Reggel az ébresztő hangjára keltem.
-Nyomd már ki légyszíves-mondta egy hang a hátam mögül.Lesokkoltam,nem hittem a fülemnek,felültem és hátra néztem.
-Noah?!Te itt aludtál-kiáltottam fel.
-Mint látod-dörzsölte meg álmosan a szemét.
-Jézus,fúj!-álltam fel az ágyról.
-Más lány csak álmodozik arról,hogy az ágyában aludjak-jelentette ki.
-Én nem más lány vagyok,hanem Lisa Forbes személyesen.-húztam fel a szemöldököm.-és ha megkérhetlek menjél ki innen.
-Jól van már-fordult a másik oldalára,majd vissza aludt.Will nem volt sehol így egyenes utam volt a fürdőbe gyorsan begöndörítettem a hajam és feldpbtam egy kis sminket.
Mire vissza mentem a szobámba Noah még mindig aludt.
-Noah!Kelj fel!-majd lehúztam róla a takarót.
-Ne már!-kiáltott fel.
-Menj már ki a szobámból át kell öltöznöm,örülj,hogy eddig megengedtem,hogy itt legyél.
-Azt előttem is megteheted.-húzta perverz mosolyra a száját.
-Soha.-mondtam,majd egy erőltetett mosoly kíséretével kinyitottam az ajtómat,ezzel jelezve,hogy zavar a jelenléte,feltámaszkodott az ágyról elindult,de az ajtónál megállt
-Nem is tudtam,hogy ilyen jó segged van-mondta.
-Ezt meg sem hallottam.-mondtam majd rácsaptam az ajtót.
Ismét sokat gondolkodtam mit vegyek fel,de ennél döntöttem,mivel ilyen is egyszer van egy évben,de elég hűvös volt az idő:

-Gyere mert elkésünk!-kiáltott Will.
-Fél óránk van,hová siettek?-szaladtam le a lépcsőn.
-Csajozni-mondta Will.
-Na mindegy,menjünk.-mondtam majd kimentem az udvarra és gyorsan beültem az anyósülésre.
-Annyira makacs vagy-ült be Will,Noah pedig a hátsó üléshez közeledett.
Amint kiszálltam a kocsiból egyből a suliba siettem,hogy még véletlenül se kelledjen Noah beszólásait vagy éppen bókjait hallgatnom.
-Szia Lisa.Mizu?-köszönt rám egy évfolyamtársam,Mike.
-Hello,semmi egy újabb sulis nap,veled mizu?-kérdeztem.
-Velem sincs semmi,együtt van óránk nincs kedved együtt bemenni?-érdeklődött.
-Hát..-kezdtem bele a mondani valómba de félbe szakítottak.
-Nem,nincs kedve-karolt át Noah.
-Hogy kerültél már ide?-kérdeztem-És igen Mike,menjünk együtt-mosolyogtam rá,majd vissza néztem Noahra és egy "engem ne irányítgass" nézést vetítettem felé,majd egy mosolyt.Ő pedig megvillantotta 1000 wattos fogsorát és rám kacsintott.
-Lisa-szólt Sarah.
-Oh hello-köszöntem rá.
-Mi volt az az udvaron?-csodálkozott.
-Micsoda?-kérdeztem.
-Hát Noah átölelt.-nézett oldalra.
-Ja.Nem normális.-jelentettem ki.
*Csengettek*
-Na jó mentem órára.-szólt nekem Sarah.
-Okés,én is.
Majd Mike felém vette az irányt.
-Na helló,te és Noah?-kérdezte.
-Mi van velünk?-érdeklődtem.
-Együtt vagytok?
-Jézusom nem.Miből gondolod?-kérdeztem.
-Az egész suliban ez a pletyka terjed.-mondta Mike.
-Atyám,sosem voltunk együtt,nem is vagyunk,és nem
is leszünk.Soha!-mondtam neki.
Bementünk órára de egyáltalán nem tudtam figyelmi,egész végig ezen járt az eszem,hogy az az esztelen aki azt terjeszti,hogy együtt vagyunk
Amint vége lett az órának kiviharzottam a teremből és egyből Noahoz siettem,tudtam,hogy edzésük volt így egyből az öltözőbe mentem.Be is nyitottam.Mikor beléptem minden szem rám szegeződött mindenkinek csodálkozást vagy éppen perverz mosolyt láttam a képén.
-Szia bébi-köszönt rám egy végzős,de elengedtem a fülem mellett és egyenesen Noaht kerestem a szemeimmel.
-Lisa!Mit keresel itt?!-förmedt rám a testvérem,majd szorosan magára kötötte törölközőjét.
-Noah-szóltam a háttal nekem álló fiúnak.
-Tessék?Mit keresel itt?-fordult meg majd perverz mosolyra húzta száját.
-Azért jöttem ide,hogy közöljem veled,hogy azt terjesztik együtt vagyunk,és állítsd le minden kis pletyka cicádat.-jelentettem ki határozottan.
-Öm,miért nem vagyunk együtt?-kérdezte mosolyogva.
-Micsoda?-förmedt ránk Will.
-Miről beszélsz?-nem akartam kiakadni mert tudom,hogy ezt direkt csinálja,hogy idegesítsen így próbáltam a tőlem telhető legnyugodtabban kezelni a helyzetet.-Most itt,ebben a pillanatban jelentsd ki, hogy nem vagyunk együtt.