Ha elmondanám neki, hogy néha előfordul olyan is, hogy megszédülök biztos, hogy teljesen kiakadna. Nem engedné, hogy segítsek neki az egészségemre hivatkozva. Ezt pedig nem engedhetem meg, Shawnnak szüksége van rám.

-Baba.-suttogta Shawn.
-Álmos vagyok.-nyöszörögtem csukott szemmel.
-Kim, azonnal kellj fel.-kelt ki mellőlem a fiú.

Szemeim azonnal kipattantak, és rémülten felültem. Shawn kezébe vette az éjjeli szekrényen lévő pisztolyt, majd az ajtó felé fordult.

-Shawn. Mi a baj?-suttogtam.
-Van itt valaki.-mondta alig hallhatóan.

Fejével biccentett a szekrény felé én pedig azonnal felkeltem, majd öltözni kezdtem.
Kibiztosította a fegyvert, mire felkaptam a fejem.
A félelem átjárta az egész testem, szinte minden porcikám remegett.

-Irány a fürdőbe.-vetett felém ideges pillantást.
-Nem hagylak magadra.-vettem ki a táskából egy pisztolyt.
-Kim. Nagyon kérlek, hogy menj be.-

Nem szivesen, de tettem amit mondott. Az ajtót résnyire nyitva hagytam, levegőt is alig mertem venni.

Hallottam, hogy kattant az ajtón lévő zár és nyikorgott a padló. Kezemet a számra szorítottam és próbáltam csendben maradni. Több ember hatolt be a szobába, hogy honnam tudom?
A lépteikből...nem elég halkak.

Nagyon remélem, hogy Shawn is elrejtőzött valahova és lesből támad. Mindenesetre bal kezemben még mindig ott a fegyver.

Hirtelen két lövést hallottam, ami hangtompító segítségével történt.
A szívem mintha kihagyott volna egy ütemet. Halk és gyors lépteket hallottam a fürdő felé közeledni.

Mi van ha nem Shawn az? Az ajtóra szegeztem a piszolyt, de remegett a kezem.

-Kim.-nyílt ki az ajtó és Shawn alakja rajzolódott ki előttem.
-Istenem.-csuklott el a hangom.
-Semmi baj.-lépett elém, majd elvette kezemből a fegyvert.
-Kik ezek?-
-Még nem tudom.-ahogy ezt kimondta, sarkon fordult.

Követtem Őt, amikor pedig felkapcsolta a villanyt megláttam két hullát.
Mind a két férfin símaszk volt.

-Ezek közönséges rablók.-térdelt az eggyik test mellé.
-Honnan tudod?-
-Balmont emberei nem viselnek maszkot. Ők jönnek, megölnek, majd elmennek. Mindezt nyom nélkül. Ez a két srác, baromi szarul törte fel a zárat, de ha ez még nem is lenne elég, hallottam sugdolózni őket az ajtó előtt.-
-Szóval akkor Balmont nem tudja, hogy itt vagyunk, igaz?-
-Sejtése lehet. De ezek, csak rosszkor és rossz helyen akartak kirabolni pár embert. Ezen a környéken igen gyakori az ilyesmi.-állt fel, majd pakolni kezdett.

Elnem tudom mondani, hogy milyen érzés kerített hatalmába ezt a két hullát látva. Leültem az ágyra és csak néztem ahogyan Shawn ellenőrzi a táskában lévő fegyvereket.

-Minden rendben?-vetett rám egy pillantást, de máris kezébe vette a következő pisztolyt.
-Hogy birod ezt csinálni bűntudat nélkül?-

Hirtelen abbahagyni amit csinált, letette a fegyvert, majd rám nézett.

-Tudod Kim. Miután tudomást szereztem arról, hogy ki volt az apám és hogyan halt meg. Eldöntöttem, hogy nem állok le addig, míg Balmont meg nem fizet a tetteiért. A kiképzésem része volt, hogy hogyan legyek fegyelmezett és kímeletlen egyszerre. Hogyan figyeljek több felé és hogyan vegyem észre azokat a dolgokat amiket más nem. Édesanyám a szakma minden részét feltárta előttem. Olyan dolgokra tanított meg amiket még el sem tudsz képzelni. Igen, embert is öltem jó párszor már ez elött is. De akiket megölök, mind olyan emberek, akik kezéhez ártatlanok vére tapad. Ezért nincs bűntudatom, mert én csak biztonságosabbá akarom tenni ezt a világot.-
-Csodállak Shawn. Hihetetlenül erős vagy. Mind fizikailag, mind lelkileg. De én...nem tudom, hogy képes leszek-e meghúzni a ravaszt.-

Lassan felállt és elém sétált. Felkaromnál fogva felhúzott és szembe állított magával. Megfogta a csuklómat, majd kezemet mellkasára vezette.

-Istenem, de gyorsan ver a szived.-néztem gyönyörű barna szemeibe.
-Bizony, erről pedig csak Te tehetsz. Mindig amikor a közeledben vagyok és belenézek a gyönyörű szemeidbe máris hevesen ver a szívem. Tudom, hogy mit élsz át Kim. De nem hagyom, hogy veled és a bátyáddal akármi is történjen.-simította meg arcomat.
-Nem kérhetem tőled, hogy embert ölj. Ezért csak azt kérem, hogy a gránátokat dobd el.-

Szorosan átöleltem az előttem álló fiút, Ő pedig viszonozta a dolgot.

-Számíthatsz rám Shawn, nem hagylak cserben.-
-Tudom, bébi. Tudom.-puszilta meg a fejem búbját.

***

A délután folyamán be kellett vásárolnom. Vettem Shawnnak és magamnak is, fekete ruhákat, mivel az beleolvad az éjszakába.
Apropó éjszaka, jelenleg éppen 23 óra 37 perc van és úton vagyunk a város külterületére, ahol a madár se jár. Ugyanis Balmont jó elhagyatott helyen választott birtokot magának.

-Itt megállunk.-lassított le a kocsival Shawn.
-Biztos nem jár erre senki?-
-Nem.-

Kiszállt a kocsiból, majd a csomagtartóhoz ment, én pedig követtem.

-Ezeket fogd.-adta kezembe az összes aktát ami Balmontról tartalmazott információt.
-Elégetjük?-
-Pontosan.-vette elő az öngyújtót.

Egyesével gyújtotta meg az összeset, ugyanis nem akarta, hogy a tűz felhívja ránk a figyelmet, így az egészet letudta 2 perc alatt.

-Öltözz át.-vettem elő közben a ruhákat.
-Egyre jobban kezdessz belejönni ebbe.-mosolygott.
-Muszáj lesz.-

Pár perc múlva tetőtől talpig feketében álltunk egymással szemben.
Shawn mind a két bokájához rögzített egy-egy kést, majd 2 pisztolyt ellátott hangtompítóval és azokat is elrejtette a ruházatában.

-Maradt 1 kés, 4 pisztoly és a gránátok. Szeretném ha ezeket eltennéd.-fogta kezébe az utolsó kést és egy hangtompítóval ellátott fegyvert.
-Öhm, rendben.-

Leguggolt elém, majd matatni kezdett valamit a bokám környékén.

-Mit művelsz?-
-Rögzítettem a kést. Könnyedén kitudod húzni a helyéről, ha esetleg valahogyan közelharcra kerülne a sor. Nem hiszem, hogy szükség lesz rá, de szeretek elővigyázatos lenni.-
-Rendben. Na és a pisztoly?-
-Ezen is gondolkodtam, figyelj. A kocsit sem vihetjük olyan közel, 100 méter távolság biztos lesz az autó és a ház között. Az nem lesz szem előtt hisz hátul kamera sincsen, meg te úgyis eltereled a figyelmüket.-
-Értem, nekem rendben.-
-A házig együtt megyünk, de utána magadra maradsz. Persze headseten keresztül beszélünk, de elkell, hogy juss a kapu és a garázsok közelébe. A gránátokat odáig kis hátizsákban fogod vinni, de utána szétszórod őket. Mondjuk 4-et teszel közel a garázsokhoz. A maradék 3-at pedig a kis fészer közelébe, vagy oda ahonnan akár a házat is könnyebben eltalálod.-
-És oda rakjam majd ki a fegyvert is.-
-Pontosan.-
-Értem. Vigyáznom is kell majd, hogy ne egy helyről lőjek. Megjegyeztem, ne aggódj.-
-Úgy látom gyorsan tanulsz.-
-Ez így igaz.-
-Rendben, külön rakom a gránátokat, a fegyvert és a telefont, addig szállj be a kocsiba.-

Bólintottam, majd beültem az anyósülésre. Most, hogy már csak pár kilóméter választ el Balmont házától még idegesebb vagyok. Félek, ettől az egész helyzettől.

-Készen állsz?-ült be mellém Shawn.
-Azt hiszem.-néztem rá.
-Én is félek. De együtt ütős csapat vagyunk. Megmentjük Lukeot és Anyut.-
-Látom átragadt rád a pozitivitásom. Ennek örülök.-fogtam meg a kezét.
-Baba.-
-Igen?-
-Ha nem engeded el a kezem, nem tudok vezetni.-
-Sajnálom, csak ideges vagyok.-
-Bízz magunkban, együtt menni fog.-adott puszit, majd beindította a motort.

Az ablakon kifelé bámulva láttam az égbolton virító csillagokat. A látvány csillapította a lelkemben tomboló vihart. Igyekeztem mély levegőt venni és megnyugtatni magam.

-Azt hiszem itt már megállunk.-lassított le Shawn, majd leparkolt az út szélén.
-Húhh...-
-Tessék, ezt tedd fel.-nyújtotta a headsetet.-Csak nyomd meg és beszélj, úgy..-
-Shawn.-vágtam a szavába.-Tudom, hogy hogyan működik ez a kis kütyü. De azért köszi.-
-Rendben, akkor gyerünk.-

A csomagtartóhoz sétáltunk, majd felvettem a táskát, amibe Shawn belekészített mindent amire szükségem lesz.

-Héjj Babaa. Te remegsz.-fogta meg a kezem.
-Majd elmúlik. Csak sosem csináltam még ilyet.-
-Tudom, de figyelj. Tudod, hogy a bátyádért tesszük.-
-Tudom, és Lindáért. Oké, azt hiszem mehetünk.-sóhajtottam.

Shawn bólintott, felvette Ő is a táskát amiben a robbanószer volt, majd kézen fogva elindultunk a tőlünk úgy 150 méterre lévő birtok felé. Közelebb érve egyre hevesebben kezdett verni a szívem. Azzal nyugtattam magam, hogy a szeretteimért teszem majd azt, amit teszek.

A kerítés tényleg bokrokkal és fákkal volt körbe véve, így amikor odaértünk térdre ereszkedve vártam mi lesz a következő lépés.

-Most jön az, hogy ketté válunk.-nézett a szemembe Shawn.-De előtte, add a telefont.-
-Bébi. Az időzítőt én is betudom állítani.-
-Rendben. Na jó Kim, de ígérd meg, hogy nagyon vigyázol magadra.-suttogott még mindig.
-Vigyázok. Te is légy óvatos.-pusziltam meg az arcát.

Indulni készültem, de Ő visszarántott.

-Kimy.-ejtette ki kissé mérgesen a nevem.
-Mit tettem?-pislogtam értetlenül.
-Inkább mit nem tettél.-

Fogalmam sem volt, hogy Shawn éppen mire céloz.

-Csókolj meg.-

Nem kellett kétszer mondania, ajkaink abban a pillanatban eggyé váltak.
Szenvedélyesebb csókban volt részünk mint eddig bármikor.

-Baba...-tolt el lágyan magától.-Menj.-

Hangjában éreztem, hogy legszivesebben velem maradna, de nem lehet.
Óvó tekintetétől annyira összeszorult a szivem, hogy már egy szót sem bírtam kiejteni a számon.
De szavakra nem is volt szükség, pillantásaink elárultak mindent.
Ugyanis láttam szemében ugyan azt a félelmet ami engem is kerülget.

Mi van akkor, ha most csókolhattam meg utoljára?
Ha soha többet nem bújhatok hozzá.
Elképzelhető, hogy ez az akció valamelyikünk életébe kerül.

Ehhez hasonló gondolatokat cikáztak a fejemben, majd nagy nehezen hátat fordítottam szerelmemnek, és a növények takarásában folytattam utamat.

Emlékeimből felidéztem az alaprajzot miszerint, a garázsok a ház bal oldalához vannak építve, míg a fészer a jobb oldalon van.
Én jobb oldalról közelítek, de nem fogok tudni elmenni a garázsokig, mert a kapu előtt nem szaladhatok át csak úgy. Azt már kamerákkal figyelik meg, így jó nagyot kell dobnom.

Megálltam kicsit felmérni a terepet, jelenleg a ház és a fészer között vagyok. Mentem még úgy 10 métert, majd kivettem a táskából két gránátot amiket becsúsztattam a bokor alá.

Ezután 10 méterrel arrébb volt egy kis kanyar. Elhelyeztem a földön még két gránátot, majd folytattam az utat a kapuhoz.

-Kim, én készen vagyok a robbanószerrel.-
-Várj még egy kicsit.-szóltam vissza Shawnnak, közben megálltam a kaputól 3-4 méterre.

Az ott lévő kamera nem forog, tehát ez nekem csak jó. A garázsok úgy 40 méterrel arrébb lehetnek.
Elővettem a maradék 3 gránátot, a pisztolyt pedig a hátamhoz csúsztattam ahol az öv megtartotta.

-Shawn, a kapu előtt nem tudok elmenni. A garázsok úgy 40 méterrel arrébb vannak.-
-A fenébe. Rosszul mértem volna fel a terepet?-
-Nem. Én erre már korábban is gondoltam, de ezen nem akadhatunk most fent. A kamera nem forog, tehát azzal nincs baj. Viszont nem tudom, hogy képes leszek-e olyan távolra dobni.-
-Mennni fog az Kim. A gránát nehéz, csak legyen nagy a lendület.-
-Rendben.-
-És ne feledd. A hatótávolság 10 méter. Nem szabad 10 méteres körzeten belül lenned.-
-Megértettem.-
-Onnantól kezdve, hogy kihúztad a pöcköt, 5 másodperced van a robbanásig.-
-Shawn, tudom.-
-Jól van baba. Akkor ideje elkezdeni.-

***

Ha valaki véletlenül nem tudta volna követni a dolgot, akkor erre a célra készítettem egy kis "tervrajzot".

Várom még a kérdéseket a kérdezz-felelekhez.❤