A farmerszoknyámban és a sárga felsőmben, a sörömet szorongatva ültem a padon Oliverék kertjében. A srác éppen a grill mellett ácsorgott, és azt magyarázta, hogy hogyan tett szert egy jégkásakészítő-gépre. Esküszöm, lassan nyithatna egy cirkuszt a sok kacatjával.

-Szóval írtam a tulajnak, hogy 200-ért megveszem a gépet, de ő ragaszkodott a 250-hez. Mondom, jó legyen 220, de nem, neki kell a 250. Fasza, akkor legyen, 225. Nem, 250. De aztán 230-ért ideadta -mesélte teljesen beleéléssel Oliver, majd odalépett a húsokhoz, és megforgatta őket.

-És legalább működik? -kérdezte Lea, miközben belemarkolt a pattogatott kukoricába.

-Mi az hogy! -bólogatott elégedetten. -Múltkor is olyan jégkását ittunk, ugye, Bébi? -fordult Chloè felé, aki nagy helyeslésbe kezdett.

-Majd csinálok nektek is, csak sok idő beindítani -ígérte. Belekortyoltam a kezemben tartott italba.

-Gyerekek, tiszta öregnek érzem magam -panaszolta Simone.

-Mert az is vagy -vágta rá Lilia, mire mindenki felnevetett.

-Na, kösz szépen -méltetlankodott a srác. -Csak hogy tudd, nem én vagyok a rangidős -biccentett felém. Az egy év londoni tanulás miatt én vagyok a legidősebb a társaságban. Széttártam a karomat.

-De én nem érzem magam öregnek -mosolyogtam.

-A Ferrari meg a Gucci fiatalít, mi? -kérdezte vigyorogva Oliver, majd ő is jókorát húzott a söréből. Sejtelmesen vállat vontam.

-Halljátok, játszunk felelsz vagy merszet -dobta be az ötletet Lilia.

-Hány évesnak érzed magad, asszony? -ráncolta a szemöldökét Paul. -Tizenkettő?

-Kajak, játszunk már -csillant fel Simone szeme. Gondolom, feledni akarja öregségét. -Egy kis nosztalgia.

-Jó, de normális korlátok között -alkudozott Juliette. -Nincs smaci, nincs szex, nincs semmi illegális -sorolta.

-Nem igaz -csettintett szomorúan Simone. -Pedig itt volt a markomban az esély, hogy végre elveszítsem a szüzességemet -játszott rá.

-Most pedig a micsodád marad a markodban -kontrázott rá Oliver. Mindenki szakadt a nevetéstől, Chloè pedig egy „de hülye vagy" beszólással jutalmazta a barátja poénját, aki erre egyszerűen szájon csókolta a lányt.

-Úgy érted, Juliette, hogy senki nem smacizik senkivel, és senki nem fekszik le senkivel; vagy erről nem is lehet kérdezni, mert akkor elég uncsi lesz -nézett Lilia a lányra.

-Az előbbi.

-Oké, akkor én kezdem -vállalta magára e nemes feladatot Oliver. -Lea -villantott egy széles mosolyt, majd negenédes hangon folytatta. -Felelsz vagy mersz?

-Merek.

-Könyörögj Simone-nak, hogy fenekeljen el! -utasította Oliver. Lea Simone felé fordult, de úgy tűnt, a srác még nem áll készen.

-Haver, te most direkt kínzol engem? -kérdezte, mire felnevettünk, majd végighallgattuk Lea tökéletes alakítását, ahogy szinte már esedezik Simone előtt néhány ütésért a hátsójára.

-Juliette -mutatott Lea a barátnőnkre, aki felvont szemöldökkel várta a szokásos kérdést, majd nemmel felelt arra, hogy valaha csalt-e már meg valakit. Ezután Paul konkrétan béke Nobel-díjban akarta részesíteni, de a lány nagy pechére lebeszéltük róla.

-Oliver, felelsz vagy mersz?

-Ez kérdés, csajszi? -kacsintott rá Oliver a lányra. -Merek.

-Lépj be Facebookra, és az első bejegyzés alá, ami szembe jön kommenteld, hogy én vagyok a legjobb!

-Mármint hogy én magam vagy az, vagy te, mint Juliette vagy az? -vonta fel a szemöldökét a srác.

-Én -mutatott magára a lány. -Jelölj meg, légyszi.

Oliver kezébe vette a telefonját, majd megnyitotta a Facebookot.

-Pornófilmhez keresnek főszereplőt. Beajánlak -kacsintott. Juliette fülig pirult, mi pedig hosszú percekig csak nevettünk. -Igazából tesóm megváltoztatta a profilképét -fordította felénk a képernyőt, majd teljesítette a feladatot. -Paul -kiáltotta, mire kicsit össze is rezzentem. -Megijedtél, Maya? Ne haragudj -nyújtotta felém a kezét bocsánatkérően, de én csak megráztam a fejem, mondván nem tesz semmit.
Paul természetesen mert, mire Oliver úgy döntött, „csak egy enyhe feladattal áll elő", majd kihozott a házból egy szappant, Paulnak pedig háromszor meg kellett nyalnia. Utána gyorsan megivott egy liter vizet, ami Simone szerint súlyos bűnbeesés, mert egy kertipartin legalább űdítőt, de inkább valami alkoholosat igyon az ember, ne vizet. A sok innivalónak az eredménye végül egy gyors út lett a mosdóba, és mire visszaért, elkészült a kaja.

-Maya, felelsz vagy mersz? -nézett rám a lány kéz falat között.

-Merek -mondtam egy darab csirkével a számban. Reméltem, hogy nem kell felállnom az asztaltól, mert semmi kedvem nem volt itthagyni a finom kajámat.

-Mutasd meg a galériádból a legmerészebb Neymaros képedet -vigyorgott

-És ez téged miért érdekel? -kérdezte Lilia, Chloè és Simone egyszerre.
Lilia, mint barátnő; Chloè, mint hivatalosan is a legnagyobb Neymar-fan (Neymar kiáltotta ki azzá); Simone pedig csak úgy háborodott fel. -Figyu, ha Chloè kérdezné, megérteném, de hogy te... -ingatta a fejét. Felnevettünk.
A feladatom teljesítéséhez elővettem a telefonomat, majd megnyitottam a galériám. Egyáltalán nem izgultam, hiszen vannak nem publikus képeim a focistáról, de azokat nem a galériámban tartom, hanem szépen bennehagyom a beszélgetésünkben. A kiválasztott fotó a hálószobánkban készült. Neymar egy szál bokszerben feszített, és éppen valamit nagyon magyarázott. Elmosolyodtam az este emlékére.

-Ez minden? -kérdezte Lea, a többiek egyetértően pedig bólogattak.

-Ennél még nekem is van merészebb képem Neymarról -közölte Chloè szórakozottan, mire Oliverrel egyszerre kaptuk oda a fejünket.

-Mi? -bukott ki mindkettőnkből. Chloè egyszerűen kinevetett minket, majd mindenkit megnyugtatott, hogy csak viccelt. -Chloè, felelsz vagy mersz?

-Merek.

-Hívj fel valakit, de ne szólj bele a telefonba!

Rövid mélázás után Chloè úgy döntött az unokatestvérét hívja fel. A hívás hosszasan kicsöngött, de aztán felvették.

-Igen? -kérdezte egy női hang, talán pár évvel idősebb mint mi. Oliver már itt leizzadt, és inkább elfordult. -Chloè? Chloè, itt vagy? -kérdezgette az unokatestvére. -Chloè, éppen dolgozom, szóval ha nem akarsz semmit, lerakom -fenyegetőzött. -Chloè! - Fulladoztunk a visszafolytott nevetéstől, de eddig mindenki megúszta anélkül, hogy hangosan felnevetett volna. -Oliver, te szórakozol velem? -tért át a lány Chloè barátjára. Az említett személy a neve hallatán visszafordult az asztalhoz, és felháborodva ingatta a fejét. -Na, jó... -sóhajtott, és mindenki fellélegzett, hogy nem buktunk le, hiszen nagyon úgy tűnt, hogy lerakta. Simone ekkor röhögte el magát, Chloè pedig kétségbeesetten rázta a fejét. -Most lebuktatok -köszörülte meg a torkát a lány rokona. -Szia, Oliver -Gondolom rájött, hogy ez egy férfi nevetés volt.

-Nem én voltam! -kérte ki magának a srác. Chloè tisztázta a hívást, majd folytathatjuk a játékot.

-Bébi, felelsz vagy mersz? -nézett vadul csillogó szemekkel a pasijára Chloè.

-Erre a nézésre csak meréssel tudok felelni -búgta a srác, mire néhányan köhögni kezdtünk, Juliette pedig belefújolt az érzelmes pillanatukba.

-Menj át a szomszédba, és kérj kölcsön... -kezdet a lány. Záporozni kezdtek az ötletek. Felmerült az óvszer, fehérnemű, aztán dönteni kellett, hogy narancs vagy banán, majd felötlöttek olyan gondolatok is, hogy öt szem rizs, esetleg egy traktor. Végül a befutó a két tojás a héja nélkül.
A kerítés mellől végignéztük, ahogy Oliver odasétál a szomszéd kapuja elé, majd becsönget. Egy negyvenes éveiben járó hölgy nyitott ajtót, majd egészen a ház ajtajáig behívta a barátunkat, aki aztán kinyögte, hogy szeretne héj nélkül kölcsönkérni két tojást. A nő furcsállotta a dolgot, de aztán Oliver mentette a helyzetet azzal, hogy nem tudja feltörni a tojásokat. A nő erre egy tálban hozott két tojást, de Oliver inkább a kezében akarta elhozni a kért élelmiszereket, így a hölgy ugyan vonakodva, de átöntötte a tenyerébe a tojásokat.
Szakadtunk a nevetéstől, mikor Oliver visszatért kettő tojással a markában. Nemes egyszerűséggel odasétált a barátnőjéhez, majd ráborította a fejére a kezében tartott folyadékot. Chloè teljesen kiakadt, és kergetni kezdte a barátját, aki egyből menekülőre fogta. A nagy kergetőzés végén mindketten a kerti tóban kötöttek ki. Legalább Chloè ki tudta mosni a hajából a tojást.

-Simone, felelsz vagy mersz? -kérdezte Oliver az egyetlen haverunktól, aki nem volt még.

-Merek -vont vállat a srác.

-Hívd fel a kiszemelteted, de csak lihegj a telefonba -mondta kíméletlenül Oliver. A srác teljesen elpirult. Lassan tárcsázta Anne-t, a volt csoporttársunkat, aki szinte egyből felvette. Kíváncsian szólt bele a telefonba, Simone pedig elkezdett lihegni. Soha életemben nem nevettem ennyit, pedig szegény Simone eléggé rosszul jöhetett ki a feladványból. Anne teljesen összezavarodott, Simone pedig rendíthetetlenül lihegett. A lány egy öt perc után letette a telefont, a srác pedig bevonult a házba, hogy tisztázza a dolgokat. Hatalmas vigyorral az arcán tért vissza köreinkbe.

-Na, mi van? -kérdete Lea.

-Eljön velem randira -újságolta lelkesen a fiú. Mindenki nagy örvendezésbe kezdett, sikítoztunk és ugráltunk. A lány már vagy egy éve Simone kiszemeltje, de még nem volt bátorsága odamenni hozzá, és kezdeményezni egy komolyabb lépést, bár ebben közrejátszik az is, hogy Anne-nek egy ideig barátja is volt. Csoportos ölelésünk középpontja ezennel Simone lett.

-Szívesen -veregette meg a fiú vállát Oliver, miután kibontakoztunk az ölelésből. Mosolyogva figyeltük a boldogságtól majd' kicsattantó Simone-t.