Felébredtem... Nem akartam kinyitni a szemeim, mert féltem, hogy még ott van Foxy vagy Chica.. Nem mertem a szemükbe nézni.. Viszont meglepetésemre se a fejem, se a gerincem nem fájt... Viszont valami keményen feküdtem (ki tudja.. Talán a padló az). -Rachel! Ébredj!- szólongatott Foxy. Mi a fasz???? Meglepetésemben kinyitottam a szemem és a róka aggódó tekintetével találtam szemben magam.
-Huhh! Nagyon rámijesztettél!- ölelt át szorosan.. Najó.. Mostmár tényleg nem értek semmit...
-Ööö.. Nem vagy rám dühös? Vagy mi van?- kérdeztem.
-Nem is voltam mérges rád.. Miről beszélsz?- értetlenkedett. És ekkor leesett... Az az idióta azt arról beszélt, hogy csak miatta álmodtam, hogy Foxyék utálnak..
-MEGÖLLEK FELIX!!!!- üvöltöttem magamon kívül, elfelejtve, hogy nem vagyok egyedül.
-Minden oké?- nézett rám aggódva Foxy.
-Annyira örülök, hogy csak álom volt!! Tudod Felix egy rémálmot küldött rám, amiben gyűlöltetek engem.. Nagyon rossz volt.- bújtam a rókához.
-Soha sem tudnálak gyűlölni... Soha!- ölelt át újra. Annyira szeretem, ha ezt csinálja. Ez az egyik legjobb dolog a világon... Azthiszem teljesen elvörösödtem, talán még könnyezek is picit...