Lilla szemszöge

Gyomorgörccsel keltem(és nem azért!).Igazából izgultam.Nagyon.
Mivel tudtam,hogy ma *** szülei nem lesznek otthon és ezért *** áthívott hozzájuk,hogy vigyázzunk az öccsére és a hugára.Nem féltem át menni csak eddig nem barátnőként voltam ott.

Szerencsés.Mit meg nem adnék azért ha lenne egy testvérem.Szép álmok.

Szóval az ilyen és ehhez hasonló világ megváltó gondolataimnak véget vetettem felöltöztem majd megálltam a parafatábláim előtt.Minden reggel rá nézek és akkor eldöntöm,hogy jó napom lesz.Kár,hogy ez nem mindig jön be.De ma bejött.

Ezek után elmentem a konyhába valami reggeli után nézni(ami egy nutellás gofri lett) és mivel a nagyiék valami oknál fogva ma tovább aludtak mint általában elindultam suliba.
A kapunkban viszont *** várt.

Hosszasan megcsókolt(aminek következtében félig elmúlt az idegességem) majd elindultunk volna ha vissza nem húz.
-Akkor ma átjössz?-kérdezte.
-Persze-bólintottam mosolyogva.Vajon a szülei tudják,hogy együtt vagyunk?
-Min kattogsz?-nézett mélyen a szemembe.
-Semmin,tényleg semmin.
-Hogyne.Látom-bólintott.
-Indulhatnánk?Megfagyok-mondtam hirtelen.Nem szeretem ha ilyen helyzetbe hoz.
Vigyorogva nézett rám majd megcsókolt és így szólt:
-Még mindig fázol?
-Na jó már nem annyira-motyogtam.
Elröhögte magát majd ismételten elindultunk volna ha valaki utánunk nem kiállt egy "hé gerle pár!" szóval.
-Szia Levi-köszöntem neki.
-Csá-pacsizott le vele ***.

Így hát hárman indultunk el a suli felé.Pfú,de utálom az egészet.Mármint a sulit.Oké jó kis osztályunk van meg Reniék miatt is jó,de az,hogy már leszakad a csuklóm a helyéről az semelyik tanárt nem érdekli.
-Hahó-lóbálta meg a kezét az arcom előtt Levi.
-Figyelek-mondtam ami amúgy részben igaz volt.
-Akkor mit mondtam?-kérdezett vissza.Na nem Barta Levente!Csak nem hiszed,hogy ezzel csőbe húzol?
-Azt kérdezted ***től,hogy mit csinál ma suli után.
-Mi a franc?Ezt honnan...?
-Kéthelyre figyelés-mondtam egyszerűen.
-Grat asszem-vont vállat majd folytatta-te amúgy mi az,hogy ***?
-Hát a beceneve.
-Ez olyan mint,hogy valaki téged Ashley-nek hív?
-Ja.Valami olyasmi.
-És te mit fogsz csinálni?
-***kel leszek-néztem Levire.
Levi elvigyorodott.
-A rohadt perverz mindenet-mondtam-amúgy ez csak egy tipp,de Janka nem csípi ezt-vontam vállat.Én és a váll vonogatás.Mindig jól megvoltunk.
-Mi?Lilla gyere vissza!-kiáltott utánam,mert közben előre szaladtam *** és Levi pedig utánam.

Amikor a suli elé értünk Levi így szólt:
-Most meg vagy-lépett hozzám közelebb.
-Kitöröm a nyakadat ha most megcsikizel-néztem rá komolyan.
-Nyaktalan Levente.Szép nevem lesz-mondta mire elröhögtem magam ő pedig kihasználva az alkalmat elkezdett csikizni.

Reniék érdeklődve néztek ránk.Jó igaz fura látvány lehetett ahogy két kilencedikes egymást szadizza miközben az egyik visít,mint egy malac.
-Hagyd már békén-nézett *** Levire.
-Vissza vonom csak hagyj békén-néztem rá.
Levi abba hagyta majd felhúzott a földről.
-Még nem végeztünk Mezei Lilla-nézett rám komolyan,de tudtam,hogy belül röhög az egészen.
-Na jó ez mi a szar volt?-kérdezte Cortez.
-Mondtam valamit amit most vissza szívtam-mondtam el röviden.
-Valamit kihagytál-vigyorgott Levi.
-Pofa be-néztem rá unottan.Mivel Levi tudja,hogy együtt vagyunk ***kel ezt a javára fordította és ezzel húzza az agyamat.
-Oké-nézett ránk furán kábé mindenki a csapatból.Magamban persze azt mondtam,hogy:Mivan?Mi mindig ilyenek voltunk.
-Uuunaatkozooom-osztotta meg velünk ezt a nagy dolgot Tom.
-Mintha csak Almát hallanám-mondtam.
-Tom jutt eszembe ma akkor játszunk?-kérdezte Tomi.
-Ja.Kész ti is jöttök?-nézett rá Tom.
-Aha megyünk-mondta mosolyogva Készi.Amúgy az a fura,hogy semmit nem tudunk a kapcsolatukról.Mindegy.Bár mondjuk Levi kivételével senki nem tud a ***kel való kapcsolatomról így ez teljesen rendben van.Azt hiszem.
-Mivel játszotok?-kérdezte Dave.
-Guitar Hero-válaszolt Marissa.
-Mint Andris és Robi-merengett Ricsi.
-Kik?-kérdezett vissza egyszerre a két kocka.
-Semmi,semmi csak az előző osztályunk-legyintett Reni.
Vajon milyen lehet egy osztályt otthagyni?És az ottani barátaikkal mi van?Egyáltalán voltak ott barátaik?
Az a baj,hogy szerintem ezekre a kérdésekre nem kapnék választ.
-Min gondolkodsz?-nézett rám szórakozottan Ricsi.
-Semmin csak bambultam-Ricsi erre csak bólintott,de van egy olyan érzésem,hogy nem hitte el.

És jól tudtam.Ricsi nem hitte el,mert az első óra utáni szünetben amikor kiléptem a termünkből behúzott az ő termükbe.
-Na jó ti kifelé-nézett Ákosra és Zafírára Ricsi.
-Majd te mondod meg-forgatta a szemét Ákos.
-Hagyd idióta mindegyik kivéve Ashley-t.Gyere-mondta Zafíra majd kimentek a teremből.Ez most komolyan a becenevemen hívott?Nem vagyok a barátnője!Pfff.
-Na jó-csapott bele a közepébe Ricsi amikor látta,hogy Zafíráék ténylegesen kimentek-mi van veled?
-Mi lenne?-kérdeztem vissza húzva az időt.
-Ne csináld.Mindig bambulsz.Mi van veled?-ismételte meg a kérdést.
-Na jó-vettem egy mély levegőt,ha Ricsit ennyire érdekli akkor elmondom(amúgy is ő az egyetlen aki megkérdezte)-Ma reggel azért bambultam,mert gondolkoztam azon,hogy milyen lehetett nektek otthagyni a sulitokat,a barátaitokat és kábé mindent-vázoltam fel.
-Annyira nem volt nehéz.Össze tartó osztály voltunk a kis létszám miatt.De azért mindenkit megtaláltunk itt.Van egy csomó ember aki hasonlít az előző osztályunkra és vannak még plusszok.
Például Marissa-ék vagy Zafíra.De ha őszinte akarok lenni akkor csak azt nehéz otthagyni amit ott lehetett volna,de aki fontos volt jött így annyira nem volt nehéz-mondta el Ricsi érzelem mentesen,de a szemében láttam,hogy neki is nehéz volt bármennyire is bizonygatja,hogy nem.Amúgy erre nem mondtam semmit csak megöleltem,mert tudtam,hogy erre van szüksége.Kisebb fázis késéssel vissza ölelt.
-Mennyi az idő?-kérdezte miután elengedtük egymást.
Előszedtem a telefonomat a zsebemből majd elé raktam,hogy nézze meg csak elfelejtettem egy apró dolgot.A képernyőzáram(remélem nem keverem a kezdőképernyővel,de ha igen sorry írói szerk.).
-Kösz.Jó kép-vigyorgott rám Ricsi.
Nem hiszem el,gondoltam magamban.
-Remélem nem bánt meg-próbálta elkapni a tekintetemet.
-Hé nyugi nem mondom el senkinek.
-Köszönöm-néztem fel rá mivel eddig a cipőm orrát néztem mintha olyan érdekes lenne.
-De nem értem.Miért nem mondjátok el?-kérdezte Ricsi.
-Mert azt mondtátok volna,hogy túl fiatalok vagyunk meg kitudja,hogy reagáltatok volna.
-Mint Kinga és Dave-sóhajtott egyet Ricsi.
-Mi?-kérdeztem,mert nem pontosan értettem.
-Ők se merték elmondani egy csomó ideig titkolták.De ti is majd elmondjátok valamikor.Gondolom-vakarta meg a tarkóját.
-Elfogjuk csak szerintem még várunk.
-Persze.Természetes-nézett rám mosolyogva.

Ezek után becsengettek a második órára így én vissza mentem a saját termünkbe.

Ideges voltam Zafíra miatt,mert látott Ricsivel és kitudja milyen hazugságot talál ki.De szerencsére nem lett semmi ilyesmi így megnyugodtam.

Órák után még a suli előtt álltunk.
-Gyerekek-lépett ki a portás az ajtón-tudom jó dolog az iskola előtt nevetgélni meg ilyenek,de lassan ideje haza menni-mondta kedvesen.Reniék mesélték,hogy a BPATG portását jobban szeretik,mint az SZJG-st így szótfogadtunk és haza fele indultunk.

Otthon ebédeltem,gyorsan házikat írtam majd háromra elkészültem ugyan is *** szülei nem a közelbe mennek.
-Mentem-mondtam a nagyiéknak amikor csengettek.
-Rendben.Mikor jössz?-kérdezte a nagyi.
-Max tizenegy.
-Oké na gyerünk menj-mondta nagyi majd kitessékelt az ajtón és elköszönt tőlem.

*** állt a kapuban.
-Oké itt vagy,de úgy beszéltük meg,hogy nálatok találkozunk-néztem rá miközben megfogta a kezemet.
-Igen csak elfelejtettem,hogy tanulószobások-vont vállatt-szóval most el megyünk értük.
-Oksi-bólintottam.

*** tesói oda járnak általánosba ahova mi is.Nincs is olyan messze a BPATG-től.Amúgy *** egyik tesója fiú akit Beninek hívnak,de én csak Bencusnak hívom,mert tudom,hogy csak nekem engedte meg,hogy így hívjam.Amúgy Bencus most hetedikes.*** másik tesója pedig lány akit Larának hívnak ő most ötödikes.

Oda értünk a volt sulinkhoz és  megkerestük Laráék osztálytermét mert ott van a napközi.
-Elég hangosak-jegyeztem meg.
-Hallom Beni hangját-válaszolt szórakozottan ***.
-És,hogy tervezed elvinni őket?-kérdeztem,mert én ilyeneket nem tudok.*** nem tudott válaszolni,mert abban a percben kinyílt az ajtó majd Bencus és Lara lépett ki rajta.
-Éppen időben-mondta Lara.
-Hú de fontoskodó lett valaki mióta utoljára láttam-néztem rá.
-Öhm ****(Beni így hívja a bátyját írói szerk.)ő ki?-kérdezte Bencus.Közben rájöttem,hogy nem ismernek fel kék hajjal.
-Már meg sem ismersz Bencus-vigyorogtam rá.
-Lilla te vagy az?-nézett rám csodálkozva Lara.
-Nem a szomszéd néni-válaszoltam mosolyogva.Erre amúgy elnevették magukat és elindultunk kifelé a suliból.
-Tessék-nyomott egy cetlit *** kezébe Bencus.
-Papírgyűjtés?Miért ilyenkorra rakták?
-A tanárokat kérdezd-vont vállat Lara.
-"Együtt többre vagyunk képesek"-olvasta fel az idézetet ***.
-Mi ez?Valami nyomi reklám kampány szövege?-kérdeztem fintorogva.
-Csakis-fogta meg a kezemet ***,mert amíg bementünk Laráékért elengedte.
-Ti mikor kezdtetek el járni?-kérdezte Bencus.
-Mikor is?-néztem rá ***re mosolyogva.Szeretem hallani.
-Egy héttel azután miután szakítottunk Kírával.
-Ez milyen romantikus,felfordul a gyomrom-mondta Lara.
-Mi történt vele?-kérdeztem halkan ***től amikor elindultunk feléjük.
-Szerelmi bánat vagy tudom is én-sóhajtott.
-Ötödikesként?
-Én már akkor is szerettelek-vette elő a romantikus énjét ***.
-Te meg a romantika.Milyen csodálatos kombináció-ráztam meg a fejem nevetve.
-Nevess csak Mezei Lilla nevess csak-"fenyegetett" ***.
-Szerintem majd beszélek vele-néztem az elöttem lépkedő Larára.
-Rá férne.Köszönöm.
-Természetes.

Ahogy megérkeztünk ***hez Lara felment a szobájába Bencus pedig leült a nappaliban.
-Mesélj.Milyen a hetedik?-kérdeztem.
-Is-is.Egyszer ilyen egyszer olyan-vázolta fel Bencus.
-Neki is szerelmi bánata van-forgatta a szemét ***.
-Pfú te kinyírlak!-mondta Bencus ***nek.
-És ki a szerencsés?-kérdeztem mosolyogva.
-Nóri.Hah ne tudd meg mennyire rossz amikor rád se néz-hát ebből a mondatából tényleg látszott,hogy szerelmes.
-Mond el neki mi hamarabb-adott tanácsott neki ***.
-Igaza van.Mondjuk mikor lesz a szülinapja?
-Február 6-válaszolt.
-Addig van időd gondolkodni,hogy mond el.
-És ha mondjuk karácsonykor mondom el?Az hamarabb itt van-mondta csillogó szemekkel Bencus.
-Az még jobb-álltam fel mellőle.
-Máris elmész?-kérdezte szomorúan.
-Dehogy,de van egy hugotok akinek jó lenne valami féle tanács.
-Engem nem hallgat meg-tette fel a kezét védekezően ***.
-Ha akartok jöttök ha nem nem-vontam vállat.

Felmentünk a lépcsőn és bekopogtunk Lara szobájába.
-Szia-dugtam be a fejem az ajtón-bejöhetek?Vagyis bejöhetünk?-pontosítottam.
Lara hangtalanul bólintott.

Bementünk a szobájába és leültem vele szemben.
-Mi a baj?-kérdeztem miután *** és Bencus is elhelyezkedett.
-Utálom-mondta ki.
-Kit?-kérdeztük egyszerre.
-Baloghot-a fiúk nem értették mi van,de én egyből levágtam mi van.
-Na mesélj,de ne sokat,mert még nem olvastam.Lara rejtélyesen elmesélte majd áttért egy kicsit másra.
-Tudod ott van Máté és piszkál meg minden,de sose tudok kiigazodni rajta-mondta már megnyíltabban mivel *** kiment Bencussal,hogy tudjunk beszélni.
-Hát szerintem szeret.Bár korai lenne.
-De ****(Lara is így hívja a bátyát írói szerk.)már akkor is szeretett téged.
-És kilencedikben vallotta be.Viszont ha olyan kapcsolatotok van akkor hetedikre vagy nyolcadikra eltudnálak titeket képzelni-mosolyogtam rá.
-Szerinted **** benne lenne?
-A bátyád.Mindenben támogatt ahogy Bencus is.
-És most te mesélj-nézett rám Lara-olvasom a Nézd el nekemet.
-És,hogy tetszik?
-Szerintem nagyon jó és magamra ismertem.
-Nekem az a célom a könyveimmel,hogy akik olvassák azok magukra ismerjenek-mondtam.
-**** büszke lehet rád.
-Hát kitudja-vontam vállat-gyere menjünk le a bátyáidhoz.
-Oké.Lilla-szólt utánam.
-Igen?-fordultam vissza mivel már majdnem kiléptem az ajtón.
-Köszönöm.Majd valamikor beszélünk még?
-Persze.Csak szólj.
-Köszi-ölelt meg mire esetlenül átkaroltam.

Lementünk ***hez és Bencushoz a nappaliba.
-Véget ért a csajos csevej?-kérdezte mosolyogva ***.
-Hogyne-vágtam rá.
-Társasozunk?-kérdezte hirtelen Lara.
-Vele ne akarj társasozni-mutatott rám ***.
-Ne is.Ki reage-elek-mondtam Laráéknak.
-De légyszi-nézett rám bociszemekkel.
-Rendben majd más nyelven káromkodok.Nekem olyan mindegy.
-Hozunk társast-állt fel Bencus Larával együtt és elmentek társast keresni.

Amíg Laráék elvoltak én *** vállára hajtottam a fejemet.
-Kifáradtál?-kérdezte *** szórakozottan.
-Este nyolc van-néztem a karorámra.
*** felemelte a fejemet a válláról és megcsókolt.
-Menjetek szobára-jött le a lépcsőn Bencus Larával együtt mire mi azzonnal szétrebbentünk miközben
*** fogott egy párnát és Bencusnak dobta.

Lejátszottunk egy játékot és én elküldtem Larát aludni *** meg Bencust.
-Jó éjt Lara-takartam be.
-Mi az?-kérdeztem,mert valamit még akart mondani csak nem tudta,hogy.
-Anya mindig add egy jó éjt puszit-mondta ki.Erre csak mosolyogva megpusziltam a homlokát majd lekapcsoltam a villanyt és kimentem a szobából.

Lementem a nappaliba ahol gyéren világított egy olvasó lámpa szerűség.
-Végre rászedtem,hogy menjen aludni-huppant le mellém ***.
-Mivel?
-Hát khm....izé holnap van valami dolgod?
-Mit csináltál?-kérdeztem egyből levágva a helyzetett.
-Megigértem neki,hogy holnap is elmegyünk értük.
-És utána megyünk Zsoltiékhoz?
-Igen-bólintott.

Kilenc óra volt amikor megnéztem az időt a telefonomon.Így felhívtam a nagyit,hogy maradhatok-e éjszakára,mert nincs kedvem haza menni.

Szóval így történt az,hogy ***kel ütem a nappalijuk kanapéján miközben egymás kezét fogva néztünk ki a fejünkből.

Néha-néha belepuszilt a hajamba amiből később csók lett.

Talán valamikor tizenegy körül aludhattunk be egymás mellett a kihúzott kanapén.