Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1.rész

Reggel az ébresztő órám idegesítő hangjára keltem,amit legszívesebben földhöz vágtam volna,de ami még rosszabb ma van a suli első napja.Ilyenkor egy zombihoz tudnám hasonlítani magam,de ha ezt mondanám még megsértődnének rám az agyevők.Útam egyből a fürdőszobába vezetett,amiből hiába van három darab a házban,a bátyám és én mindig a kádasért versenyzünk.
-Stip-stop!-kiáltotta a folyosónk végéről.
-Meg ne próbáld!-kiabáltam,majd mind ketten futásnak eredtünk,bár minden erőmet bevetettem,hogy én érjek előbb oda,számíthattam rá,hogy a focista bátyám hamarabb oda ér.
-Ez van hugi-mondta majd becsapta maga mögött az ajtót.
-De nekem nagyobb szükségem van rá-kezdtem dörömbölni az ajtón-rohadék!
-Így hívod azokat akik jobbak nálad?-ordította ki az emlegetett fürdőszobából.
-Utállak!-fordultam sarkon,majd lementem az első emeletre zuhanyozni.
Miután lezuhanyoztam és elkezdtem a hajamat kisimítani kezdtem úgy kinézni mint egy ember.Miután ezzel megvoltam húztam egy vékony túsvonalat,szempillaspirál is felkerült és végül a rúzs,magamhoz képest egészen elfogadhatóan néztem ki.
Felballagtam a lépcsőn majd szúrós tekintettel néztem a bátyámra,miközben ő egy gúnyos mosoly kíséretével elindult a lépcső felé.
-Siess,vagy buszozhatsz-kiabálta fel a lépcső aljáról.
-Kuss,szükségem van az időre,amúgy is van még fél óra hová sietsz?-förmedtem rá.
-Menj már,ne beszélj annyit-kiáltott fel ismét.
-Annyira idegesítő vagy-ordítottam le,majd elindultam a gardróbom felé és most jön a legnehezebb dolog,a ruha választás.Negyed óra gondolkodás után ez mellett döntöttem:

Majd le is szaladtam az emeletről mivel Will a végén még tényleg itt hagy,buszozni pedig nem szeretnék.
-Itt vagyok,seggfej-mosolyogtam a bátyámra.
-Milyen kedves vagy ma is,hugi-mondta majd vissza mosolygott.-Na vedd fel a nagy segged és ülj be az autóba.
Míg én elmentem a táskámért ő már a kocsiban ült.El is indultam az autó anyósülése felé.
-Pattanj hátra-szólt gúnyosan.
-Nem,én előre ülök.-mondtam majd nyúltam az ajtó felé,de mikor próbáltam kinyitni már zárva volt-nyisd ki!-mondtam mérgesen.
-Noah is velünk jön-mondta miközben felvette napszemüvegét.
-Akkor majd Noah beül hátra-mondtam idegesen.
-Úristen ülj már be hátra.-akadt ki.
-Legyen!-förmedtem rá,majd elhelyezkedtem a hátsó ülésen.
Megérkeztünk Noah háza elé ahol ő is beszállt.
-Hogy hogy ilyen csendbe van a nagyszájú húgod?-kérdezte Noah.
-Semmi közöd hozzá.-mormogtam halkan.
-Éss vissza tért-mondta nevetve.
-Előre akart ülni,de itt jöttél te a képbe,valamint rossz napja van-mondta nevetve drága testvérem.
-Oh értem,az ölembe is ülhetsz ha gondolod.-mondta majd hátra nézett.
-Inkább a halál.-mondtam,a hátamra kaptam a hátizsákom és kiszálltam az autóból.
Beléptem az udvarra ahol Sarah várt mosolyogva.
-És elkezdődött újra a rémálom-mondta szemét forgatva.
-Ja,sajnos-mondtam majd a szekrényem felé indultunk.
-Legalább van együtt valami óránk?-kérdeztem fejemet fogva.
-Úgy látom rossz napod van,egyébként kémia és töri.-mondta Sarah a szekrénynek támaszkodva.
-Will megelőzött és mehettem zuhanyozni-mondtam.
-Óh már értem.-mondta nevetve.
-Nem vicces,te ezt nem értheted,hisz nincs testvéred,nagyon idegesítő-mondtam túlreagálva.
-Nem hiszem,hogy Will idegesítő lenne,nagyon helyes-álmodozott Sarah.
-Hogy mit mondtál?Helyes?Sarah jól vagy,úgy látom a pupillád sem reagál jól a fényre.Fúj!Mindjárt ide hányok.Kitagadlak!-hordtam össze egyszerre mindent.
-Most mit vagy úgy oda?Jól néz ki-mondta.
-Jól néz ki?Ezt ne mondd előttem kérlek-majd elnevettük magunkat mind ketten.Majd elindultunk a kémia terem felé.
-Szia Lisa-köszönt Noah.
-Szervusz Noah,úgy tudom ma már találkoztunk.-mondtam majd keresztbe tettem a kezem.
-Ja,azt mondtad nem akarsz az ölembe ülni-majd szomorú fejet vágott.
-Kapd be-nevettem el magam.
-Mégis mit?-húzta perverz mosolyra a száját.
-Jézusom,ezt itt hagyjuk abba csőváz-mondtam nevetve.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro