-Rachel gyere! -sétált oda hozzám Foxy. Az őrszobában lévő ágyban feküdtem egy ideje és igazából semmi sem tudott érdekelni, kivéve az, ha Foxy jött be.
-Nem akarok. -húztam a fejemre a takarót. Foxy aprót kuncogott. Lehúzta a fejemről a takarót és a szemembe nézett.
-Szükségünk van rád. -tagolta a mondtatot.
-Ugyan miért lenne? De mindegy. Amúgy sem érzem magam valami jól.... -húztam vissza a takarót az ölembe majd adtam egy puszit Foxy arcára. Mielőtt elvehettem volna a fejem a fejétől, robotkezét rárakta az arcomra és végig simított rajta. Nem volt puha a keze, nem volt meleg a bőre, de ez nem érdekelt. Én pont ezért szeretem őt. El sem tudom mondani, mennyire de mennyire szeretem!
-Jól van. -szakította meg az tökéletes percet a szerelmem.
-Akkor pihenj. -mosolygott rám, majd kisétált az ajtón. Sokkolva ültem az ágyon. Ez meg mégis mi volt? Életemben nem éreztem még ilyet! Ez a fiú egyszerűen megörjít! Vele akarok lenni mindig! Tudom, hogy az lenne a legjobb, amit Félix mondott! A többiek nyílván nem mennének bele...tehát egyedül kell csinálnom... Vagy nem is tudom. Tényleg jó ötlet ez? Hiszen csak hátráltatom őket... És a mostani csatát is miattam vesztettük el. Ed nagyon gyors és erős. Esélytelenek vagyunk ellene ha én is ott vagyok...mint ember. Én vagyok a leggyengébb láncszem a csapatban. Nálam még Nora is hasznosabb.
Éppen vissza akartam dőlni az ágyba, amikor belépett az ajtón Vinci.
-Szia hugi! -ült le az ágyamra egy adag pizzával. -Foxy mondta, hogy nem érzed magad jól, ezért gondoltam hozok neked kaját, hogy erősödj egy picit. -nyújtotta felém az ételt, amit csak kedvességből fogadtam el. Egy kicsit sem vágyok most kajára!
-Kösz. -haraptam bele az ételbe. Vinci csak ült és nézett rám. Tudtam hogy akar valamit kérdezni, de a kérdésig nem jutott el. Vajon azt akarja megtudni, hogy miér kerülöm?
-Igazából....amikor harcoltunk kiesett a zsebedből ez. -tárta ki az eddig ökölben tartott bal tenyerét. A kép volt ott, amit akkor találtam amikor Ed után kutakodtam. Itt az idő arra hogy kérdéseket tegyek fel!
-Ed szobájában találtam. Ez csak egy másolat. -vettem ki a kezéből, majd felnéztem, egyenesen a szemébe.
-Tudni akarom a múltamat! -jelentettem ki.