Janmi pov.:

Sétálok a sötét,ködös utcákon...egyedül...Igaz,már elmúlt éjfél de nem érdekel.És hogy mi történt a suliba?Csak annyi hogy be jött az ofőnk és közölte velünk hogy Jungkook már nem jár az osztályunkba.Kurvára fáj...De miért ment el?Meg annyi kérdés de egyikre sincs válasz...Ja és még valami a barátnőm nem rég hívott fel hogy soha többé nem jönnek vissza mert ott sokkal jobb nekikvahol most vannak...Szép kis barátnő,mi?Tehát egyedül maradtam,lehet örökre...Miközben sétálok rúgdosom a lábam elött lévő kavicsokat.A forró könnycsepjeim elő bújnak barlangjukból és folynak le arcomon aztán eslek le a járdára.Nekem semmi sem jön ösze.A világ és a boldogság nem nekem lett kitalálva.És hogy mihez kezdek egyedül?A legjobb barátomhoz fordulok segítségért...a pengémhez...Régebben...na jó amikor Jungkook piszkált vágdostam magam és úgy látszik hogy újra elkezdem majd ezt a nagyon gusztusos elfoglaltságot.Pár perccel később egy sikártorhoz érek és rémülten veszem észre hogy egy kigyúrt fiú mászkál itt.Minden bátorságomat  elővéve kezdek sétálni tovább egyenesen a fiú felé.Minnél közelebb érek annál ismerősebb lesz.Jungkook...hót részegen.Könnyeim újra elő bújnak és megszólítom Jungkookot:
-Szia J-jungkook!-hangom remeg mint egy kocsonya és ő a megszólításra megfordul.Amint felismer tágra nyílnak a szemei.
-Szia Janmi!Te mit keresel itt ilyen későn?
-Csak ki jöttem sétálni!És te?
-Őőő....Sétálok pont úgy mint te!

Sziasztok!Ő tudom rövid rész meg egy picit uncsi is de kell lennie ilyennek is,nem?Amúgy a második résznek már meg is van a borító képje:

És igen a címe az lesz hogy:Soha többé!Na de remélem tetszett nektek!Ameddig nem hozom a kövit addig is elköszönnék!Sziasztok!😁