Amikor a fájdalom még erősebb lett muszáj volt felülnöm. Az egyik lábamat magam alá húztam, míg a másikat kinyújtottam és úgy ülve tűrtem a fájdalmat. Ám miután a görcs enyhült éreztem, hogy valami nincs rendben. Valami nincs rendben ott lent.
Szabadon lévő kezemet bevezettem a férfi póló alá, a combjaim közé, egyenesen a bugyimhoz. Nedves volt..

Amikor magam elé tartottam a kezem, szembesültem vele, hogy vérzek.
Nagyon, vérzek.

- Édes istenem. - kapkodtam levegő után.

Shawn Szemszög:

Harry -vel éppen úton vagyunk a bázisra, ahol végre kézbe vehetem a dolgok irányítását és kihallgathatom a nőt akit a házban találtak.
Május 29 -e van, kedd.
Pontosan 1 hét telt el azóta, hogy fél év után újra láttam Kim -et és még aznap el is vették tőlem.
Minden erőmmel azon vagyok, hogy megtaláljam Balmont -ot és a fejébe eresszek egy golyót.
Ez az idő pont elég volt arra, hogy a testem új erője kapjon. Mára már csak néhány horzsolás és a hasamon lévő két gyógyuló seb maradt meg.

- Mennyi idő míg odaérünk?
- Már itt is vagyunk.

A kocsi leparkolt, Harry -vel pedig besétáltunk egy házba. Ez egy külváros, senki sem gondolná, hogy egy szervezet bázisa pont itt van, ideális hely.
A házba belépve rengeteg számítógép és hatalmas kivetítők fogadtak na meg sok ember.

- Sikerült a gép nyomára bukkanni? - sétáltam a legnagyobb monitorhoz.
- Még nem, de már közel járunk.
- Harry, 1 hét eltelt és még a helikopter sincs meg?
- Shawn, kérlek. - intett le. - Te foglalkozz inkább a nővel, rendben? Azt mondtad neked sikerül majd szóra bírnod.
- Hol van?
- Kövess.

A lépcső felé vette az irányt, majd kinyitott előttem egy, a falba beépített ajtót.
Ott fogadott a szokásos üveg aminek mi erről a feléről látjuk a nőt, de Ő nem lát minket.

- Én is próbálkoztam már nála, de semmi. - pillantott rám Harry reménykedve.
- Én majd kiszedek belőle mindent.

Kezemet a kilincsre téve mély levegőt vettem, majd beléptem a helységbe.
A nő az asztalnál ült, fejét lehajtotta, így hosszú fekete haja eltakarta az arcát. Melegítőt viselt, amit gondolom Harry hozatott számára.

Az asztalhoz sétáltam és leültem vele szembe.

- Tatjana, igaz?

A nő erre lassan felemelte fejét, így megláttam az arcának bal oldalán, a szájától egészen a hajtövéig húzódó égés okozta heget.
Hirtelen elkezdett oroszul beszélni, szinte be sem állt a szája és felháborodottan mutogatott a kezeivel.

- Elég lesz köszönöm. - emeltem fel a hangom és mélyet sóhajtottam.
- Nem tudok oroszul, ezt maga is tudja. Azt viszont tudom, hogy beszéli az angolt. Tehát kérem, ismételje el úgy, hogy én is értsem.

Jobban szemügyre véve a nőt, úgy a harmincas évei közepén járhat, és a felső orosz rétegből származhat.
Hogy honnan tudom? Megérzés csupán.

Szemforgatás közben megigazította fekete tincseit és hátradőlt a széken.

- Ne várd el tőlem, hogy magázzalak. Ezzel a pofival nem lehetsz több mint 20 éves. A fiam lehetnél.
- De nem vagyok. Most pedig, mondja el amit tudni akarok.
- Kérek egy szál cigit.
- Majd esetleg azután, hogy elmonta nekem hova mehetett Balmont.
- Egyáltalán honnan tudod a nevemet?
- Tényleg fölösleges köröket akar futni?? - álltam fel idegesen.
- Fiacskám. Ha meg akarsz tudni valamit, az én szabályaim szerint játszol. - húzta önelégült mosolyra a száját.
- Legyen. Mit akar tudni?
- Ülj le. - mutatott a székre.

Tettem amit kért, bár nincs ínyemre a dolog, hogy vesztegesse az időmet.

- Ne magázz. Nem vagyok még olyan öreg. Szóval, honnan is tudod a nevem?
- Nem voltam ám teljesen kiütve amikor az egyik féreg arra utasított, hogy hozz vizet.
- Oh, így már világos. Azért lássuk be, szépen ellátták a bajod.
- Nem térhetnénk rá a lényegre végre?
- Ne türelmetlenkedj. - rázta meg a fejét.
- Shawn Mendes, James Balmont a hírhedt maffiavezér fia, aki az államnak dolgozik ahelyett, hogy átvette volna az apja helyét. Mondd csak, milyen érzés egy gyilkos fiának lenni? - kérdezte fülig érő szájjal.
- Hogy milyen érzés? Tényleg kíváncsi vagy rá?
- Igen drágám. - hajolt közelebb.
- Pazar. Most pedig én jövök. Hol van Balmont?
- Úgy látom a türelem nem az erősséged. - dőlt hátra és nézegetni kezdte a körmeit.
- Válaszoltam a kérdésedre Tatjana. Most válaszolj az enyémre.
- Hadd gondoljam meg.. Nem. - nézett a szemembe. - Nálatok nem szokás ügyvédet hívni kihallgatáshoz?

Tekintetem az üvegre irányult aminek túloldalán Harry és még pár ügynök figyelt minket.

- Utoljára kérlek, mondd meg hol van az apám. - fordultam vissza a nő felé.
- Szerintem még egyszer sem kérted, csupán kérdezted.

Kezem ökölbe szorult, ez a nő csak játszik velem. Mégis meg kell próbálnom nyugodtnak maradni, hisz ki kell szednem belőle amit tud, Kim és a gyerek élete múlik rajta.

- Kérlek, mondd el amit tudsz. Hova mehetett Balmont?
- Így már egy fokkal jobb. De még mindig nem az igazi. Kérd szebben. - vigyorodott el és kihúzta magát.

Ahogy elhagyta e mondat a száját iszonyatos düh gyulladt bennem és elborult az agyam.
Felpattantam a székről és megmarkoltam a nő fekete haját, majd felrángattam a székről.
Ezt követően a falnak taszítottam és alkaromat a nyakához illesztve szorítottam őt a hideg betonhoz.

- Utoljára kérdezem meg. - néztem a szemébe, mire elvigyorodott.
- Ugyan olyan vagy mint az apád.

"Ugyan olyan vagy mint az apád."...ez csengett a fülemben, a karomat pedig elhúztam a nő torkától.

- Shawn. - rontott be Harry, egy férfi társaságában.

Felé pillantottam, mire Raymund egy lépést tett felém.

- Állj meg. - kiáltottam, mire a férfi megtorpant.
- Shawn, kifelé. - szólalt meg Harry.
- Nem. - fordultam Tatjana felé.

A nő ellépett a hideg faltól és engem méregetett.

- Egyáltalán nem vagyok olyan mint az apám. Nem vagyok olyan. - kiabáltam. - Ő emberek ezreit ölette meg, bűnöst és ártatlant egyaránt. Én nem Ő vagyok. Én csak bosszút akartam, a bosszúmat ami megilletett. De tudod már nem akarok mást csak vissza akarom kapni a szerelmemet aki az első gyermekünket hordja a szíve alatt. Ha ez bűn akkor viselem a következményeit. Ki akarom szabadítani Kim -et, mert apám mellett életveszélyben van. De ha te nem vagy hajlandó segíteni akkor megoldom máshogy. Nem vesztegethetem az időmet, minden egyes perc fontos.

Ezzel a lendülettel megindultam az ajtó felé.

- Szerelmes voltam belé. - suttogta.

Hangja hallatán megtorpantam. Szembe néztem Harry -vel, majd a nő felé fordultam.

- Segítek neked Shawn, de csak is neked. - sétált vissza az asztalhoz, majd kényelembe helyezte magát.

Több sem kellett, Harry bólintott és elhagyták a szobát. Tudom, hogy nagy valószínűséggel Ő figyel az üveg túloldalán, de az nem érdekel.

- 25 éves voltam amikor találkoztunk egy bárban. Egyszerűen megfogott a kisugárzása, ahogy csak ott ült és iszogatta a whiskyjét, írtó szexi volt. Nem is kellett több, szóba elegyedtünk. Még azon az estén elrabolta a szívem. Boldogok voltunk, szerettük egymást. 7 évre rá, hogy megismerkedtünk, teherbe estem. - egész végig csak bámult maga elé rezzenéstelen arccal, ám amikor megemlítette a terhességét, kicsordult szeméből egy könnycsepp.
- A 7. hónapban jártam. Hideg, decemberi nap volt. A kandalló előtt ülve vártam, hogy hazaérjen és odaadjam neki az ultrahangos képeket a fiáról. Amikor beállított sík ideg volt, megfogott egy üveget és inni kezdett. Próbáltam megnyugtatni, de csak azt hajtogatta, hogy cserben hagyta őt mindenki. Kérdezősködtem, hátha elmondja, hogy mi történt. Ám váratlanul megfogott egy fegyvert és a halántékához szegezte.
Sírva könyörögtem neki, tegye le. Ott álltunk a kandalló előtt, emlékszem kicsordult apád szeméből egy könnycsepp, majd becsukta a szemét.
Tudtam, hogy megfogja húzni a ravaszt, tennem kellett valamit. Sikerült elvennem tőle a pisztolyt, de a dulakodás közepette erősen megütötte a hasam. Akkor semmilyen fájdalmat nem éreztem, ám James dühösebb lett mint előtte. Üvöltött, hogy egy kurva vagyok és csak arra vagyok jó, hogy kielégítsem a vágyait.

Tatjana hangja elcsuklott és szeméből patakokban folytak a könnyek. Be kell vallanom, nem gondoltam volna, hogy a nő ilyen módon megnyílik majd előttem.

- Miután ilyen durva szavakkal illetett meglökött. Én elvesztettem az egyensúlyom és elestem. Szerencsétlenül estem, az arcom megégett. Emlékszem a fájdalomra, azt hittem ott helyben meg fogok halni. James hivatta Kevin -t és hamar bevittek a kórházba. Mint utólag megtudtam, az orvos aki jó barátja, választás elé állította apádat. Vagy az arcomat próbálja meg megmenteni, vagy a gyereket. James az arcomat választotta, ezzel halálra ítélve a fiát. A combomról ültettek át bőrt az arcomra olyan súlyosan megégtem. Amíg a plasztikai műtét folyt, a fiam szívverése leállt. Meghalt. - zokogott.
- Ezután, frissen műtött arccal, meg kellett szülnöm a halott babámat.

Arcát kezei közé temette és zokogott.

- James nem volt megelégedve a műtét eredményével. Azt hitte szebb lesz az arcom a történtek után. Félredobott. Megölte a gyerekemet utána pedig megtartott mint házvezetőnőt.
Az iránta érzett szerelmem akkor, 1 éve eltűnt, helyébe gyűlölet költözött. - emelte rám a tekintetét.
- Tatjana. - vettem mély levegőt, hogy leküzdjem az érzéseimet.
- Mélységesen sajnálom amin keresztül kellett menned. El sem tudom képzelni mennyire nehéz lehet ilyen módon elveszíteni egy gyereket. De ha nem segítessz, félek hamarosan én is megtudom. Kérlek. - fogtam meg a kezét.

A nő letörölte könnyeit és próbálta normalizálni a légzését.

- Több, nagyobb és biztonságosabb birtokai Argentínában, Brazíliában és Spanyolországban vannak.
- Köszönöm. Köszönöm. Ígérem rendes tárgyalást intézek számodra.

Bólintott, én pedig nagy lendülettel kifelé indultam.

- Shawn.
- Igen? - néztem vissza vállam felett.
- Balmont akkor tudta meg, hogy rákos. Kemoterápiája volt. Ne becsüld alá attól, hogy beteg.
- Nem fogom. Köszönöm.

Tudom, hogy még faggathatnám egy sort, de nem akarom. Szegény nő rengeteg szörnyűségen ment keresztül. A hallottak alapján pedig csak mégjobban megbizonyosodtam arról, hogy apám egy utolsó féreg akinek a föld alatt a helye.
Az első, hogy Kim biztonságban legyen, ha netán úgy hozza a sort, hogy szemtől szembe kerülök apámmal, ami azt illeti, nem tétovázom és lövök.

- Miért nem szedsz ki belőle többet?? - csatlakozott hozzám Harry a nappaliba menet.
- Azért mert nem mondana többet és nem is akarom tovább faggatni. Ez nekünk már hatalmas segítség. Vagy tévedek? - álltam vele szembe.
- Nem tévedsz.
- Akkor meg itt az ideje, hogy az embereid ez alapján kutakodjanak Balmont után.
- Intézkedem, ne aggódj.

Hirtelen fájdalom nyilalt a hasamba, mire feltűrve a pólót láttam, hogy vérzik a golyó által okozott seb.
Nem törődve vele a monitorhoz sétáltam, hogy figyelemmel tudjak kísérni mindent.

- Ne félj Kim. Nyomon vagyunk.

Előre is
Boldog Új Évet Kívánok
Mindenkinek!♥️😁