- Mégis mi a szarért maradtál te egész éjjel Zaynél?! És mért nem tudtál legalább egy rohadt SMS- est vagy valamit küldeni?!- esik nekem Liam- és mit csináltatok ti ketten hogy nem jöttél haza?!- kérdi és a dühön kívüli az aggódást is látom a szemében- Ugye...ugye semmit nem csinált veled az a barom?- kérdezi és vállamra rakja kezét és próbálja fel velem a szemkontaktust amit én meg pont próbálok el kerülni.
- Nyugi Liam ne aggódj, csak vissza vittem a hotelbe aztán ott beszélgettünk és vigasztaltam mert ki volt teljesen jó sokáig tartott ezért úgy döntöttem hogy én is ott alszom, és nem nem csinált semmit velem- mondom és el engedi a vállamat és hátrál pár lépést és látom rajta hogy újra dühbe gurul... vajon rájött hogy hazudok de az nem lehet a szemében ugyanis most a dühöt át vette a szomorúság és a csalódottság, fejét hitetlenkedve rázza és mondata meg döbbent és mintha egy kést szúrtak volna a szívembe a beszéde közben...
- Szóval te inkább ŐT támogatod akit csak másfél napja ismersz, mint a saját bátyádat?! Mercedes mellettem kellenne lenned nem mellete! Szerinted csak ő van szarul?! Mégis mit várt, hogy majd ugrálni fogok az örömtől?! El játsza itt a nagy havert aki sose hagyná cserben a bandát miközben ahogy most mártíroskodik pont ezt teszi, és nem érdekel mit mondtok nem fogom másképpen látni a dolgokat és SOSE fogom támogatni!- kiabálja és látom ahogy könnyek szöknek csalódott szemeibe- és most te is cserben hagysz! Nem vagy itt mellettem hanem inkább azzal vagy aki fájdalmat okozott nekem! Pont te az egyetlen testvérem! Szükségem volt rád nekem is és te el mentél hogy őt vigasztald HELYETTEM!- ordítja az arcomba és mikor jobban el erednek könnyei fel szalad a szobába és olyan erősen csapja be az ajtót hogy csoda hogy nem esett ki a helyéről.
Utána akartam szaladni meg mondani hogy én mellete is állok és hogy nincs igaza de pont ez volt a bökkenő....hogy igaza volt...mert el mentem anélkül hogy meg néztem volna hogy neki hogyan esett a dolog, nem törődtem azzal hogy neki hogy esik, csak Zayn érzéseivel voltam el foglalva ő meg eszembe se jutott....Hogy Én mekkora rohadt önző liba vagyok....
Fel akartam futni de Niall vissza húzott és anya ment fel helyettem, míg engem Niall ölelt én meg észre vettem hogy zokogok....térdre rogyok Niall pedig mellém guggol ahogy Harry és Louise is és mindegyik kell kezdi a hátamat simogatja és csitítgatnak ami jól esett.
- Nem úgy gondolta...- kezdett volna bele Niall de le állítottam
- De pontosan így gondolta- suttogom sírva- és az a szörnyű hogy igaza van...
- Nem nics te csak...- kereste a szavakat Louise- csak Zaynnek is segíteni akartál de attól még Liam mellett is állsz- mondja végül nem túl meg győzően.
- Köszi srácok hogy segíteni akartok de- mondom szipogva és lassan erőtlenül- igaza volt és meg próbálok majd beszélni is vele de ne aggódjatok miattam meg leszek- mondom és lassan fel megyek és látom ahogy a saját szobájába ment így én a sajátomba mentem és le dőlve az ágyra bőgtem.

Egy óra el teltével hallom ahogy valaki benyit és leül az ágyra mellém. Fel nézek a párámból és Louiset pillantom meg aki aggódva nézz engem miközben fel ülök.
- Gyere ide hercegnő- ennyit mond csak és tárja ki a kezét én pedig furcsa módon meg öleltem ő pedig szorosan tartott és egy puszit adott a hajamba.
- Nem lesz semmi baj Liam nem gyűlöl ki fogod tudni őt békíteni és segítesz Zaynek is- suttogja amit hallani szerettem volna vajon honnan tudta hogy ezekre a szavakra van szükségem?!
- Honnan tudod?- kérdezem én is suttogva
- Ő mondta hogy nem gyűlöl csak csalódott amikor le nyugodott azt meg hogy ki tudod engesztelni azt meg csak tudom meg hát én itt leszek neked akárcsak a bátyádnak ha kell-mondja én pedig el mosolyodok és mikor rá nézek ő is mosolyog majd egyre közelebb hajol.....

Sziasztok!
Ne haragudjatok hogy itt hagyom abba de ezt a folytatást a kövi részbe szeretném írni😁❤
És ne haragudjatok hogy ilyen rövid lett de most így jött ki❤
Komikat kérek főleg de a vote is jól jön Pusziii❤❤❤