-Nyugalom.-léptem mellé és megérintettem a kezét.

Ujjait összekulcsolta az enyémmel, majd sóhajtott.

Liam kinyitotta az ajtót és megláttam 3 öltönyös férfit és 2 nőt.

-Mit kerestek itt?-kérdezte ridegen Liam.
-Beszélnem kell veletek.-

Ezzel a lendülettel bejöttek a házba. Mindegyikük oldalán fegyver "lógott".

-Szervusz kedves.-nézett rám feltehetően Harry, majd Shawn felé fordult.-Beszélhetnénk?-
-Beszéljen.-válaszolta Shawn.
-Kimberly, magunkra hagynál minket?-kérdezte Harry, de szemét nem vette le Shawnról.

Indultam volna, amikor Shawn megszorította a kezemet.

-Kim itt marad.-
-Ahogy akarod. Leülhetnénk?-
-Nem. Nem terveztem hosszú beszélgetést.-válaszolt idegesen a mellettem álló fiú.
-Tudd, hogy kivel beszélsz Mendes. Azért mert Anyád kiképzett ne képzeld magadat felsőbb rendűnek nálunk.-kelt ki magából egy fekete hajú, gyönyörű kék szemekkel és borostával rendelkező férfi.
-Raymund.-szólt rá Harry.

Shawn előrántotta fegyverét amit a férfire szegezett, engem pedig a háta mögé utasított.

-Tedd le azt a fegyvert fiam. Erre semmi szükség.-emelte fel a kezét Harry.

A férfi nagyon hasonlított Liamre, ugyan olyan barna szemei voltak mint a fiának.

-Először is, neked csak Linda. Másodszor pedig, még mindig nem hallottam, hogy mi a fenének jöttél ide Harry a 4 árnyékoddal.-
-Tedd el a pisztolyt és beszéljünk nyugodtan.-
-Shawn.-lépett mellénk Liam.

A fiú lassan leeengedte a fegyvert, de gyanakvó volt.

-Kezdjük az elején és beszéljünk nyugodtan. Kimberly.-nézett rám.-A nevem Harry Reynolds, én vagyok az ügynökség vezetője, amiről már minden bizonnyal hallottál. Ők itt a legjobb embereim. Olivia O'Donnell.-mutatott egy fekete hajú nőre aki a 30-as évei közepén járhat.-Hanna Donovan.-

A másik nőnek vállig érő szőke haja és kék szemei voltak. Alacsony volt, de annál szimpatikusabb.

-Bob Johansson.-mutatott a mellette álló férfire, aki alacsony volt, de elég szigorúnak tűnt.-Utolsó sorban pedig, Raymund Williams.-

Az a férfi szólt be Shawnnak. Magas volt és egyben rémisztő, mint aki a tekintetével ölni tudna.

-Remek. Most, hogy bemutattad a csipet-csapatot, belekezdhetsz a mondandódba.-
-Rendben. Shawn azt akarom, hogy ne kezdj magán akcióba. Balmont tudja, hogy a nyomában vagyunk, így visszahúzódott a birtokára. Minden emberét visszahívta, és forrásaink szerint az elmúlt napokban rengeteg fegyverrel gyarapodott a gyűjteménye. A halálodba rohansz, ha ezt egyedül akarod megoldani. Bízd ránk, mi is kiakarjuk szabadítani Lindát.-
-Ennyi? Mert akkor köszönöm szépen, de az ajtó arra van.-
-A halálodba rohansz kölyök.-lépett előre idegesen azt hiszem Olivia.

A nő szemei szinte szikrákat szórtak, de Shawn megsem lepődött.

-Nagyon hatásos volt ez a belépő és ez az egész színjáték. Mintha tényleg megakarnál óvni Harry.-
-Nincs hátsó szándékom. Kár, hogy nem hiszel nekem.-
-Apám miattad halt meg, anyám nem fog.-

Harry nagyot sóhajtott, majd intett az embereinek, hogy menjenek a kocsihoz. Miután az 4 ember kiment, Harry szólásra nyitotta a száját.

-Nem tudhattam, hogy áruló van az embereim közt, de az a szemét megkapta méltó büntetését. Édesanyádért pedig én is annyira aggódom mint te. Kifogom szabadítani, csak adj még egy kis időt, hogy megfelelő stratégiát dolgozzak ki.-
-Nincs már több idő.-sétált az ajtóhoz Shawn.-Azt hiszem ideje menned.-biccentett kifelé.
-Remélem, hogy még időben észhez térsz.-

Harry elindult kifelé, de egyszerűen nem bírtam tovább.

-Mi van a családommal??-

A férfi megállt az ajtóban, Shawnra, majd rám nézett.

-Tegnap éjjel mint mindig, 3 ügynököt küldtem a házhoz. Egyesével elvágták mindnek a torkát.-
-Elég.-parancsolta Shawn.
-Shawn.-szóltam a fiúra könnyes szemekkel.-Ki volt otthon??-
-Édesapád már hetek óta alig megy haza, folyamatosan utánad kutat. Édesanyád minden idejét a korházban tölti, máskülönben összeomlott volna. Derek a nagymamádhoz költözött, arra az időre amíg elő nem kerülsz.-
-Luke.-suttogtam.-Meghalt??-
-Nem. Elrabolták. A vérét megtaláltuk a házban.-
-Uramisten.-kapkodtam levegő után.
-Kim.-futott felém Shawn.

A szemem előtt fekete foltok jelentek meg, majd végül elsötétült minden.

***

-Meddig maradsz?-kérdezte Shawn.
-Nem olyan sokáig. Csak Harry szeretne megbizonyosodni arról, hogy a lány jól lesz.-válaszolta egy nő.

Lassan kinyitottam a szemem és az ágyban találtam magam.

-Kim. Hogy érzed magad?-fogta meg a kezemet Shawn.
-Megkell mentened.-suttogtam.

A szemem sarkából megláttam, hogy Harry egyik ügynöke még itt van.

-A nevem Hanna Donovan.-mosolygott bíztatóan.
-Magunkra hagynál?-nézett a nőre Shawn.
-Persze.-

Amint kiment, felültem és megöleltem a fiút.

-Shawn. Ha Luke-nak valami baja esik én..-
-Nyugodj meg.-simította meg az arcom.-Nem hagyom, hogy baja essen.-
-Köszönöm.-

Szorosan magához ölelt, majd komoly arcot vágva szólásra nyitotta a száját.

-Nem tetszik az amit Harry mondott.-
-Igazat mondott?-
-Biztos, hogy igazat. De kissé gyanús volt a viselkedése.-
-Ezt hogy érted?-
-Nem tudom, a szokásosnál is nyugtalanabb volt. Mintha gyanakodna valakire, Liam szerint is.-
-Én már semmit sem értek.-
-Én sem. De, ráfogok jönni mi volt ez az egész. Neked csak annyi dolgod van, hogy pihensz. Anyámmal együtt Luke-ot is kiszabadítom. Ígérem.-
-Bízom benned.-

Kis idő múlva elég jól voltam ahhoz, hogy felkeljek így kimentünk a nappaliba.
Liam és Shawn átmentek a konyhába, így kettesben maradtam Hannaval.

-Sajnálom a testvéredet.-ült le a kanapéra.
-Nem kell. Tudom, hogy túléli ezt az egészet.-
-Remélem igazad lesz. Ennek az egésznek nemsokára úgyis vége.-

Rezegni kezdett a telefonja, amint a kijelzőre pillantott, ideges lett.

-Bocsáss meg egy pillanatra.-

Felállt és kiment telefonálni a ház elé.
Az ablakból figyeltem, mert kissé gyanúsan viselkedett. Azon kívül, hogy ingerült volt semmi mást nem tudtam leszűrni.

-Hanna??-kérdezte Shawn.
-Kint van. Telefonál.-fordultam felé.
-Remélem még ma elhúz innen.-

Egyenlőre úgy voltam vele, hogy szemmel tartom a nőt, és nem mondok Shawnnak semmit. Mivan ha csak Harryvel beszélt...valamiről.

Pár perc múlva nyílt a bejárati ajtó és belépett Hanna.

-Ideje mennem. Harrynek szüksége van rám. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy Lindát és Lukeot is a lehető legkevesebb kockázattal tudjuk kiszabadítani.-
-Értem. Akkor siess. Ne várasd meg a nagyfőnököt.-
-Vigyázzatok magatokra.-

Ezzel a lendülettel kiment a kocsihoz és elhajtott. Mint kiderült valóban csak Harryvel beszélt, úgyhogy jobb ha nem említek Shawnnak semmit.

-Liam, végre elment. Segíts.-

Shawn egy hatalmas ház alaprajzát tette le az asztalra, majd elővett egy filcet.

-Mi lenne, ha Te most elmennél enni??-nézett rám Shawn.
-Ennyire útban lennék??-vontam fel a szemöldököm.
-Nem, csupán szeretném ha nem lenne üres a gyomrod.-

Ezzel lezártnak tekintve a témát motyogni kezdett valamit Liamnek, én pedig bementem a konyhába enni.

***

Miután ettem elszundítottam, amikor pedig felkeltem, már este fél 7 volt.
Kimentem a nappaliba, ahol Shawn éppen pakolt egy nagyobb táskába.

-Mire készülsz?-
-Indulnom kell.-tett el vagy 4 fegyvert.
-Hova? Most??-léptem közelebb.
-Igen, most. Tudom, hogy 2 hétről volt szó. De azt ígértem karácsonyra otthon leszel. Harry is bekavart, nincs több időm.-
-Értem. De előtte mondanom kell valamit.-

Rám sem hederített, csak kutatott tovább a táskában.

-Shawn, figyelnél rám egy kicsit??-
-Nem Kim. Dolgom van.-válaszolta ingerülten és elrakott pár kést is.
-Hanna-ról van szó. Szerintem nagyon furcsán viselkedett.-
-Oké.-mondta és átment az egyik számomra még nem ismert szobába.

Ameddig távol volt belenéztem a táskába, amiben pár ruha de annál több fegyver volt.

-Mit csinálsz?-kérdezte.
-Gránát, kés, pisztoly. Mit fogsz még elrakni??-fordultam felé.
-Ami kell ahhoz, hogy kiszabadítsam Anyámat.-került ki és behúzta a táskát.
-Anyukádat és a bátyámat.-helyesbítettem.
-Igen, hisz megígértem.-fordult felém.

Kinyílt a bejárati ajtó és megláttam Liamet.

-Shawn, kész a kocsi.-
-Remek, akkor ideje indulni.-fogta meg a táskát, de elkaptam a kezét.
-Veled akarok menni.-
-Micsoda?-csodálkozott Shawn.
-Kiképeztél, a segítségedre lehetek. Ott akarok lenni amikor megtalálod Lukeot.-
-Sajnálom Kim de ez egyáltalán nem járható út. Kiképeztelek, de csak annyira, hogy megtudd védeni magad, ha kell.-
-Nem bízol bennem??-
-Nem arról van szó, hogy bízok vagy nem bízok benned. Ez nem a te műfajod. Nem öltél még soha embert.-
-Mindennek eljön az ideje. Had segítsek.-kérleltem.
-Nem.-mondta ingerülten.-Csak hátráltatnál, ahogy most.-kelt ki magából.

A szavai mélyre hatoltak, szóval én csak hátráltatom őt.

-Sajnálom Kim.-nyúlt a kezem után, amit elhúztam.-Nem úgy értettem.-
-Nem úgy értetted, rendben. De mond már meg nekem, hogy ha annyira hátráltatlak, akkor miért mentettél meg? Miért maradtál itt velem? Miért is képeztél ki? Miért mondtál olyanokat, hogy fontos vagyok neked??-kérdeztem idegesen, felemelt hangon.
-Tényleg most akarod ezt megbeszélni??-
-Igen, most akarom. Mostmár vágd a többi ehhez hasonló gondolatodat is a fejemhez kérlek.-léptem távolabb tőle.
-Srácok, elég volt.-mondta Liam.
-Ne szólj bele, kérlek.-nézett rá Shawn.

Lerakta a táskát és a szemembe nézett.

-Gyerünk már Shawn.-kiabáltam könnybe lábadt szemekkel.-Mondd azt, soha a büdös életbe nem voltam neked fontos. Mond, hogy ezek a cselekedeteid csak azért voltak, mert nem akartad, hogy a halálom a te lelkeden száradjon. Ha ezt vállalod, miután megmentetted a bátyámat, soha többet nem kereslek. Mond ki.-
-Nem mondok olyat, ami nem igaz. Fontos vagy nekem Kim. Ezt akartad hallani, nem??-tárta szét a karjait.

Könnyeim utat törtek maguknak, Shawn felvette a táskát és elindult az ajtó felé. Kezét a kilincsre rakta, amikor megszólaltam.

-Ha annyira fontos vagyok neked, engem csókoltál volna meg, nem pedig Melodyt.-töröltem le a könnyeimet.

Shawn lassan felém fordult, tekintete pedig találkozott az enyémmel.

-Tudod Kim.-csuklott el egy pillanatra a hangja.-Berúgva sokkal könnyebb megcsókolni egy olyan lányt, aki iránt nem érzel semmit.-
-Mit akarsz ezzel mondani?-

Nem válaszolt, csak kinyitotta az ajtót és kiment a kocsihoz.