- Micsoda illatok. Egy igazi házi szakács törpünk van!

Lépkedett Shiro Levi mellé, nézni, hogy mi jó süt. Egész fenséges látvány. Sült bacon, kolbász, virsli. Készen meg tükörtojás, saláta, piritós és sajtos goffri. Egész hízlaló látvány.

- Nekünk meg egy nagyszájú, nagyseggű pávánk.

Csapta seggen erősen Shirot, mire az bevizelt a hirtelen lökéstől, mert pisilni indúlt volna kaja előtt. Teljesen vérvörös lett a fiúk meg csak pislogtak. Minden esetre gyorsan kereket oldott és felrohant bezárkózni a fürdőbe. Levi meg a kezét nézte, majd megszólalt lassan nyújtottan.

- Okééé... ez meg az volt amire gondolok?

- Arra, hogy bevizelt?

- Valami olyasmi.

- Hozzak felmosót?

- Aham. Itt van oldalt a lépcső alatt. Jean.

- Köszi!

- Okhé.. Nah Eren. Mit ennél?

- Koviubit, palacsintában virslivel, majonézzel, hagymával, sajtal, baconnel, tojással megtöltve ketchupal, hogy mártogassam.

- Phuj... Neked van ám gyomrod.

- Hé! Az egy finom kaja!

- Hát.. terhesség az látszik.

- Téves. Én is szeretem. Máskor is ettünk.

- Hát Jean. Nektek aztán van gyomrotok. Fuh..

- És ez csak rosszabb lesz babe~

Szólalt meg Eren az asztalon feküdve, csillogó szemekkel felnézve.

- Jó. Kaptok olyat, csak ne nézz így rám!

- Jól van nyaa~

- Pisi feltakarítva. Shiro! Gyere le!

- NEM MEGYEK! SOHA TÖBBÉ!

- Jaj ne szórakozz már! Előfordúl. Senki sem ítél el emiatt!

- De undorító! A konyhába vizeltem! Ahol eszünk!

- Tegnap a könyvtárban akartál!

Szólt közbe Jean és Shiro beszélgetésébe, mire nagy csend lett. Csak egy ajtó kattanást lehetett hallani. És egy halk hangot.

- Kapjad be a pisis faszom!

- Bekapom, ha lejössz!

- NEM!

Azzal a lendülettel be is vágta az ajtót és hisztisen magára zárkódott, míg meg nem hallott valami olyat, ami a szívéhez nagyon közelállt. Akkor kinyitotta az ajtót.

- Szóval igen. Elmegyünk a nagy könyv kiállításra, de Shiro itthon marad ezek szerint.

- Emberek közé mehetünk?!

Csillant fel Eren szeme, mintha csak a hőse állna előtte. Jean is meglepődött, de hamar édes szerelmes mosoly vonúlt az arcára, míg Shiro a lépcsőről kukucskált durcis fejjel.

- Szemét törpe! Még szép, hogy megyek!

- Akkor meg? Miért hívsz törpének?

- Akkor gnóm.

- Shiro. Mit beszéltünk tegnap?

- De Jean!

- khm.

- Haj.. Bocsika L.. le.. levi..

- Na látod. Nem is nehéz picim. Csak 4 betü. No de ülj asztalhoz.

- Egy pillanat, de pucér vagyok lent és nem tudom hogy...

- Fent a nagyszekrényben keress. De felőlem így is ehetsz.

- Nem, kössz.

Azzal Shirocska felrohant egy boxerér és nadrágért, de csak egy bugyi volt az ő méretében tiszta meg egy szoknya, így mehetett le azokban.

- Oh.. no lám! Mi ez a cselédruha?

- Fogd be!

- Azta de cuki..

- Ilyen kell Erenre is. Ugye van még ilyened Levi?

- Van. Van.

- Keeeeelll!! Hol van?! Cuki akarok lenni, mint Shiro! Imádom a szoknyákat és a combfixeket, bugyikat meg ilyeneket.

- Ohh. Ha ezt tudom előre egy gardróbnyit csinálok~

- Miiii?! Ezt te varrtad?

- Aham.

- Hűűű... Nekem isssss~

- Mint egy kisgyerek.

- Nekem mondod? Már előtted is vele éltem.

- Tényleg. Mondjátok el nekem. Honnan jöttetek. Milyen múltal rendelkeztek. Hisz még semmit sem tudok rólatok a testeteken kívűl.

- Ebben van valami. Mi a baj Shiro.

- Hát.. Az én történetem nem a legfényesebb. Nem akarok róla..

- Nyugi. Nekünk sem volt a leg zökkenő mentesebb. Ugye Eren?

- Uhuuuummm~ Kezdhetem?

- Kezdj.

Válaszolta kedvesen Levi, majd leültek az asztalhoz a finom ételek mellé.