Becses nevem Krilimo család nevem nincs mert a szüleimet a Bijuum megölte mikor megszülettem. Anyám nem bírta a szülést ezért a pecsétjét eltörte (vagy mit tudom én már elfelejtettem hehe) akkor mikor nap világra hozott.
A Bijuum neve Hakai, mint a neve is elárulja pusztítást jelent. A 11 farkú Jinchuuriki vagyok és a Bijuum úgy néz ki mint egy kék farkas akinek mind a 11 farka különböző árnyalatait mutatja a kék színének. A  viselkedése árulja el inkább hogy elég ijesztő tud lenni a kinézete ellenére is.

Most biztos azt kérdezitek hogy miért pont 11? Azért mert meg hagyom az eredeti story történetét és ez erősebb lesz mint a 10 farkú vagyis sokkal erősebb mint Madara.
Edzek, mint mindig egyedül nincsenek barátaim itt víz rejtekben. A csakrám víz elemű, de hozzá tartozik az összes elem mikor a Bijuum uralkodik el rajtam.

Nah ennyit most rólam inkább folytatódjon a storym.

Víz rejtekből hamar Konohába vittek.
02.03. van holnap lesz elvileg a születésnapom. Nem szeretem még csak lehet 12 vagyok de az életét már rég nem szeretem. Na jó az edzéseken kívül nem sokára lesz egy csapatom is mivel ha végeztünk az iskolával akkor 3 fős genineket szoktak egy csapatba tenni. Iruka sensei a tanárunk elég proboblémás vagyok Narutoval Chochival és Shikamaruval egyetemben de én mindig szólóban vagyok rossz néha találkozunk a hokage elött egy egy leszídásnál. Láttam ahogy Naruto a munkája miatt nagyon leszídta mert össze festette a hokage arcokat.
- Na Krilimo és Naruto ma lemossátok a Hokage arcokat büntetésből.
- De nem is én festettem le őket.
- Ez igaz te a tanáraidat öntötedd le vízzel. A büntetés órák után kezdődik ott találkozunk.
- Hogy öntötedd le a tanárokat?
- Mit érdekel az téged úgy is csak egy senki vagyok akit akkor vesznek észre mikor valami rosszat csinált.
- Te is így érzed magad mi? Velem is ugyan ez a helyzet. Amúgy Uzumaki Naruto vagyok.
- Én Krilimo.
- Család neved nincs?
- Nincs csak úgy ide hoztak víz rejtekből és csak annyit mondtak hogy itt majd jobb helyem lesz de én nem így érzem magam.
- Te is Jinchuuriki vagy?
- Honnan tudsz te erről?
- A szüleim meséltek róla hogy bennem van a 9 farkú róka démon.
- Bennem a 11 farkú farkad démon.
- Leszünk barátok?
- De miért akarsz a barátja lenni egy ilyen baj keverő lánynak.
- Mert én is az vagyok de neked annyi a szerencséd hogy anyád nem ordít le mikor csinálsz valamit.
- Pedig néha jól esne.
- Akkor gyere el hozzánk ma vacsira.
- Ha nem zavarok akkor megyek.
- Jó tanítás után várlak kint.
- Naruto.
- Hmm?
- Büntink  van ha nem tudnád.
- Igaz akkor azután.

Elteltek az órák és a büntetés is. Elindultam Narutoval a házuk felé. Út közben nem nagyon sokat beszélgettünk de tudtuk mire gondol a másik.
- Megjöttem!
- Naruto már megint miért kés- oh ki ez a kislány?
- A nevem Krilimo nagyon örülök a találkozásnak Naruto anyukája.
- Hívj Kushinának nyugodtan.
- Rendben Kushina-san.
- Anya ha nem baj meghívtam vacsira.
- Nem baj de a szülei megengedték?
Le sütöttem a szemem és nem szóltam semmit. Gondolataimból Naruto zökkentett ki.
- Hé ugye nem szöktél meg otthonról?
- Mi nem. A szüleim meghaltak kiskoromban azóta egyedül éltem víz rejtekben és utánna jöttem Konohába vagyis hoztak ide.
- Sajnálom nem kellett volna kérdeznem.
- Ugyan nem a te hibád. Kushina-san biztos nem zavarok?
- Maradj csak ameddig csak akarsz édesem.
- Köszönöm szépen. De nem maradok sokáig mert pakolnom kell.
- Hova mész Krilimo-chan?
- Holnap töltöm be a 13-mat úgyhogy elvisznek valahova. Még én se tudom hogy hova.
- Furcsa apa nem mondott semmi ilyesmit.
- Lehet nem akarta elmondani holnap délben indulok úgyhogy ki kell pihenem magam.
- Itt is aludhatnál minket nem zavarna.
Szemembe könnyek gyültek és megöleltem.
- Köszönöm.
- Szívesen. Aludj a szobámban nyugodtan. 
Meg vacsoráztam és Naruto a szobájába van vezetett ahol nyomban el is aludtam.
Végre lett egy barátom erre meg el kell mennem innen és többé nem láthatom.
Ezekkel a gondolatokkal aludtam el.
Eljött a reggel és Naruto ébrezgetett.
- Kelj fel Krilimo-chan kész a reggeli.
- Máris megyek!
- Amúgy tessék ez a tiéd.
- Köszönöm de mi ez?
- Szülinapi ajándék. Egyben búcsú ajándék is hogy ne felejts el.
- Nem foglak hisz te vagy az első barátom. Köszönöm szépen.
Ki nyitottam és egy egyszerű nyaklánc volt benne. Egy fekete zsinórra volt felkötve az Avar rejteki jel. Egyből fel is húztam és egy gyors puszit nyomtam az arcára. Kicsit el pirult és lesiettem a konyhába.
- Ohāyo Kushina-san.
- Neked is. Jó lesz a pirítós reggelire.
- Igen köszönöm szépen.
El kezdtem enni és szemembe könnyek gyűltek.
- Mi a baj?
- Semmi csak végre úgy éreztem magam hogy van családom.
- Csak hidd el te is a családunk része vagy. - szólalt meg Naruto a hátam mögül ami miatt kicsit meg ugrottam.
- Meg ijesztettél! Ne csináld még egyszer jó?
- Jó jó vettem.
- Köszönök mindent de most mennem kell. Sayōnara Kushina-san, Naruto.
- Vigyázz magadra.
- Még találkozunk.
- Rendben.
Dél lett egy anbus ember jött és kísért el engem számomra egy ismeretlen helyre. Aztán magamra hagyott.
- Hello kicsi lány én vagyok az apád bátyja. Hívj csak senseinek. Én foglak edzeni amíg meg nem tanulod irányítani az erőd. Ezután lesz majd egy küldetésed amit vagy végre hajtasz vagy meghalsz. Világos voltam?
- Hai sensei.
Ezután teljesen más lett az életem.

Hali srácok tudom rég fent kellett volna lennie de nem volt ötletem hogy mit írjak végül lett. És íme tádám az első rész. Tudom este 7:41 kor teszem ki na de ilyenkor tudtam, ha tetszett csillagoz vagy kommentelj ha van egyéb kérésed vagy kérdésed. Találkozunk a kövi résznél Sayōnara mina-san.