-Már nem azért, de kurvára megérdemled.- vetettem oda neki.
-Ezzel csak félig tudnék vitatkozni. De akkor hagyjuk. Ezek szerint jóban vagy az animatronicokkal? Ez nagyon furcsa...- gondolkozott.
-Már miért lenne az? Én nem öltem meg szegényeket!- kezdtem begurulni.
-Nyugi már!- próbált lecsittegni.
-NEM FOGOK LENYUGODNI!!! EGY FASZ VAGY!!! BÁNTOTTAD A LEGJOBB BARÁTNŐMET!! MINDENT ELVETTÉL TŐLÜK TE ROHADÉK!!!- üvöltöttem rá. Erre mintha kicsit elszomorodott volna.
-Kérlek nyugodj le! Nem akarok veszekedni. Rohadék vagyok, tudom de kérlek próbálj meg legalább egy cseppet összedolgozni velem!- könyörgött. Akaratlanul is borzalmasan kíváncsi lettem.
-Miért lenne jó nekem ha összedolgoznék veled? Egyáltalán miben kellene összedolgoznunk?- kérdeztem egy kicsit lecsillapodva.
-Nem akarok többet ártani nekik. De nagyon szeretném ha legalább valamennyire megbocsájtanának. Főleg Clara. Hasznotokra tudnék lenni akármiben..- mondta halkan.
-Ez a vonat már elment! Claratól mindent elvettél! És a többiektől is. És amúgy is.. Miért bíznék meg benned?- kérdeztem szemrehányóan.
-Igazad van semmiért. De szerintem rosszabbul jársz, ha az ellenséged leszek, mintha a barátod..- mondta kicsit gonoszan vigyorogva. Úgy éreztem, már megint a gyilkos ül előttem... Kirázott a hideg...