Zsófi szemszöge 

-Nyugi most már nem bánthat.- Simogatja hajamat Yoongi, bólintottam egyet. 

-Zsófi miért nem használtad az erődet?- Kérdezi Namjoon. 

-M..milyen erő?-  Kérdezem tőle, miközben felé fordulok. 

-Namjoon  ott még nem tartunk.- Mondja T.O.P. 

-Miért nem?!-  Kérdezi kicsit idegesen. 

-Még csak az íjászatnál tartunk, és a közel harcnál.-  Mondja nyugodtan T.O.P.

-Én ezt nem hiszem el, születése óta vele vagy nem igaz hogy nem lehetett volna meg tanítani kb mindent 17 év alatt!-  Emeli meg hangját Nam. 

-Képzeld el nem, nem tudtunk el jutni odáig, és ebben senkinek sincsen hibája!- Mondja T.O.P. de már ő is meg emeli a hangját. 

-Fiúk legalább ne a gyerekek előtt veszekedjetek.- Próbálja a két felnőttet le csitítani, de hiába ők folytatják. 

-ELÉG LEGYEN!-  Üvöltöm túl a két felnőttet, mire meg szeppenve rám néznek. 

-Lehet ezt csöndesebben is meg beszélni, Kook már sír annyira nem bírja a feszültséget!- Mondom nekik idegesen, a két felnőtt végre magába szállt. 

-Rendben, Zsófi te este ahogy senki se, nem mászkál és Zsófi heti 2 órád lesz T.O.P.-al.- Jelenti ki Namjoon. 

-Nincs időm, a heti 2 órára.-  Mondom neki. 

-Nem érdekkel, meg oldod valahogy.-

-Baszd meg!- Káromkodtam magyarul. 

-Hogy mondtad?-  Kérdezi. 

-Sehogy.-  Mondtam neki, majd a földet kezdtem el pásztázni.

-Na jó!-  Szólal meg Jin, rá kaptuk tekintetünket. 

-Mindenki  ki megy és azt csinál amit akar de Zsófi és Namjoon ezt meg beszélik, akár még T.O.P. is!- Mondja Eomma, fel álltam Yoongi mellől. 

-Oké, Zsófi, T.O.P. szobámba.- Mutat az ajtó fele Namjoon, ki mentem a szobámból, majd át mentem a Namjoonéba, mögöttem T.O.P,  Nam cammogott utánunk. 

-Üljetek le!- Mondja Namjoon, én le ültem az ágyra, míg T.O.P a mellette lévő fotelbe foglalt helyet, Namjoon meg állt velünk szembe, pontosabban a szoba közepén. 

-Zsófi, féltelek.- Guggol le elém Namjoon. 

-D..de akkor miért üvöltöttél T.O.P.-al?-  Kérdezem tőle, de attól függetlenül még a földet pásztázom.

-Az idegesség beszélt belőlem.-  Mondja, fel egyenesedett, követtem tekintettemmel hova megy, T.O.P.-hoz fordult. 

-Ne haragudj hogy ennyire tiszteletlen voltam veled.-  Nyújtja kezét egy kézfogásra, amit T.O.P. mosolyogva fogad.

- Én is ezt tettem volna.-  Mondja T.O.P. miközben meg rázza Nam kezét, egy kicsit el mosolyodtam, majd Nam vissza fordult felém. 

-Zsófi az a helyzet hogy tényleg nem járkálhatsz este egyedül, míg nem tudod használni az erődet.- Guggol le elém Namjoon.

-De tudom használni!- Mondtam neki. 

-Néz rám ha hozzám beszélsz.- Mondja Namjoon, rá néztem. 

-Még nem tudod használni, van egy csomó erő amit még nem ismersz.-  Mondja nekem.

-Például?- Kérdezem, meg foglya kezemet, majd egy kis szünet után mondja. 

-A tűz.-  Mondja, mikor realizálódott bennem mit mondott, ki húztam pici kezem mancsai közül, majd könnyezve, de hátrébb csúsztam az ágyon. 

-Nem, nem és Nem!- Húztam össze magamat, T.O.P. próbált közeledni felém, de nem engedtem.

-De, Zsófi.- Mondja Namjoon, ő is próbált közeledni de nem engedtem neki se. 

-T.O.P. szólj már Yoonginak!-  Mondja Namjoon, T.O.P. ki futott a szobából, addig engem Namjoon próbált el kapni, olyannyira közeledett hogy nem tudtam hova menekülni, Namjoon át gondolta a helyzetet, és le mászott az ágyról, bár halk sírásom nem csillapodott. Suga lépet be a szobába T.O.P.-al. Yoongi mikor meg látott egyből hozzám rohant, majd ölelésbe vont, én mellhasához bújtam majd ott sírdogáltam tovább. 

-Nyugi.- Simogatja fejemet.

-Zsófi, tudom hogy félsz a tűztől.- Mondja Namjoon, miközben le ül az ágy szélére, bólintottam egyet, hogy egyet értek vele. 

-És meg tudjuk oldani hogy ne félj tőle.- Mondja gondolom mosolyogva, nemlegesen meg ráztam fejemet. 

-Dehogynem, mindig egy kicsit lépünk előre.- Mondja.

-Mindig az első lépés a legnehezebb, ne félj tőle.-  Mondja Yoongi nekem. 

-D..de miért pont én, és miért pont a tűz, legtöbb ismerősöm tudja hogy utálom a tűzet.- Hadartam össze-vissza, közbe hadonászva kezeimmel, amit Suga le is fogott, majd simogatni kezdte kéz fejeimet. 

-Ez sajnos ilyen, de veled leszünk oké?- Jön közelebb Namjoon. 

-O..oké.- Mosolyogtam rá, majd Yoongihoz bújtam még jobban.

-Mondjuk még annyi, hogy reggel is valamikor utánad fogunk nézni merre jársz, nehogy valami bajod essen, sajnos ezek a lények reggel napsütötte alkalomkor is igen aktívak.-

-Oké, csak Jin ne lássa mit csinálok.- Néztem T.O.P.-ra.

-Miért is?-  Kérdezi Yoongi. 

-Szívbajt kapna ha meg látná mit baromkódok a barátaimmal, és az neked se és a családnak se lenne jó.-  Mosolyodok el. 

-Mit?-  Kérdezi Namjoon.

-Majd meg látjátok.-  Nyújtottam ki rá nyelvemet, egy lemondó sóhajt dobott felém, miközben mosolyogva T.O.P. felé nézet.  

-Na gyertek, Jin biztos kész az ebéddel, T.O.P. gyere te is enni.- Mondja Namjoon, miközben fel állt, Suga segített ki kászálódni az ágyból, majd négyen közös erővel le mentünk a konyhába, ahol már mindenki az asztalnál ült kivéve Jin aki terített. 

-Na megbeszéltétek?-  Kérdezi Jin mosolyogva. 

-Ühüm.-  Ültünk le, Jin elénk rakta a kajákat, majd enni kezdtünk.

[...] 

-Ez isteni lett Eomma!- Dől hátra Jungkook.

-Hányszor mondjam el hogy nem vagyok Eomma.-  Dörzsöli halántékát Jin. 

-Pedig én is úgy szoktalak hívni.- Mosolyog rá J-Hope. 

-Szerintem légy büszke rá.- Mondom neki, amitől egy mosolyt el dobott. 

-Főleg, hogy én is úgy hívlak.- Mosolyogtam rá, amitől egy lemondó sóhajt hallatott, mi meg el kezdtünk nevetni. 

Sziasztok, remélem ez a rész is jó lett, a hibákért ne haragudjatok hiába nézem át hússzor akkor is lesz benne hiba, ember vagyok bocsi. 

Nem mondom mire hasonlít Jin arckifejezése  xddd egyszerűen azt se tudom mire gondolhatott xd

És itt se tudom de hót cukker mukkerek!