Sko..orpió?!
Zsófi szemszöge
-Jó estét!- Nyitok be boldogan, a termünkbe, ahol van mindig az ének óra, mert van piano a termünkbe.
-Mindjárt dél.- Mondja mogorván a tanárnő, biccentettem egyet, nagyon nem érdekelt, mentem volna helyemre azaz JR mellé.
-Zsófi állj meg!- Szól rám tanárnő.
-Igen?- Kérdezek rá, miközben megfordulok, az-az felé.
-Előbb az osztály felelt a hangközökből, te se maradj ki belőle, nézzük meg, mit tanultál a sport kocsiban.- Vigyorog rám, vállat vonva vártam mikor adja meg a hangokat. A reagálásom miatt lehervat mosolya egy kis időre, de utána vissza varázsolta.
-Akkor ülhetsz le ha helyes a válasz.- Mosolyog rám, az osztály lefagyott, ezekszerint nem mindenkinek ment annyira jól.
-Rendben, de szerintem magának semmi köze, hogy mivel jöttem, ha bmx vagy gördeszkával jöttem volna, akkor is megszólta volna?- Mosolyogtam szelíden, de mégis kicsit dühösen, csúnyán rám nézet, majd végre leütötte azt a cseszett zongorát, mivel zongorázok és láttam mit ütött le, nem kellet gondolkoznom mit ütött le.
-Tiszta kvárt.- Mondtam neki.
-Még egyett mert láttam hogy nézted a zongora billentyűket.- Mondja dühösen.
-Akkor lefele nézek.- Mondtam neki fáradtan, majd tettem amit mondtam. Megint leütötte, vissza dúdoltam amit leütött, majd eszembe jutott erre egy magyar népi zene a gerencséri.
-Kis szext.- Mondom miközben felnézek, az osztály sutyorogni kezdet.
-Szolmizáció?- Néz rám.
-Mi-dó.- Vágom rá.
-Mond el az osztálynak hogy, hogyan jöttél rá, nekik annyira nem ment ez.- Köpi tanárnő a szavakat nekem és az osztálynak.
-Amit a zongora hangokat lejátszott, vissza dúdoltam, majd valami zenét kerestem rá, nekem egy magyar népdalt sikerült találnom, tudom hogy ez kis szext, és kész. Mondom neki, miközben leültem helyemre.- Nagy szemekkel nézet rám, nekem meg szerény mosoly kúszott arcomra.
-Rendben, ötös.- Írja be a naplóba, kicsit meglepődtem, de mindegy. Sugával és J-Hopeval lepacsiztam utána meg JR-rel.
-Nos van még 5 perc szabad foglalkozás.- Mondja tanár nő, mindenki felkiálltott, majd trécselni kezdet mindenki mindenkivel.
Én kicsit még szugeráltam az énektanárnőt, a kézfején egy pillanatra megjelent a skorpió, meglepődtem, de tényleg csak egy pillanatra jelentmeg jobb kézfejét,megijedtem nem mondom hogy nem. Felálltam helyemről majd Sugát, kicsit arébb lökve székén ültem le mellé.
-Hé Zsófi mit csinálsz?- Kérdezi meglepődve.
-A..a tanárnőkezén o..tt volt.- Mondom dadogva, a torkomba mintha gombóc lenne.
-Micsoda?- Kérdezi kicsit idegesen.
-A sk...skorpió.- Mondom rémültem.
-Nem lesz semmi baj!- Ültett ölébe, majd hasamnál átkulcsolja kezeit, mivel sokkal kisebb vagyok ölelésébe leveszek.
-Zsófi minden rendben?- Fordul hátra Jr.
-Most már igen.- Mosolygok rá, egy féloldalas mosolyt eldob, majd oda megy a falka társaihoz.
[...] Lassan kicsöngettek, Taehyungék jöttek hozzám.
-Zsó gyere, mosd meg az arcod.- Ragad kezen V, majd vezet ki a lánymosdóhoz.
-Köszi.- Jöttem ki onnnan.
-Ne félj vigyázunk rád.- Tégla alakú mosolyát elővette, ami engemet is megmosolyogtatott. Mikor bementünk a terembe, Félix rohan le minket, jobban mondva engem.
-ZSÓFIIIII!!- Ordít fel.
-Mit csináltam?!- Ijedek meg, az egész osztály röhögésbe tör ki.
-Namjoon tanár úr azt mondta, hogy nem lesz matek!- Mosolyog mint a vadalma.
-Aha?!?- Nézek rá.
-És mondta nincs a tanáriban laptop, de ha jól tudja nálad most van, szóval leszel olyan cukker mukker és beüzemeled?- Kérdezi, boci szemét bevetve.
-Bekötöm.- Mosolygok rá, nyakamba ugrot, ahogy az egész osztály, hogy megmentettem őket egy kínzó matek óráról, ahhoz képest hogy Namjoon nem unalmasan tartja a matekot, má' nem azért.
Mikor végre leszálltak rólam, oda mentem táskámhoz, majd a laptopomat kivettem belőle.
A laptopom teteje cián és fekete márvány mintás, kivettem még szemüvegemet táskámból, fene tudja hogy van benne, de gépezéshez legtöbbször szoktam használni, szemcsim egy fekete vékonykeret, kör lenycsékkel benne, jól áll nem tagadom és szeretem is.
Laptopomat össze kötöttem a kábelekkel. Pont akkor már beis csöngettek.
-Sziasztok gyerekek!- Köszön tanárunk, majd a táblánál megis állt.
-Bambam bekapcsolod?- Mutattam a velem félméterrel magasabb kivetítőre, és azok gombjaira céloztam.
-Persze.- Áll fel mosolyogva.
-Pici vagy!- Mondja miközben várom, hogy a képernyőm meg jelenjen.
-Hallottad már azt a kifejezést hogy a gyökerek gyorsabban nőnek mint a virágok?- Mosolyogtam rá sunyin, majd írtam be a kódomat a géphez. Az osztály ÚÚÚ-zni kezdet, Bambam meg felkuncogot.
-Zsófi, mik a lehetőségek amit a társaság tud nézni? - Kérdezi tanár úr.
-Van tánc, zene, film.- Mondom neki. Miközben fogadja el jelszavalamat a gép.
-Mi az a háttérkép?- Kérdezi meg az egyik ripacs.
-Itt a barátaimmal vagyunk a tónál.- Mondom neki, majd a mappákba megyek.
-Nos akkor szavazás.- Mondja Nam.
-Ki akar zenét hallgatni?- Kérdezi.
Tudni kell az osztálylétszám úgy 17, 9 feltartották a kezüket, 4 ember tánc, és 4 embernek meg teljesen mindegy.
-Milyen zenék vannak?- Kérdezi bátyám. Bele néztem a mappákba.
-Van stúdió változat, MV , zongora, hegedű, koncert, FMV de azt nem igazán akarnám, mert azt én vágtam össze a saját anyagaimból.- Mondom neki.
-Mindenből egyet?- Fordulok az osztály felé, ezzel a kérdéssel. Ők helyeselően bólogattak.
-Jó akkor itt a stúdió változatok, válasszatok.- Mondom vállat rántva.
-A másodikat!- Szól nekem Yugyeum és Jungkook egyszerre, ahogy láttam a többiek nem ellenezték.
-Jó, csendben elfoglalhatjátok magatokat!- Szól Namjoon, majd leül leghátúlra, naplóval, én meg elindítottam.
https://youtu.be/iyO2-kIJbIk
Majd én is leültem a helyemre, Félixet megkérve ha bealudnék nyugodtan kapcsolgasson zenéket, és elpihentem a padomon.
[...] Miután ez a zene lement valami deadpoolt indítottak be a többiek, én meg lassan elszundikáltam, míg valaki nem kezdet el bökdösni.
Szúró pillantások kiséretével néztem magam mellé az-az balra, Namjoont fedeztem fel aki melletem gugolt, vonásaimat egyből rendeztem, majd rámosolyogtam.
-Zsófi mitörtént ének órán?- Kérdezi suttogava, lefagytam egy kicsit a kérdésén, nem igazán akarok arra a pillanatr gondolni.
-A..a tanárnő kezén skorpió jelent meg, de csak egy pillanatra.- Mondom neki suttogva.
-Azon kívül semmi?- Kérdezi.
-Ü-üm.- Ráztam meg nemlegesen a fejem. Mondjuk kicsit össze szólaltunk, na mindegy, arról nem kell tudnia.
-Rendben, holnap szhiológus.- Rakja hátamra kezét.
-Oké.- Mosolygok rá.
-Kicsit felzaklatott ez, mi?- Nézz rám Namjoon.
-Egy pöppet.- Húzom el számat, majd lehajtva fejem a padra, hunyom le szemem. Valaki hajamon végig simít de szerintem Namjoon, majd valami pulcsi szerűséget rám terítenek, amibe bele bújok, hisz kicsit fáztam, majd JR fele fordítottam fejem, hogy kényelmesebb legyen, és elaludtam.
[...] Egy kis időmúlva, piszkálgatni kezdtek.
-Picúr! Kelj fel, vége az órának.- Hallom meg Suga hangját, majd hajamat birizgálja.
-Hm?- Nyitom ki szemeimet lassan. És igen Suga volt az.
-Gyere, vége az órának.- Mosolyog rám.
-Álmos vagyok!- Kelek fel az asztalról, körbe nézek a terembe, és senki sincs rajtunk kívül már.
-Gyere össze szedtem a cuccodat, már csak te hiányzol.- Húzza féloldalas mosolyra száját.
-Köszönöm.- Mosolygok rá, majd felállva, veszem tőle el a cuccaimat. Kézen ragadva, húz ki a tanteremből, egyenesen a folyosóra.
-Ez a te pulcsid?- Nézek a melegen tartó ruhára.
-Igen.- Mondja, miközben mégnagyobb mosoly kúszik arcára amit annyira nem értettem.
-Ne adjam vissza? Biztos fázol.- Mondom neki.
-Nem kell, nyugi.- Mondja, miközben kiértünk a parkolóba, majd célba véve a többieket mentünk oda a kocsihoz.
-Szerelmes pár is megérkezet.- Mondja Taehyung, furán ránéztem, majd le a kezünkre, és még mindig fogtuk, gyorsan elengedtem, majd pironkodva de bemásztam a kocsiba Hoseok mellé, én mellém meg Yoongi, gyorsan bekötöttük magunkat.
-Mehetünk?- Kérdezi Jin.
-Aha.- Hangoztatta mindenki, majd végre elindultunk. Sikeresen, mert fáradt vagyok, és nem, nem azért mert Yoongi illatú pulcsija rajtam volt, bealudtam.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro