Ed utolsó mondata még sokáig a fülemben csengett.. ,,Én betartom az ígéretem.." Vajon mire utalhatott vele??? A folyosókon sétáltam céltalnul. Annyira belemerültem a gondolkodásba, hogy nekimentem egy fémtestnek (le kellene erről már szoknom😂😅😂). Chica volt az. -Na??- tudakolta.
-Hát csak időt nyertünk. De ez is több, mint a semmi. Nem?- néztem a szemébe.
-De! Ügyes vagy!- örült meg.
-Öhm köszi.. Bár.. Ez nem elég..- bámultam magam elé bosszúsan. -Ez csak szart jelenthet.. Két hónapunk van már csak a bosszúra...- szorítottam ökölbe a kezem.
-Baszki, igazad van! Menjünk az egyik szobába, a többiekhez! A konyha épp foglalt..- kezdett vezetni engem. Nemsokára beértünk talán a legrégebbi terembe, amit ma már nem sokan bérelnek ki bulikhoz. A falakon gyerekek által készített díszek voltak, de még ez se tudta ellensúlyozni a szoba komor hangulatát. Clara megborzongott mikor beléptünk..
-Mi a baj?- kérdeztem óvatosan..
-Hááát.... Tudod ezt a szobát azóta szinte senki se bérli ki, hogy.... Tudod.. Mindig félek, mikor ide belépek.. Mert arra a napra emlékeztet ez a szoba... Amikor...- nem tudta befejezni, szinte már sírt.. Átöleltem és csitítgatni kezdtem. Végül megláttam a többieket. Bonnie rögtön odarohant a barátnőmhöz és jó szorosan átölelte és megcsókolta... Jó látni őket így... Csak bámultam rájuk amikor valaki megkocogtatta a vállamat... Foxy volt az........