Szeptember 4. csütörtök
Cortez szemszöge
Hát a mai nap hogy is mondjam fura volt.De kezdjük előről.
Szóval reggel felkeltem elkészültem majd elindultam Reniért.Megálltam a kapujuk előtt.Nem sokkal ezután Reni lépett ki a kapun.
-Gyönyörű vagy-mondtam majd megcsókoltam.
-Köszi-olyan cuki ilyenkor.
Elindultunk a suliba és közben beszélgettünk de a tegnapi estét muszáj volt megemlítenem:
-Még egyszer bocsi a tegnap miatt!
-Cortez mondtam hagyjuk meg kellett történnie.-mondta.
-Akkor is sajnálom.
-Cortez figyelj-kezdte-meg kellett történnie nincsen semmi baj!Nyugi!
-Rendben -mondtam majd egy puszit nyomtam a homlokára.
Oda értünk a sulihoz.Kinga ordított,Zsolti puffasztott rizst evett.Dave telefonozott.Ricsi pedig Virággal együtt nézte az őrületett.
-Sziasztok-köszönt Reni én csak bicentettem egyet mert elgondolkoztam.Azon,hogy Reni hiába zárta le témát én nem.
Rajz volt az első óránk.Juhászfalvi tanárnő bejött és elkezdte az órát.
A feladat az volt,hogy a legszebb/legmeghatározóbb pillanatott kellett lerajzolni az életedben.Reniére voltam a legjobban kíváncsi mivel...hát..nem tud rajzolni.
Én azt rajzoltam le amikor először láttam még Renit az az szeptember 8.-át.
Jelzőkor a tanárnő így szólt:
-Na gyerekek,most mindenki hozza ki a rajzát fejjel lefelé.-mikor mindenki kivitte folytatta-Na most egy olyat fogunk játszani,hogy ki kell találni ki rajzolta azt a rajzot amit felmutatok.
Oké.Ez könnyű lesz gondoltam.
Ekkor Juhászfalvi felmutatott egy gyönyörű grafit rajzot.
A képen egy lány és egy fiú volt egy garázs ajtó előtt és éppen csókolóztak.
-Reni-mondtam ki.
-Igen.
Ricsiék egy olyan "ezt el kell mesélned szünetben" nézéssel néztek rá.
Az enyémet Reni találta ki.Nem tudom ,hogy de az legyen az ő dolga.
Kicsengetéskor levonultunk az udvarra a padokhoz.
-Ren,hogy rajzoltál olyan tudod-csapott bele a közepébe Ricsi.
-Hát kiderült, hogy tudok rajzolni-vont vállat Reni.
Avery,Lili és Zafíra furán néztek minket.
-Szerintem nem értik-mondta Zsolti.
-Hát nem értjük-mondta Avery.
Itt elmeséltem nekik,hogy Reni nem nagyon tudott rajzolni kilencedikben de úgy látszik most nagyon jól tud.
A nap elteltével haza kísértem Renit majd ezt kérdeztem:
-Mikor végzel a..-de itt félbe szakított.
-Háromra végzek mindennel.
-Rendben-mosolyodtam el.
-Már puszit se kapok?-kérdezte viccesen.
-Dehogynem kapsz-mondtam majd magamhoz húztam és megcsókoltam.
Reni kereken háromkor hívott:
-Szia-köszönt.
-Picassom-köszöntem a magam módján.
-Akkor Picasso..Rendben...Na szóval ha gondolod át jöhetsz mert végeztem mindennel.
-Okés akkor indulok-mondtam majd leraktam.
Oda értem Reniékhez becsengettem majd Reni tárta ki a kaput és megölelte.Vissza öleltem.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Semmi-válaszolt.Majd sóhajtott egyet és folytatta-Gyere bent elmondom.
Bevezetett a házukba.Majd a nappali felé vette az irányt magával húzva engem is.
-Nagyi,nagyapa hadd mutassam be nektek Cortezt a barátomat-mondta.
-Csókolom-köszöntem.A nagyszülei egy-egy sziával köszöntöttek.
Hát ez meg volt gondoltam.Reni felvezetett a lépcsőn.Majd Reni szobájához értünk.
Szép szobája van.Illik a stílusához.
Leült a babzsák fotelre én pedig a másikra.
-Na?-kérdeztem.
-Mi na?
-Elmondod mi a baj?
-El....Hah az van,hogy a szüleim ugye külföldön vannak ahogy a tieid is.
Na a te szüleid Amerikában és az enyémek is...És azt akarják,hogy úgy mint te nyáron legyek náluk..Ezzel nem is lenne olyan nagy gond,de a szüleim azt akarják,hogy vigyelek el téged is és mutassalak be nekik-fejezte be.
-De ez nem is olyan nagy gond...Kivéve azt hogy lassan tényleg kezdesz rám hasonlítani.
-Á dehogy is...csak semmi kedvem nincs nyáron elmenni Magyarországról.
-Hidd el nekem én át éltem azt amit te,de nekem nem Amerikában van az igazi otthonom-furán nézett rám így folytattam-Magyarország az igazi otthonom.És hogy miért?Mert itt vannak a barátaim,te és a nagyiék ennél több nem is kell.-fejeztem be.
Reni csak hozzám hajolt és megcsókolt.
-Szeretlek-mondta.
-Én is.
Este felé járhatott az idő így én haza felé indultam.
Reni kikísért majd megcsókoltam és haza indultam.
A nagyiék már aludtak amikor haza értem.
Gyorsan lefürödtem és be feküdtem az ágyamba.Gondolkoztam.
Nem lehet,hogy Reni átélje azt amit én is.Ha veszekedni fog a szüleivel akkor ő össze omlik belűről.De bármi is legyen segítek neki.Mindenben.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro