Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2.rész

-Na jó ez azért nem volt semmi-mondta Sarah nevetve.
-Gyerekkorunk óta ezt csináljuk,bár eddig ilyenekről nem volt szó-furcsáltam.
Majd el is indultunk kémiára.A suli nagyon unalmasan telt el és meglepően gyorsan,már csak azt vettem észre,hogy vége is van.Az utolsó órám után a szekrényem felé indultam,összepakoltam a cuccaim,majd elindultam a suli udvar felé,ahol bátyám hűségesen várt engem.
-Szerencséd,hogy megvártál-száltam be a kocsiba,majd becsatoltam az övem.
-Szerencsém?Inkább megkéne köszönnöd.Miért nem hallok soha sem olyat,hogy:"Köszi bátyus,hogy ilyen kedves vagy hozzám és mindig megvársz,törődsz velem és kedves vagy"-próbálta utánozni a hangom.
-Először is a hangom nagyon nem ilyen.Másodszor egy seggfej vagy,és csak azért vársz meg suli után mert,ha nem ezt tennéd anyáék kiakadnának.-magyaráztam el neki
-Annyira nem értékelsz-jelentette ki,majd elindult az autó.
A haza felé tartó úton szokásosan vitatkoztunk,mily meglepő,de végre megérkeztünk a házunkhoz.
-El kell mennem valahová fél óra és jövök.-mondta Will.
-Okés,tovább is ott maradhatsz-mondtam majd becsaptam magam után az ajtót,és a házunk felé vettem az irányt.
Gyorsan csináltam magamnak valami kaját,mivel már elég éhes voltam,miközben készítettem kifelé a hozzávalókat,a hűtőn észre vettem egy cetlit amin ez állt:
"Sziasztok drágáim,nekem és apátoknak elkellett utaznunk egy üzleti útra Prágába,nem szóltunk mert nem akartunk megzavarni titeket a tanulásban,2 hét múlva jövünk
                          Puszi,
                          Anya és Apa"
Uh szuper,most ki kell bírom két hetet csak a bátyámmal úgy,hogy senki sem áll a pártomon ha vitázunk.
Mielőtt hozzá láttam a kajámhoz úgy döntöttem lezuhanyzom.Max hangerőn bömböltettem a zenét,miközben a saját hangom kíséretével koncertet adtam a képzeletbeli közönségemnek.
Miután megfürödtem magamra kaptam egy rövidnacit és egy melltartót,mivel nincs itthol senki,a bátyámat pedig nem igazán zavarja ha csak melltartóban vagyok így ez volt a legkényelmesebb megoldás,legfőképpen azért mert kint nagyon meleg van.
Lementem a konyhába,majd neki láttam a finom kajámnak amit CSAKIS magamnak készítettem,direkt tettem bele oregánót,(amit Will utál)hogy még véletlenül se érjen hozzá.
-Hé Lisa mikor kaptad a ciciket?-kérdezte egy ismerős hang,nagyon megijedtem mivel abban a tudatban voltam,hogy rajtam kívül senki nincsen itthol,de úgy látszik tévedtem.Mikor oldalra néztem Noah és Will pillantott vissza rám,gyorsan a kanapéról lekaptam az egyik takarót és takartam a felső testemet.
-Mit keresel már megint itt?Ráadásul miért stírölsz melltartóban.-förmedtem rá idegesen.
-Will áthívott,és te vagy egy szál melltartóban ebben a házban,ez már nem az én hibám-nevetett fel.
-Utállak titeket!-kiáltottam,majd a takaróvál szorosan áttekert testemmel elindultam az emelet felé,ahol gyorsan felfutottam a szobámba.
-Annyira hisztis vagy!-kiáltott utánam Will.
-Talán nem kéne stírölnie a haverodnak félmeztelenül,te pedig szólhatnák ha idehozol valakit!-ordítottam majd becsaptam a szobám ajtaját magam után.
Gyorsan megírtam a házijaimat,majd úgy döntöttem felhívom Saraht Facetime-on.
-Szia,mizujs?-köszönt kedvesen.Majd én pontosan elmeséltem neki,hogy mi is történt.
-Jó ég,de aranyos-mondta Sarah nevetve.
-Óh nagyon aranyos,legszívesebben kinyirnám mind a kettőt.
-Lisa!-kiabált Will.
-Mit akarsz?!-ordítottam vissza.
-Nincs kedved filmet nézni?-kérdezte.
-Filmet?Veletek?Kösz nem.-mondtam.
-Okés,te tudod.-kiabálta fel.-De nincs olyan hogy nem-nyitotta ki az ajtót majd felkapott az ölébe és elkezdett lehurcolni a lépcsőn.
-Tegyél le!Nincs kedvem filmet nézni.
-Ne már,nézd velünk-szólt közbe Noah.
-Legyen!Melyik filmet?-kérdeztem.
-The Nun-mondta Will.
-Horror?!Uh okés nézzük-mondtam hátározottan,imádom a horrort.
Levetettük magunkat a kanapéra Will ült az egyik oldalamon Noah pedig a másikon.
-Elférsz?-kérdezte Noah.
-Mert úgy nézek ki mint aki nem fér el?Talán azt mondod kövér vagyok?-kérdeztem idegesen.
-Olyan hülye vagy-mondta nevetve-Csupán udvariasságból megkérdeztem.
-Te meg az udvariasság..Chh-mondtam nevetve
-Talán kérdezz meg egy pár csajt a suliból mennyire vagyok udvarias.-húzta perverz mosolyra a száját.
-Kösz nem-mondtam félre húzva a számat.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro