Miután Vincit befejeztem, szólt Chicának is. Őt mozgékonyabbá, gyorsabbá, a csőrét könnyebben levehetővé, és a fogait élesebbre akartam csinálni. Nem sokára meg is érkezett a barátnőm.
-Mit akarsz velem csinálni?- kérdezte felvont szemöldökkel.
-Nyugi, csak felturbózlak!- nem értem miért reagál erre mindenki ilyen furán...
-Ja... Jó.- nevetett fel.
-Nah ülj le!!- mosolyogtam, mire engedelmeskedett. Leszedtem a csőrét, majd az állkapcsának nagy részét, hogy jobban hozzáférjek.. Nem mondom, így eléggé ijesztően festett...
-Ez most komoly?- nézett rám kérdőn.
-10 perc és kész!- forgattam meg a szemeim..
-Ha te mondod...- nézett rosszallóan. -Ahj mit izélsz ennyit ezen az egészen?? Inkább mesélj Vinciről. Mi történt akkor a búvóhelyen, ami után már nem utáltad?- vigyorogtam, mire kissé zavarba jött. Nem mondom, vicces volt így állkapocs nélkül, teljesen szerelmesen látni. -Csak megkért, hogy indítsunk tiszta lappal. Hogy bebizonyíthassa, hogy megváltozott. Meg elmondta, hogy csak azért ölt meg, mert túl nagy lelki trauma lett volna nélkülük élnem tovább úgy, hogy ráadásul mindent láttam. Akkor ezt nem tudtam, hogy elhihetem-e neki.. De kíváncsi voltam, így belementem. És azóta már milliószor bizonyította, hogy bízhatunk benne, nem?- magyarázta boldogan. Igaza volt... Közben végeztem a fogai lecsiszolásával (hogy élesebbek legyenek), és a csőrének a módosításaival is. Így visszaraktam mindent a helyére. Ezután pedig leszedtem a felesleges alkatrészeket róla és mozgékonyabbá tettem. Végül Chica elégedetten állt fel...
-Köszi mindent! Ki a következő?- kérdezte. Én már tudtam a választ...