez könnyű lesz gondoltam.
Ekkor Juhászfalvi felmutatott egy gyönyörű grafit rajzot.

A képen egy lány és egy fiú volt egy garázs ajtó előtt és éppen csókolóztak.
-Reni-mondtam ki.
-Igen.

Ricsiék egy olyan "ezt el kell mesélned szünetben" nézéssel néztek rá.

Az enyémet Reni találta ki.Nem tudom ,hogy de az legyen az ő dolga.

Kicsengetéskor levonultunk az udvarra a padokhoz.
-Ren,hogy rajzoltál olyan tudod-csapott bele a közepébe Ricsi.
-Hát kiderült, hogy tudok rajzolni-vont vállat Reni.
Avery,Lili és Zafíra furán néztek minket.
-Szerintem nem értik-mondta Zsolti.
-Hát nem értjük-mondta Avery.
Itt elmeséltem nekik,hogy Reni nem nagyon tudott rajzolni kilencedikben de úgy látszik most nagyon jól tud.

A nap elteltével haza kísértem Renit majd ezt kérdeztem:
-Mikor végzel a..-de itt félbe szakított.
-Háromra végzek mindennel.
-Rendben-mosolyodtam el.
-Már puszit se kapok?-kérdezte viccesen.
-Dehogynem kapsz-mondtam majd magamhoz húztam és megcsókoltam.

Reni kereken háromkor hívott:
-Szia-köszönt.
-Picassom-köszöntem a magam módján.
-Akkor Picasso..Rendben...Na szóval ha gondolod át jöhetsz mert végeztem mindennel.
-Okés akkor indulok-mondtam majd leraktam.

Oda értem Reniékhez becsengettem majd Reni tárta ki a kaput és megölelte.Vissza öleltem.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Semmi-válaszolt.Majd sóhajtott egyet és folytatta-Gyere bent elmondom.

Bevezetett a házukba.Majd a nappali felé vette az irányt magával húzva engem is.
-Nagyi,nagyapa hadd mutassam be nektek Cortezt a barátomat-mondta.
-Csókolom-köszöntem.A nagyszülei egy-egy sziával köszöntöttek.

Hát ez meg volt gondoltam.Reni felvezetett a lépcsőn.Majd Reni szobájához értünk.

Szép szobája van.Illik a stílusához.

Leült a babzsák fotelre én pedig a másikra.
-Na?-kérdeztem.
-Mi na?
-Elmondod mi a baj?
-El....Hah az van,hogy a szüleim ugye külföldön vannak ahogy a tieid is.
Na a te szüleid Amerikában és az enyémek is...És azt akarják,hogy úgy mint te nyáron legyek náluk..Ezzel nem is lenne olyan nagy gond,de a szüleim azt akarják,hogy vigyelek el téged is és mutassalak be nekik-fejezte be.
-De ez nem is olyan nagy gond...Kivéve azt hogy lassan tényleg kezdesz rám hasonlítani.
-Á dehogy is...csak semmi kedvem nincs nyáron elmenni Magyarországról.
-Hidd el nekem én át éltem azt amit te,de nekem nem Amerikában van az igazi otthonom-furán nézett rám így folytattam-Magyarország az igazi otthonom.És hogy miért?Mert itt vannak a barátaim,te és a nagyiék ennél több nem is kell.-fejeztem be.
Reni csak hozzám hajolt és megcsókolt.
-Szeretlek-mondta.
-Én is.

Este felé járhatott az idő így én haza felé indultam.

Reni kikísért majd megcsókoltam és haza indultam.

A nagyiék már aludtak amikor haza értem.

Gyorsan lefürödtem és be feküdtem az ágyamba.Gondolkoztam.

Nem lehet,hogy Reni átélje azt amit én is.Ha veszekedni fog a szüleivel akkor ő össze omlik belűről.De bármi is legyen segítek neki.Mindenben.



Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro