Zsófi szemszöge 

Na egy csomó jelenetnél megugrottunk, közbe Namjoon hozott be nekünk csemegét, majd ki is ment gondolom Jinhez. Nya vissza a sorozathoz, nem rossz most a vége fele tartunk, és ha legalább egyszer nem ijedt meg valamelyikünk valamikor, akkor egyszer se.

-Jóóóó ebből elég volt ennyi!-  Akad ki Yoongi, majd Jimin az egész gépet kinyomja.

-Akkor próbáljatok meg aludni.-  Próbál lelket önteni belénk Hobi hyung, ami szerintem annyira nem sikerült, de ment mindenki a helyére, ahogy mi is Hoseokkal.

-Hobi mennyi az idő?-  Kérdezem tőle.

-Most múlt el féltizenkettő.-  Nézi meg telefonját, miközben az ágyba bújúnk. 

-Ne mááá!- Csapok homlokomra. 

-Jó éjt!-  Szólal meg J-Hope.

-Neked is.-  Mondtam mosolyogva, majd próbáltam ezután a film után elaludni, ami szerencsére sikerült. 

[...] Más nap van, ami jaah, elég szomorú, hisz sokat aludni nem tudtam, mindig a filmben lévő jelenetek jutottak eszembe, ami valjuk be nem segített. Megszólalt oly' szeretett ébresztőm, ami jaaa, azt mondja hogy húzzak az iskolába. 

Körbe néztem a szobába, és érdekes Hobi velem együt szokott kellni, de most nem volt a szobába, az ágya be van vettve, a suli táskája fent van, nem értem. Hogy Hobi után menjek, gyorsan fel vettem egy mai ruha szetett, amiiii egy, kicsit hosszabb és bő fehét atléta volt amin nyilak voltak, és egy térdnél szakadt farmer, és a szemüvegem,  jaa és a piros karkotőm. Mivel hogy Hope se vitte a táskáját, én is feleslegesnek tartottam, majd végre lementem.

-Jó reggelt!-  Mentem le, a lépcsőn egyenesen a konyhába, ahol a többiek reggeliztek. 

-Neked is.-  Ettek tovább a többiek, majd én is majszolni kezdtem a szendvicseket.

-Zsófi, ma nincs suli, ugye tudod?-  Kérdezi Eomma.

-Nem tudtam, de oké.-  Mosolyogtam rá, majd valaki ráfeküdt a csengőre.

-Megyek, egyetek nyugodtan.- Áll fel Namjoon az asztaltól, míg mi biccentettünk. 

Csendben majszoltuk a reggelit, míg vissza nem tért bátyus egy csomó borítékkal, és egy mini dobozzal.

-Zsóci, Yoongi jöttek levelek.-  Mondja Nam, miközben a pultra rakja őket.

-Köce. - Mondtuk egyszerre Yoongsal. 

-Úúú  az egyik piros biztos valamelyikőtök kapot valami szerelmes levelet.-  Áradozott Jungkook, Suga kicsit megfeszült ahogy észre vettem, én meg egy váll rántással elintéztem, míg a többiek nevetni kezdtek Kook piszkálódásán. 

Miután meg reggeliztünk, a pultról elvettem az én leveleimet, ami 2 levél és egy kicsi csomag volt. Lehuppantam a kanapéra, majd elsőnek megnéztem a fehér borítékot.

Kedves Kertész Zsófia!

Ezúttal szeretnénk meghívni a 2019-es bmx fesztiválra hogy megmutassa nekünk mit tud, és a legjobbakkal versenyezzen itt Koreában. A többi információt majd megtudja később. További szép napot!       -Bmx fesztivál-

Mikor elolvastam, nagyon boldog voltam, ez nem akármilyen verseny! Itt csak a legjobbak vannak, és lesznek!

-Na  mi volt ebbe a levélbe?- Huppan le mellém Jimin.

-Versenyre hívtak!-  Mondom derülten, miközben hirtelen megölelem amire nem igazán számított.

-Milyen az a verseny?-  Kérdezi J-Hope, miközben mellém huppan.

-Csak a legjobbakat hívják meg, hogy megnézhessék egymás tudását, és ez egy fesztiválon szokott lenni. - Mondom nekik, majd meg nézem a piros levelet kívülről. "M. School" olvastam el magamban. Moorim School raktam össze gyorsan, szélsebesen kibontottam a borítékot majd olvasni kezdtem egyből.

 Sziaa Zsófiii! Jun vagyok a régi sulidból, remélem jól vagy meg minden, halottam mindent, örülök hogy megtaláltad a családodat, de most nem csak azért írtam. Nos van tudod a suli igazgatója D.O, elakarják őt küldeni a szövetkezet vagy mi a túró nem igazán imádják őt, és tudod aki mindig tartotta az órákat, nem a Kim professzor, hanem a vén, akinél valamikor rosszul lettél, na ő lesz a főnök, és új tanárok lesznek, a régiek be se jöhetnek az órára. Szóval gyere, és segíts nekünk, nem tudjuk mit csináljunk.                                                                  UI.: Ha D.O-t az utcán látod ne ijedj  meg, vigyáz magadra, puszil  az osztályod!

-Mi a baj?-  Kérdezi Hobi miközben vállamra teszi kezét.

-A..a régi suliba kell mennem segíteni.-  Mondom zaklatottan, miközben ölelésébe bújok.

-Gyere bontsd ki a dobozt, hátha jobb kedved lesz ami benne van.-  Rakja ölembe. Lassan de kibontom a kis dobozkát, amibe van egy nyalóka, és  egy kisebb doboz amibe golyó van, nem akármilyen, de nem is lőszer, ez arra kell ha menekülnünk kellene, szemfényvesztésnek tökéletes.

-Na mi aaz?-  Mosolyog rám Hope.

-Golyók?-  Nézek rá félszemmel.

-Akartam mondani, hogy találtam egyet a kabátod zsebébe, inkább megkérdezem, mielőtt kidobnám.-  Mutatja Jin a kezében lévő kis golyót, amit el is vettem tőle, Namjoon velünk szembe ült le, gondolom kíváncsi a válaszomra.

-Am.. ezek nem lőszerek.-  Vágom rá, gondolkozás nélkül, miközben megnézem a kis golyócskákat.

-Akkor mik?-  kérdezi Chim érdeklődve.

-Aigoo~ Ha elmondom nem érne nálatok semmit.-  Mosolyodok el hamisan.

-Na egye-fene meg mutatom.-  Mondom, miközben felálltam és Namjoon mellé álltam csak ő ült.

-Üljetek le.-  Mondom nekik, közbe a többiek is megérkeztek, és ők is leültek, kivéve Jin aki a kanapé mellet állt inkább. 

-Nya nem mondok semmit csak cselekedni fogok.-  Nézek mindenkire, majd ledobtam a golyót a földre, ami az ütés hatására füstöt engedett ki magából.

            Külső szemszög

Miután Zsófi ledobta ezt a golyót, amiből füst jött elő, a fiúk nagyon nézték ezt a füstöt, aminek ez volt a lényege, ugyan is mikor ez a füst elszállt aszt vették észre hogy Zsófi nincs ott.

-Hova lett?-  Kérdezi aggódva Taehyung.

-Hallod nem tudom.-  Döbben le Jungkook.

-Itt vagyok.-  Jön elő Jin mögül, aki állt a kanapénál. A többiek megugrottak hirtelen hangja miatt.

-Azt hogyan?-  Kérdezi Yoongi.

         Zsófi szemszöge

-A füstre figyeltetek?-  Kérdezem tőlük miközben kezemmel kicsit kalimpálok.

-Igen.-  Mondta J-Hope.

-Pont ez az, nem láttátok, hogy én Jin mögé mentem, mert nem rám koncentráltatok.-  Mondom nekik mosolyogva.

-E..ezt.-  Dadog Jin.

-Egyszerű, szemfényvesztés.-  Mondom nekik, miközben lehuppanok a fiúk közé.

[...] Egy idő után meg jöttek a fiúk azaz Deasung, GD, Tabi éés Seungri. A többiek elfoglalták magukat, én Deasunggal épp spongyabobot nézek, még Jin és egy két tesóm segít neki, Namjoon és a többi felnőt elmentek beszélgetni, míg a többiek a kanapén a telefont nyomkodját vagy Namjoon laptopját. 

Csöngettek, Namjoon mint házigazda ment ajtót nyitni.