Mercedes szemszöge:

Lassan vissza csókol és el dönt az ágyon, én pedig pár pillanatig el veszek csókjában, mely most vissza repít a tónál történt emlékeinkhez ahol valahogy pont így nézhetünk ki.
Eszembe jutott, hogy csak Louise volt az egyetlen aki ha nem akarom nem mászik rám, aki az ÉN érzéseimet az övéinél is előrébb rakta.
Nem csodálom, hogy ő a bátyám legjobb barátja...
Talán ő lenne az igazi?! Az aki mindig törődne és vigyázna rám? Az akinek a személyiségért sok lány vágyik?! De akkor mért...mért érzem azt, hogy rossz amit teszek?! Mért reagál máshogy érintéseire a testem mint Zayn érintéseire?! Nála mért nem érzem azt a szikrát mint Zayn- nél?! Mért érzem azt, hogy hibát követek el ezzel a csókkal?!

Kezeimet mellkasára rakom, mire fel eszmél és gyorsan fel ül, és aggódó arcát látom.
- Mi a baj? Rosszat tettem hercegnő?
Mélyet sóhajtok és letörlöm szememből ki induló könnycseppemet.
- Semmi rosszat nem tettél "hercegem"- nevetek fel kínosan.- velem ellentétben.
- Ezt, hogy érted?- vág értetlen fejet.
- Én egy hülye liba vagyok aki nem tudja el dönteni, hogy mit vagyis inkább kit akar, akkor és amikor döntenie kéne, ezért egyszerre az összest választja majd amikor rájön, hogy kit is akar már túl késő, hogy meg magyarázza neki és mindegyiknek- remeg meg a hangom ahogy befejezem monológomat magamról.

Kínosan el mosolyodik és fel nevet miközben fejét lehajtja és kezét kezdi birizgálni.
Kínos csend telepedig közénk, pedig eddig soha nem volt ilyen még amikor eggyütt voltunk.
De ezt a csendet pont akkor törte meg mikor már én is szólni akartam volna.
- És gondolom nem én vagyok az aki mellet döntöttél. Hiába vagyok a "herceged". De ahogy ismerlek Harry se lehet az aki miatt most rosszul érzed magadat.

- Louise én...
- Ne! Ne mondj semmit! Ennek így kell lennie! Legalább nem kell megszegnem a bátyádnak tett ígéretemet.
Mintha olvasna a gondolataimban szólal meg ismét.
- Semmi baj hercegnő, jól vagyok mert jól kell lennem!- jelenti ki nagyot
sóhajtva. Kell?! Ezt meg hogy értette?!
- Hogy hogy jól kell lenned?

- Mert én vagyok az egyetlen aki másokkal törődik és ha ők jól vannak akkor foglalkozik csak magával.
- Még akkor is ha meg bántottak?
- Igen. Tudod ez vagyok én. Meg bántanak mégis segítem őket. Nem teszek velük semmit mert szeretem őket. És én velük ellentétben nem tudok nekik fájdalmat okozni. Sokszor estem már padlóra hercegnő amiről nagyon nehéz volt fel kelnem főleg, hogy midig egyedül voltam. És ezt én egy barátomnak sem akarom! Mert nincsen annál rosszabb érzés mikor szükséged lenne a barátodra de ő nincs ott, hogy melletted legyen mert neki te nem is vagy annyira fontos mint ő neked! Sokszor lett volna sok emberre szükségem és hiába volt körülöttem sok haverom meg "barátom" sose volt ott senki hogy támaszt adjon nekem! Sokszor taszítottak egy-egy "viccükkel" újra és újra a mélybe, de erről ők sose tudtak mert én sose mondtam vagy mutattam, inkább csendben tűrtem és tűrtem minden lelki fájdalmamat, míg végül egyszer csak azt vettem magamon észre, hogy üres vagyok. Könnyeim mellyek oly sokszor folytak titkon már nem jelentek meg szemeimbe még mikor akartam se. Egy üres álmok nélküli emberré tettek és én mit csináltam?! Semmit tovább bántottak, tovább tűrtem mert mint a "barátaim" reménykedtem benne, hogy egyszer fel fogják szavaik súlyosságát és nem fognak bántani és viszonozni fogják mindazt amit értük tettem. De naiv voltam! Sose tudták meg milyen emberré váltam miattuk!
Nem is érdekelte őket.
De tudod hercegnő eddig minden gödörből ebből is sikerült ki másznom egyedül és meg találtam azokat az embereket akiknek végre én is fontos vagyok, főleg Liam- et akinek nagyon sokkal tartozom, és ő életem első legjobb barátja.
Szóval ezért Mercedes! Ezért törődök mindig másokkal mint magammal!
Ezért mondom, hogy semmi baj nincsen azzal, hogy végre rá jöttél kivel vagy igazán boldog, és én ezt el fogadom!
Úgyhogy menj és mond el neki is, hogy meg hoztad életed nagy döntését.

Monológja végén éreztem meg, hogy megint sírok....
Ő annyira kedves és jó szívű...
Szóval igaz az, hogy a legjobb emberek érezték a leg nagyobb fájdalmakat életükben...

Se szó, se beszéd nyakába ugrottam és mint eddig soha senkit úgy szorítottam magamhoz.
Lassan el engedve szemeibe néztem.
- Mindig te leszel a hercegem én pedig a te hercegnőt! És mindig ott leszek neked, nem hagyom, hogy egy újabb csapdába ess!- jelentem ki és arcon puszilom.
- Tudom hercegnő. Köszönöm neked!
De most menj neked nem itt a helyed hanem Zayn mellet!
Bólintok és az ajtóhoz sétálok ám mikor ki lépnék még utánam szól.
- Vegyél fel majd dzsekit vagy valamit hideg van kinnt. És mond el Harry- nek -is, hogy hogyan is érzel ne küzdjön feleslegesen. És ne ijedj meg tőle ha dühös lesz téged sose bántana ezt biztosra tudom!

Nagyot nyelve indulok ki a szobából, hogy aztán belépjek abba a szobába ahol szintén egy szívet fogok összetörni pusztán, hogy én és a szerelmem boldogak lehessünk....

Sziasztok!

Van egy jó és egy rossz hírem.
A jó az, hogy vége a szünetnek.
A rossz az, hogy ez után már csak két rész + egy epilógus lesz.
Tudom, hogy ennél több részt ígértem de hát már őszintén el mondom hogy nincs kedvem Eh ez a sztorihoz.
Esetleg egyszer ha össze szedem magamat még csinálok egy Liam&cheryl könyvet mert őket már nem írom bele az utolsó részekbe ( bocsi a spoiler- ért😁)
Szóval bocsánatot kérek tőletek.

A másik könyvemet még nem tudom biztosra, hogy folytatom e bár azt se tudom, hogy minek kezdtem el egyáltalán😂😇
De szólok ha nem fogom folytatni.

Tényleg bocsánat akit ez rosszul érintett.
És szeretném meg köszönni, hogy össze gyűlt az 1k vagY vagyis ennél már több de mindegy😂
Köszönöm, hogy ennyien olvassátok meg próbálom ezeket az utolsó részeket gyorsan meg írni és fel rakni.
Puszi jóéjszakát❤❤❤❤❤❤