Harry szemszöge:

- Igen- mondta egy idő után az én szívem pedig nagyot dobbant és fel kaptam apró testét és megint meg pörgettem a levegőben amit nevetve és pirulva fogadott.
- Jólvan és mit nézzünk meg- kérdem ő pedig fejét fogva nevet.
- El hívsz moziba de nem tudod hogy mit nézzünk meg?- el vörösödőm hiszen igaza van...
- Hirtelen ötlet volt- válaszolom- de akkor igazad van választok- mondom miközben tolómba be pötyögöm hogy milyen filmek mennek a moziban.
- Ultron kora jó lesz?
- Juujj igen nagyon szeretem a marvel filmeket- válaszolja csillogó barna szemeivel.
Nevetve meg fogom a kezét amitől arca megint fel veszi a vörös árnyalatot.

Mercedes szemszöge:

- Nekem az tetszett a legjobban mikor Natasa és Hulk a kezüket össze érintették az olyan romantikus volt- mondom neki miközben a filmről beszélünk.
- Hát azt én is tudom- állít meg és maga felé fordít, fel emeli kezeimet amihez lassan hozzá simítja sajátját és ujjait enyémekhez kulcsolta és közelebb hajolt, de mielőtt bármi történt volna a telefonom rezegni kezdett a zsebembe így hátrább mentem egy lépést és el engedve Harry kezét ki vettem és  mikor meg látom Zayn arcát a kijelzőn hirtelen be ugrott hogy nekem vele kellet volna találkoznom...
- Bocsi ez sürgős- mondom Hazznak de mikor meg látom hogy ő is a képernyőt nézi majd értetlen fejjel engem gyorsan hozzá teszem hogy- majd el mondom- mondom és arrébb állok és fel veszem a telefont.
- Hol vagy itt vagyok a sulinál de te sehol már háromszor kerestelek- mondja idegesen a telefonba
- Ne haragudj de Harry is értem jött és el hívott moziba és nem tudom mért de igent mondtam neki.
Vesz egy mély levegőt majd ki fújja.
- Értem. Akkor majd később beszélünk. Szia- válaszolja hidegen és szárazon ami nagyon fura tőle mert olyan mintha titkolna valamit, de mielőtt mondanék valamit bontja a vonalat.
Oda fordulok Harryhez aki úgy tűnik végig engem figyelt...
- Minden rendben? Hogy hogy Zayn hívott?- esik nekem feszülten a kérdéseivel amitől én is feszült és ideges leszek.
- Igen minden okés. És mért érdekel hogy mért hívott?
- Szoktál vele találkozni- válaszol a kérdésemre kérdésével amitől még jobban fel megy bennem a pumpa.
- Neked az nem mindegy?! Semmi kötöd ahoz- vágom a fejéhez ő pedig vesz egy mély levegőt majd kifújja azt teste pedig igencsak meg feszül...
- Ez sok mindent meg magyaráz... Csak nehogy pofára ess vele- motyogja és el fordul, nekem pedig most esett le mit mondott.
Utána futók és meg állítom.
- Ezt meg mégis hogy érted?! Mért esnék pofára és mit magyaráz meg?!
- Erről inkább őt kérdezd- próbál ki kerülni mikor már a ház kapunál járunk de nem engedem neki.
- Tudnom kell hogy hogy értetted!
- Hát például meg magyarázza hogy mért nem akarsz  velem lenni pedig hidd el jobban járnál!- feleli idegesen de még mindig nem engedem el menni.
- Mért?! Mit tud tenni vagy mit tett amiért ezt mondod?!
- Csak annyit hogy nem tudsz arról hogy mért is akart ennyire hamar magának tudni.- válaszolja idegesen és már magasabb hangnemben amitől kicsit meg ijedek de nem hátrálok meg.
Kifújja a levegőt és lassan félre állít.
- Sajnálom nem akartam kiabálni veled.- Sóhajtja miközben el megy mellettem és belép a házba, ahova követem egészen a konyháig.
Kínos csend települ közénk és végül úgy döntök hogy fel megyek a szobába, de mikor meg indulok hirtelen karomnál fogva vissza ránt és neki nyom testével a konyha pultnak miközben Smaragd szemével az enyémbe néz én pedig el veszek bennük amiből hangja ugraszt ki.
- Tényleg szereted?- kérdi el csukló hangon, én pedig el gondolkodok ezen hiszen még én se tudom... hiszen eddig úgy érzetem szeretem de most hogy itt vagyon Harryvel valahogyan feléje nézve ez az érzés el halványul, persze nem szűnik meg csak nem olyan erős mint eddig...
- Őszintén?! Nem tudom.... Nagyon fontos és mikor vele vagyok úgy érzem hogy boldog vagyok és hogy szeretem de most...Most hogy TE kérdezed én... Én nem tudom mit érzek iránta...- mondom és le hajtom a fejemet mert meg érzem első könnyeimet arcomon amit ő lágyan kezével le töröl arcomról.
- És irántam mit érzel?- kérdezi arcomat cirógatva.
- Nem tudom...olyan mintha... több lenne de közbe mégse...mintha valami vissza húzna attól hogy beléd szeressek- mondom ki igazi érzéseimet, és mikor fel nézek nem tudom el dönteni hogy mit látók, csalódottságot, boldogságot, reménységet?!...
De mielőtt meg tudtam volna valamit ajka számra tapadt amit most hihetetlenül szenvedélyesen csókolta, mintha így akarta volna tudtomra adni minden egyes érzését amit valaha érzett irántam az első pillanattól kezdve...
Lassan próbálom el tóni magamat tőle De aztán valahogy már a testem nem akart engedelmeskedni az agyamnak így vissza csókoltam így nyelve is be jutott a számba, kezeimmel pedig át kulcsolom a nyakát majd egyik kezemmel a hajába túrok és meg húzom tincsét amit ő egy morgással jelzi tetszését, kezeivel pólóm alá nyúl és csupasz oldalamat cirógatja de mikor kezei melltartóm pántját kezdi ki csatolni Liam csörtet be hangos léptekkel és el rántja tőlem Harryt majd be húz neki eggyet én pedig ijedten fel sikítok és oda szaladnék Harryhez de Liam meg állít kezével.
- Bántott?!- kérdezi idegesen és hihetetlenül dühösen én pedig hevesen ráztam a fejemet.
Kicsit meg nyugodott de mikor vissza nézett Harryre megint dühös volt.
- Mázlid van hogy nem csináltál vele olyat amit ne akart volna de ne aggódj vele is beszélek én még- fordul felém és ebből tudom hogy nem úszom meg szárazon...- nem tudom hogy mit érzel a húgom iránt de ha te miattad egy rohadt könnyet is fog ejteni az biztos hogy addig maradt tököd haver. Te pedig- fordul ismét felém- nem tudom hogy mit hallgatsz el előlem de ajánlom hogy mond el és most nem erre gondolok- mondja egy fenyegető hangnemben amitől hátráltam egy lépést, de éppen időben érkezett meg a felmentő sereg...
- Liam, édesem hallotam hogy meg jöttél de mi volt ez az....- sokkolta le Harry vérző orra Elenort aki boldogan jött be a konyhába és mikor meg látta segély kérő arcomat vette a lapot és el hívta Liamat.
- Na jólvan szívem, te most el mondod hogy mi történt- húzza ki fele a konyhából én pedig oda megyek egy zsepivel Harryhez és oda nyújtom neki és mutatom neki hogy hogy tartsa.
- Nagyon sajnálom Harry- mondom neki szipogva.
- Ugyan meg érte mert már tudom- vigyorog rám még mindig vérző orral
- Mit tudsz?- kérdezem vissza értetlenkedve.
- Azt hogy van remény hogy engem válasz- válaszolja és újból megcsókol.

Sziasztok!
Tudom hogy megint későn hozom de most előre szóltam hogy lehet késni fogok és sajnálom a Zayn szurkolóknak de nem volt erőm se ihletem hogy tovább bonyolítsam a szálakat így maradtam az eredeti ötletnél😘😘😘
De egyébként eléggé nehezen jön az ihlet mert nem könnyű össze rakni a részeket hiába van meg már a fejemben nagyon nehezen állnak össze a képek, ráadásul a héten minden nap írtunk valamiből és tanulnom kellet na meg itthon se volt rózsás a helyzet...
De az a lényeg hogy meg próbálok holnap is jönni új résszel vagy legalábbis hamar jönni addig puszi és nyugodtan írjatok ötleteket sokat segítenének vele😘😘😘
Puszii szép álmokat❤❤❤❤