🎉Juhiii elértük a 2k megtekintés!!🎉

A karácsonyi időszak beköszönte szinte megváltásként érte a folytonos gyanúsítgatások kereszttüzébe kerülő Lyrát. Ő és Draco az iskola diákjainak nagy részével ellentétben úgy döntött, hogy ebben az évben kivételesen nem utaznak haza, hanem a kastélyban töltik a téli szünetet.

A Malfoy-kúriában töltött évei alatt ugyan megszokta a fényűzést, a karácsonyi díszbe öltözött nagyteremmel azonban még Lucius mérhetetlen nagyzolása sem vehette fel a versenyt. Az elvarázsolt mennyezetről hulló trükkös hópelyhek és a hosszú asztalokon roskadásig álló ételek mosolyt csaltak a lány arcára. A kiadós karácsonyi vacsora elfogyasztása után elégedetten ballagott vissza a pincében található klubhelyiségükbe. Az általában meglehetősen zajos helyiségben most csak néhány felsőéves diák lézengett, ezért Lyra úgy döntött, hogy kihasználja a kivételes alkalmat. Szokásával ellentétben nem a másodéves lányok hálótermében zárkózva, hanem a kandalló közelében álló karosszékek egyikében elhelyezkedve olvasott. Amikor Draco két elmaradhatatlan gorillájával együtt végre-valahára megérkezett, Lyra csak egy gyors biccentéssel üdvözölte őket mielőtt még újra belemerült volna a Narcissától kapott könyv lebilincselő történetébe.

Meghitt olvasását azonban hamarosan Draco harsány nevetése zavarta meg.

- Komolyan gondoljátok, ő mint...? – kérdezte Lyra felé gesztikulálva, mire a lány kíváncsian felkapta a fejét és Draco karosszékének karfáján helyét foglalva bekapcsolódott a beszélgetésbe.

- Mint micsoda?

- Mint Mardekár utódja – fejezte be a mondatot Malfoy majd újra felnevetett, de egyikőjük sem követte a példáját.

Lyra arca megkeményedett, felhőtlen karácsonyi jókedve pedig egy szempillantás alatt szerte foszlott. Gyönyörű sötétkék szemeinek vádló pillantását a megdöbbent Crak és Monstro között járatta. A két tagbaszakadt fiú tekintetében megcsillanó értelem halvány szikrája meglepetésként érte őt. Ez a kettő lehet, hogy egy vadiúj agyat kapott karácsonyra gondolta magában.

- Igazán szólhattál volna hamarabb - folytatta a tejfölszőke fiú, aki láthatóan kiválóan szórakozott – Segíthettem volna neked sárvérűeket gyilkolni, Granger féle söpredékkel kezdve...

Lyra felpattant majd ujjait tördelve megindult a klubhelyiség kijárata fel. Eleget hallott, friss levegőre volt szüksége.

- Te meg mégis hova mész? – szólt utána Draco mire a lány megtorpant és villámokat szóró szemeivel a trióra meredt.

A kandallóban táncoló lángnyelvek fényében úgy tűnt mintha Crak hajában vöröses tincsek jelennének meg.

- Kinyitom a Titkok Kamráját – válaszolta sötéten.

- Ne is figyeljetek rá – legyintett Malfoy Lyra egyre távolodó alakja után nézve – Minden pletykát túlságosan is a szívére vesz...

Ötlete sem volt, hogy mennyi ideig üldögélhetett a tágas előcsarnokba vezető lépcsősor fagyos fokain, amikor hirtelen közeledő lépések zaja ütötte meg a fülét.

- Lumos - suttogta majd magasra emelte a pálcáját, hogy a folyosón uralkodó sötétséget elkergetve, szemügyre vehesse a hangok forrását.

Ahogy megpillantotta a Mardekár klubhelyiségé felől érkező két jómadarat elállt a szava.

Végignézve a két fiú túlméretezett talárján és csónaknyi méretű cipőin egyszerre minden értelmet nyert. A szokatlan kíváncsiskodás, az ál Crak egyre vörösödő haja, és a két fiú védjegyének számító buta arckifejezés hiánya...

- Remélem élveztétek a házunk vendégszeretetét – motyogta miközben egy hanyag mozdulattal megtörölte a könnyes szemeit. – Draco gondolom mindent elmondott, amit hallani akartatok, szóval az lesz a legjobb, ha mielőbb eltűntök mielőtt még rátok uszítom Mardekár vérengző szörnyetegét.

- Nézd nagyon sajnáljuk, hogy meggyanúsítottunk... - kezdett bele Harry de Lyra türelmetlenül leintette.

- Hagyjuk ezt...Már úgy is teljesen mindegy – hazudta egy keserű mosollyal az ajkán.

Fogalma sem volt, hogy miért érdekli egyáltalán, hogy mit gondol róla egy pár Griffendéles fafej. Mégis a gondolat, hogy Harry Potter hidegvérű gyilkosnak tartja mélységesen elszomorította őt. Legszívesebben újra elsírta volna magát, de nem akart gyengének mutatkozni. A záporozó könnycseppeknek várniuk kell addig, amíg a hálóterme biztonságot jelentő falai közé nem ér.

- Jó éjszakát srácok – köszönt el fejcsóválva, esze ágában sem volt több időt fecsérelni az előtte álló két Griffendélesre.

- Várj Lyra – szólt utána a szemüveges fiú - Malfoy azt mondta, hogy te... Valami fajta hangot hallasz...

- Igen, miért...? – torpant meg miközben elhatározta, hogy karácsony után az első adandó alkalommal rontást küld a lepcses szájú unokatestvérére.

- Mert én is hallok valamit... - suttogta zavartan miközben idegesen beletúrt a rendezetlen szénfekete loboncába.

Lyra hideg örömtelen nevetése betöltötte a folyosót.

- Akkor lehet, hogy nekem kellett volna szászfűlé főzetet főznöm, hogy ellenőrizzem a te alibidet. De ne aggódj Potter, majd lefoglalom a neked a mellettem lévő ágyat a Szent Múgóban. Ha épp nem gyanúsítgatsz semmivel egész jó társaság lehetsz - azzal magukra hagyta a két meghökkent fiút.

***

A téli szünet véget értével visszatért az élet a kastélyba. A kihalt folyosókat újra az óráikra siető diákok lelkes csevegése töltötte be így Lyra alkalmasnak érezte az időt, hogy végre beváltsa a szünet alatt saját magának tett ígéretét. Miután elkísérte a legújabb rontásának tesztalanyául választott Malfoyt a gyengélkedőre, úgy döntött, hogy megkeresi Cedricet.

Az első merénylet helyszínéül szolgáló folyosó közelében Lyra egy furcsa jelenetnek lett a szemtanúja. Az üzemen kívül helyezett lányvécé ajtaja hirtelen kivágódott és egy hosszú lángvörös hajú lány rontott ki rajta. A nagy sietségben észre sem vette, hogy valami kiesett a kezéből.

- Várj egy kicsit, ezt elejtetted! – futott utána az apró bőrkötésű könyvecskéjét lóbálva.

Lyrának csak pár folyosóval arrébb sikerült utolérnie az elsőéves Griffendéles lányt.

- Te ugye Ginny Weasley vagy? – kérdezte halkan a lány zokogástól megdagadt vöröslő szemeibe nézve, mire az csak egy apró bólintással felelt.

Lyra homályosan emlékezett a kislányra a szünidei Abszol úti kiruccanásukból, ahonnan Lucius egy szemrevaló monoklival távozott. Ginny vidám nyári ábrázatát össze sem lehetett hasonlítani a mostani sápadt, beesett arcával.

- Azt hiszem ezt elejtetted – nyújtotta át a könyvecskét.

A lány riadt arckifejezését látva Lyra elbizonytalanodott. Mégis mi lehet ennyire rémisztő egy ősöreg naplóban?

- Kö..Köszönöm...- hebegte Ginny, majd a naplót a mellkasához szorítva szélsebesen kereket oldott.

- Hát itt meg mégis mi folyik? – csendült fel egy újabb Weasley poronty hangja a hátuk mögött.

Percy Weasley nyakát nyújtogatva próbált átvágni egy csoport harmadéves Hugrabugoson. Lyra elé érve megigazította a lökdösődés közben félrecsúszott talárját, majd kihúzta magát és nagy levegőt véve belekezdett a mondanivalójába.

- Nem tudom, hogy mit mondtál Ginnynek, de jobb lesz ha távol tartod magad tőle...

- Nyugalom prefibubus... - mondta a fiú megbűvölt prefektusi jelvényére pillantva – Nem kell úgy felkapni a vizet, csak visszaadtam neki a naplót, amit korábban elejtett.

- Nem tűröm, hogy bárki is ilyen hangnemben beszéljen velem, én diákprefektus vagyok ezért...

- Én pedig jelenleg késésben, szóval ne tartsuk fel egymást feleslegesen... - vonta meg a vállát majd a folyosón hömpölygő tömegbe vegyülve folytatta útját a nagyterem felé.

Vajon ki írogatott Wattpadra ahelyett, hogy a kisérettségiére tanult volna?🙄😅

🤞Szorítsatok skacok..🤞