Zsófi szemszöge

Xiumin gyorsan kivette a pillangót, majd egy vattát rá ragasztot, és Namjoonnál is ugyan ezt csinálta.

Csilingelt a telefonom, levettem a komódomról, majd megnyitottam. 

A tánc csoportba osztottak meg egy üzit.

Dinoszaurusz *cikk*

Woozi Te teljesen megőrültél? És ha Zsófi meg nézni?! 

Megnyitottam a cikket, majd olvasni kezdtem. 

" Magyarországra utazni vágyó Koreaiak! Kérlünk benneteket, az elkövetkezendő 2 hónapban ne gyertek!......." Majd olvastam tovább, és Úr Isten! A cikk arról szól hogy egy hajó süllyedt el a dunán, és egy csomó turista elhunyt és őket keresik. 

-Mi a baj Zsó?-  Kérdezi aggódva J-Hope.

-Ahm...baleset volt Magyarországon, egy csomó túrita oda veszet, és most őket keresik.-  Mondom neki. 

-Au.- Szólal meg Jungkook szomorúan.

-Yah.-  Szólaltam meg, majd egy mély levegő vételt kifújtam. 

[...] A többiek este haza mentek, hogy holnap újjúlt erővel betudjanak hozzánk jönni, de most már ruhákkal, hogy innen elmehessünk, Namjoon egy jó éjszakát kívánás után be is aludt, én igazából nem tudtam elaludni, még mindig a túristákon gondolkozom, miközben ablakon keresztűl a szakadó esőt nézem, igen kimásztam az ágyamból, majd ide csoszogtam, igaz idefeje menet azt hittem elesek az egyensúly tartás miatt de szerencsére halkan hogy Namjoont ne ébresszem fel, sikerült. 

Elkezdtem elmélkedni, a családtagok mit tesznek ilyenkor? Hogy érezhetik magukat? Egy másik kontinensen meghallt valakilyük, mit csinálnak? 

-Zsó..Zsófi miért nem alszol?-  Kérdezi Namjoon fáradtan, oda fordulok, most dörzsöli ki szeméből a csipát.

-Csak imádom az esőt, és nem tudok aludni.-  Mondom neki, majd elkezdek az esővel játszani, vagyis az ujjamat mozgatom, és a kis eső cseppek mik az üvegen vannak mozognak utána. 

-Feküdj vissza, és próbálj pihenni.-  Szól nekem, bólintotam, majd lassan vissza csoszogtam az ágyamhoz.

-Jó éjszakát!-  Alszik vissza, majd helyezkedik el, újból.

-Neked is.-  Feküdtem be, majd próbáltam elaludni, ami egy kis idő után sikerült is.

[...]

-Babaaaa~-  Szólongat valaki, átfordultam a másik oldalra szokás szerüen. 

-Zsóf! Kelljél!-  Hallom meg Nam hangját. 

-Aham.-  Bújtam jobban bele az engem simogató kézbe, valaki taplamat megcsikizte, amitől  nagyon meg ijedtem.

-Azta a büdös k.rva élet!-  Keltem fel most már rendesen.

-Zsófi!-  Szól rám Namjoon, ő már felöltözve az ágyam mellet álldogált.

-Mi az? Nem mondtam semmit.-  Mosolyogtam rá. 

-Áh nem...- Forgatta meg szemeit. 

-Na gyere Jinci segít felöltöztetni, addig a többiek kimennek.-  Mondja Namjoon, majd a többiek kifáradnak. Jin segytett kiszállni az ágyból, majd a táskámból kivet egy ruha szetett.

Egy sima farmert egy fekete atlétát ami testre simul, és egy világos barnás ronygyot ami kb a térdemig ér, és egy fehér torna cipőt. Segített felöltözni.

-Köszii.-  Öleltem meg.

-Alap.-  Mosolyog rám, majd mindent össze szedve hagytuk el a szobát.

-Woaw! Eomma jót állított össze!-  Jelen ti ki Jungkook.

-Aham.-  Bólogattam mosolyogva.

-Na végre valami csajos szett, nagyon jól áll.-  Mondja Namjoon, kiöltöttem rá a nyelvem, majd végre elindultunk.

-Zsó nem fáj semmid?-  Kérdezi Jin aggódva.

-Nem, miért?-  Nézek hátra, mert előttük cammogunk a "gyerekekkel".

-Semmi, csak kérdeztem.-  Legyintett egyet, majd Namjoon kezét fogta meg, amin elmosolyodtam, és vissza fordultam, mentünk a kocsihoz. Ott én és Yoongesz hátra ültünk míg a többiek elénk. 

[...] Már haza értünk, én lefürödtem, majd mentem szobámba, miután Namjoon mindenkinek szólt hogy holnap dobozolás, ugye hogy eltudjunk költözni.

-Jó éjt!-  Mondtam J-Hopenak, aki telefonjával bújt ágyába.

-Neked is!-  Mosolyog rám, majd elaludtam. 

[...] Bár nem sokat pihentemhettem, ugyanis valaki rám ugrot....

-Bazd meg!-  Káromkodtam el magam koreaiul, elkezdet fálni mindenem de csak pár másodpercig tartott szerencsére. 

-Ne haragudj Zsófi nem tudtam vissza tartani.-  Hallom meg J-Hope hangját, kinyitom szemeimet, és egy rajtam/mellettem fekvő Sugát veszek észre.

-Suga, hogy mennél melegebb éghajlatra füvet nyírni!-  Emeltem meg a hangomat, mire jobban ölelgetni kezdet.

-Szeretet hiánya van.-  Mondja J-Hope semleges arccal.

-De legalább nem ugrot volna rám, felkeltem volna a sima ébresztésre is.-  Mondom neki szomorkodva. Hyung se szó, se beszéd nélkül felállt, így feltudtam ülni, majd kiment a szobából lehajtott fejjel. 

-Most meg mi baja?-  Kérdezem Hobbit

-Szerintem meg van bántódva.-  Mondja Hobbi Hyung.

Szememből kiszedtem a csipát, majd mint Sugí Hyung hangnélkül, mentem ki a szobából, majd bementem az ő szobájukba. Ahogy sejtettem Hyung az ágyában "aludt" a falfele fordulva, betakarózva. Leültem ágya szélére, majd oldalát kezdtem el simogatni, mire morogva lelököt az ágyról, én meg a földre estem seggre, nagyon jó, megsértődöt rám. 

Térdemet felhúztam majd azon támaszkodtam meg.

-Hyung hogy engesztelhetlek ki?-  Kérdezem tőle szomorúan, morgot egyet....

-Hyung!-  Álltam fel, majd bemásztam mellé, úgy hogy én legyek a falnál, és elvileg ő látott vola engem, de átfordult a másik oldalra. Mivel szeretet hiánya volt ahogy monta Hoseok, hozzá bújtam majd hajába puszilva, simogattam oldalát, és el is aludtam, de szerintem ő is.

[...] 

-De cukik!-  Hallok meg egy hangot, majd sok fényképező hangot ami a telefonon szokott lenni. 

-Hm...-  Fúrom jobban arcomat bele a puha hajba, mire hangosabbak lesznek a hangok, de most már rendesen kinyitom a szememet. A többiek vannak körülöttünk és telefonjukkal fotóznak, Suga hozzám van bújva, és öleltem át, akkor az ő hajába nyomtam bele cukker mukker pofimat.

-Jó reggelt!-  Köszöntem nekik kipihentem, na ilyen se volt még, miközben felültem. 

-Neked is.-  Mosolyogtak rám, majd kimentek a szobából, ránéztem barnás hajú fiúra, és elmosolyogtam tudtomon kívül, csak akkor vettem észre mikor éreztem rendesen fogaimon a hűvös levegőt, hogy szárítja meg fogaimat a nyálamtól.

-Yoongesz!-  Simogatom arcát, hogy felkeljen, ugyanis ma pakoljuk össze a cuccainkat.

-Hm?-  Mozdítja meg fejét, de utána úgy is marad.

-Kelj fel!-  Noszogtatom.

-Nem.-  Fordul másik oldalra.

-De.-  Puszilom meg arcát, mire kinyitja szemeit.

-Nya gyere! Öltözz én is azt teszem.-  Szállok ki az ágyból, vissza ránt karomnál fogva, majd arcon puszil, és elenged. Fülig vörösödtem, de meg tudtam mozdulni és kimentem a szobából, át a sajátomba, ruhát felvenni.

-Zsó van valami baj?-  Kérdezi J-Hope miközben ő is öltözik.

-Semmi, semmi.-  Megyek lehajtott fejjel szekrényemhez, majd veszek ki egy mai szetett.

-De vörös az arcod.-  Néz perverzen. 

-Ne nézz így vagy kint találod magad!-  Mondtam neki, miközben fordultam el, átvenni a pólómat, ami fekete, vörös, és fehér csíkos volt, és egy fekete szakadt farmert, és egy farmer kabátot, csak mert fázok, jaaa és szemüvegemet, azt a kerek kereteset. 

-Nem vagy szégyenlős.-  Mondja J-Hope kipirulva.

-Szoba társam, testvérem vagy, és meleg.-  Vonom meg vállamat, majd fordulok meg most már teljes testtel nem csak fejjel.

-Ho-Honnan veszed?-  Kérdezi dadogva.

-Egy lányra se néztél rá Hoseok mikor tehetted, csak fiúkra, de nyugi ez köztünk marad.-  Ölelem meg nyugtatás képpen.

-Köszönöm.-  Ölel szorosabban.

-Alap, na de ha valami bánt, mond nyugodtan, hátha tudok segíteni.-  Pöckölöm meg orrát, majd engedem el, és lépek telefonomhoz. 

-Okés.-  Mosolyog majd együtt lépünk ki a szobánkból, majd megyünk le a konyhába ahol már mindneki lent van és eszegeti a reggeliét.

-Jó étvágyat!-  Mondtuk, majd ültünk le mi is enni.

[...] -Gyerekek a dobozok a garázsba, amit tudtok és már annyira nem szügséges az elkövetkezendő 3 napban rakjátok el.-  Szólal meg Namjoon.

-Rendi. - Mentünk