*Vinci szemszöge*
Nem akartam Rachelt egyedül hagyni, de nem volt más választásom... Remélem meglesz egyedül egy ideig! Csöndben baktattam a szerelmem mellett, várva, hátha megszólal, de nem tette. Az egész utunk így telt, míg nem lassan beértünk a bázisra, ahol a többiek már aggódva vártak ránk. Pontosabban rám...
-Hol voltál Vincent? Azt hittük Eduardo elkapott!- mondta Nora szemrehányóan.
-Csak... Sétálnom kellett..- magyaráztam lehajtott fejjel. Utálok hazduni nekik...
-Jó. Kezdhetnénk a gyakorlást?- kérdezte idegesen Foxy. Látszott rajta, hogy ez az egész nagyon megviseli, emiatt akart olyan gyorsan gyakorolni, hogy legalább addig ne gondoljon a húgomra. Neki szerettem volna leginkább elmondani mindent, de mivel megígértem Rachelnek, hogy nem teszem, ezért előtte is hallgattam. Mindenki csak bólintott és felkészült a gyakorlóharcra. Még a húgom épített régebben egy robotot, direkt erre a célra, hogy tudjunk vele gyakorolni. Amikor elkezdtük, nekem és Chicánák feketék lettek a szemeink, Foxy a kampóját fegyverré alakította, Nora felkapott két kést, Freddy pedig csak szimplán Freddy maradt. Beállítottuk a gyakorlórobotot, majd indult a ,,harc". Sorra támadtunk, ő meg sorra védte ki. Utána taktikát változtattunk, de valahogy így se volt jó. Majd újra variáltunk és végül nagy nehezen le is győztük. Mindenki fáradtan ült le. Bár gondolom nem a harc fárasztotta le őket, hisz nincsenek ilyen szükségleteik...