Mosoly
Zsófi szemszöge
Más napot írunk, suliba kéne menni. Nagy küzdelmek között a Namjin párossal meg vitattam, hogy megyek suliba, így is egy éves kihagyásom volt, és már hiányoznak a többiek. Az lett a vita vége, ha rosszul vagyok, azonnal el kell mennem Jinhez ledőlnöm, tesizni is csak óvatosan szabad.
-Rendben.- Ért fülig a mosolyom. Felrohantam, a cuccaimat összeszedtem, igazából pár füzet és egy laptop töltővel. Felöltöztem utcai ruhába, ami egy barna kötött pulcsit vettem fel, egy fekete farmerrel. Leugrottam a lépcsőkről, felvettem cipőmet, és rohantma a többiek után a kocsihoz.
-Mehetünk.- Kötöttem be övemet. Aztán útnak is indultunk a suli fele.
-Zsófi, van egy kettő új osztálytársunk, ne lepődj majd meg.- Szólal meg Namjoon.
-Am, rendben. - Bólintottam.
-Ugye nem ilyen cica babák?- Utánoztam hangommal az ilyen lányokat. A fiúk elnevették magukat, és bólogattak.
-De pont ilyenek.- Röhög Taehyung, számat húzva, de kiszáltam a kocsiból. Mosolyogva köszöntünk el Namjoontól és JIntől, aztán válltunk három felé. Az első óra angol lenne. Bementünk osztálytermünkbe, ahol ott volt szeretett zongorám.
-Szia Zsófi! - Vetődik rám a fél osztály sírva.
-De hiányoztatok!- Ölelem őket szorosan. Végre elengedtük egymást. Majd leültem volna a helyemre, de ott volt egy lány táska. Felkaptam, majd egy üres helyre le raktam, és leültem Yugyi mellé.
-Mit képzelsz magadról?- Jön ide egy idegen lány.
-Eléggé sokat. - Mosolyogtam rá, elővettem angol felszerelésemet, majd Yugyeommal kezdtem el beszélgetni. Miután a csaj rájött nem érdekel, hogy vergődik eltipegett.
-Ahh, végree.- Dőltem le a padra. Be jött Namjoon és kezdetét vette az angol.
[...] Az összes órámnak vége lett, nem voltam egyszer se rosszul. Még a tesit is bírtam. Ebédelni indultunk az osztállyal. A sorban álltunk, úgy mögöttünk a kettő- három ripacs. Akik nem akartak leszállni rólam, a hátam mögött állandóan valami megjegyzést tettek.
-Intézzem el őket? - Súg hátra nekem Jimin, le intettem hogy nem kell. Majd én elintézem valahogy, még kicsi időt hagyok nekik. Kikaptuk a kajáinkat, leültünk szokásos helyünkre. Majd falatozni kezdtünk. Pont a szobákról beszéltünk, hogy kéne mindenkijét berendezni.
-Én meg várom míg Yoongi haza ér.- Válaszolok a többieknek. Még mindig hallom, hogy szídnak ezeknek nincs életük?!?!? Mikor meg hallottam, hogy édesanyámat is szídják, kicsit túlzottan is betelt a pohár.
-Mindjárt jövök. - SZólaltam meg komoran.
-Azért csak óvatosan! -Szól hozzám Taetae. Biccentettem, hogy majd meglátom, hogy alakulnak a dolgok. Felálltam és a közelükben lévő asztaltól egy széket becsórtam, mert náluk már nem volt számomra hely. Oda húztam hozzájuk, hogy a szék az asztallal ellentétesen legyen, így támaszkodni tudok a hát táblára.
-Most az egyszer fogom elmondani, jobb ha figyeltek.- Beszéltem hozzájuk.
-Felőlem úgy szídtok ahogy akartok, de ha valamelyikőtök a kacsa p.csa szájára meri venni a családomat, barátaimat nem állok jót magamért. Remélem érthető voltam.- Lettem a végére dühös. Felálltam, a széket a 3 lányhoz beraktam normálisan, aztán vissza mentem az én asztalomhoz enni.
-Aztán te kiosztottad őket!- Döbben le Maknae.
-Ez van.- Vontam vállat és fejeztem be az abédemet. Míg a többiek ettek, addig én gyorsan megcsináltam az írásbeli házit.
-Adjátok vissza viszem. - Szedtem össze a tálcákat, majd vissza vittem a helyére. Jackson rohan felém.
-Sziaa!- Ölel meg, majd egy erős cuppanóst ad jobboldali pofimra.
-Felelsz vagy mersz!- Ordította miközben elfutott. Nyálát arcomról letöröltem pulcsimujjával, majd vissza fáradtam a fiúkhoz, és elindultunk haza fele.
[...]
Leültem a konyhába rajzolni, de igazából mellette zenét is írtam.
-Zsófi mi volt az ebédlőbe?- Ül le mellém Namjoon.
-Semmi különös.- Mosolyogtam rá.
-Biztos?- Húzza fel szemöldökét.
-Csak beszélgettem Namó!- Húzom el számat, hogy itt próbálja kihúzni mi volt. Akart volna tovább faggatni, de megállítottam.
-Ne faggas légyszíves- . Kértem meg, bólintott elővette telefonját és azt kezdte el nyomizni. Én meg folytattam tovább a rajzomat.
-Ezt te rajzoltad?- Jön mögém Jinci, ezzel megijesztve engem.
-Igen.- Támaszkodok meg kezemen, hogy lenyugtassam magam.
-Nem akartalak megijeszteni- . Ölel át hátulról, ami most nagyon jól esett. Egy mosolyt küldtem.
-Persze nekem nem mosolyogsz így. - Duzzog be Namjoon, egy puszit küldtem neki. Amit a kezével elkapott és hátra is dőlt egy picit. Nevetve öleltük egymást most már hárman.
-Zsófi mindent megtanultál? Tudod holnap matek és angolból kis vizsgát teszel le az ez előtti évből.- Figyel,meztett Namjoon
-Matek angol az mindig is ment.- Legyintek. A töri miatt izgulok kicsit.
-Ha nem baj fel mentem zenét írni.- Szedem össze az itteni cuccaimat.
-Rendben szívem.- Ad puszit Jinci, majd ugrándozva fel mentem a szobámba. Bepakoltam a a sulis táskámba, és elkezdtem pötyögni a zongorán.
[...] Fél órája pötyögök rajta, és egy egészen szép zenét írtam ez alatt az idő alatt.
https://youtu.be/ipyGAglMXgs
Amit írtam dal szöveget ugye Namjoonról, fejben ráraktam. Párszor elpróbáltam még, és a végeredmény nem is lett rossz.
-VÉéégreeee!- Ugrottam föl örömömben. Végre meg van a meglepetés is. Megfogva cigis dobozomat gyújtómmal kimentem a erkélyre. Rá tehénkedtem a korlátra, aztán úgy kezdtem el szívni a rudat.
[...] Már kemény 1 hónap eltelt. Az alatt az idő alatt már Meg csináltam a védelmet a ház körül ami nagyon jól végzi a dolgát. Egy csomó tánc próbám van. Most is onnan megyek haza.
-Halihó!- Tértem be a házba. Jungkook rohan nekem ölelésnek szánva.
-Sziaaaa!- Mosolyog rám. Bentebb mentem a lakásban, Tabiék ültek a nappaliba.
-Sziasztok.- Köszöntem mindenkinek. Egy "picit" fáradt vagyok.
-Zsófi nem felejtettél el valamit?- Néz rám kérdőn Top.
-Kellene valamit tudnom?- Kérdezem félve.
-Holnap hegedű vizsga. - Válaszol.
-Kajak!- Fogtam fejemet. Megnéztem az időt este fél kilenc.
-Akkor megyek gyakorolni. - Vonszoltam fel magamat.
[...] A gyakorlás meg volt 15 perc alatt, olyat mutatok be holnap, amit tudok és nem kell sokat gyakorolnom. Nagy zajra megyek le.
-Mi ez a hangzavar?- Kérdezem tőlük. Mindenki szakad a röhögéstől a tévén pont Jiyong van és egy kis lány. Ezt nézték Youtuben. Az már más kérdés, hogy a kicsi gyerek az én vagyok.
-Nézzük ahogy GD egy cuki kicsivel ügyeskedik.- Magyarázza Jimin nevetve.
-Zsófi, ha éhes vagy csinálhatok neked vacsit.- Szól hozzám Jin. Ránéztem az órámra lassan kilenc lesz.
-Már nem eszem, majd a reggelit nem hagyom ki, de azért köszi.- Mosolygok rá. Mochi pózba ültem le Top mellé, aztán ott aludtam el, ahogy átölel.
[...] Az álmom kellemes volt, amit Namjoonék néztek, igazából azokat idéztem fel megint.
-Zsófi!- Kellteget egy hang, lassan nyitom ki szememet. Taetae van nekem fejjel lefele. Ezekszerint megint úgy aludtam el ahogy szktam, fejjel lefele. a lábam a levegőben.
-Aranyosan alszol, de suli van.- Szól hozzám, fáradtan felálltam. Kicsit nyújtózkodtam, és felmentem a szobámba felöltözni. Aztán felkapva táskámat, lementem és az előszobába leraktam a táskát.
-Jó reggelt!- Köszöntem közbe a többieknek.
-Reggelt kicsim, itt a reggelid.- Rak az asztalra Eomma sok palacsintátval teli tányért.
-Tabi mondta mit szeretek?- Kérdezem tőle, és örömmel ülök le az asztalhoz.
-Csak segített dönteni. - Kacsint rám, majd ül le ő is reggelizni. Mosolyogva tömtem a fejemet, és hallgattam a villák csattogását.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro