-Merre vagy Rachel? És mit keres itt Purple Guy?- kérdezte gyanakvón.
-A segédem, magyarul nem bánthatjuk... És az asztal alatt vagyok.- mondtam, majd megpróbáltam kikászálódni a rejtekhelyemről. De Foxy is pont akkor indult meg, így mindketten hatalmasat estünk előre. A többiek csak halkan kuncogtak rajtunk.
-Oh, ti ketten voltatok ott benn? Remélem semmit sem zavartam meg...- mondta, mire én elvörösödtem, a többiek (Foxyn kívül) pedig szinte már a földön fetrengtek a röhögéstől. -Ez nem vicces.. Nem is volt semmi..- motyogta Foxy.. Furcsa.. Ő soha sem ad semmire ilyen béna választ. Vajon ő is zavarban van? -Magyarázd már jobban el ezt a Purple Guy dolgot!- fejezte be a kínzásomat Nora.
-Majd ő szépen mesél.- válaszoltam.
-Ok. Először is. Hagyjatok a Purple Guy névvel! Mint már mondtam, már nem gyilkolok. A nevem Vincent! Másodszor. A bátyám megkért, hogy jöjjek vissza ide dolgozni, mert ha az animatronicok még élnek is, életben maradnék. Engem pedig érdekelt a munka, így visszajöttem.- mondta el. Ez érdekes. Azt hittem ő találta ki, hogy hogyan szúrjon ki velünk.. Ezután Nora, Chica és Vincent nagyban beszélgetni kezdett.. Oda akartam menni, amikor észrevettem, hogy Foxy a szoba egyik sarkában ül, rosszkedvűen. Odamentem és rátettem a kezem a vállára.
-Mi a baj Foxy?- kérdeztem.
-Nem fontos..- mondta szomorúan. Valamiért annyira fájt, hogy nem mondja el, de az mégjobban hogy ilyennek látom.
-De az.- makacsoltam meg magam. Észrevettem, hogy a többiek közben elmentek. Itt az alkalom! Meg kell tudnom, hogy mi bántja!!