Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Mindig tudsz újat mutatni

      Zsófi szemszöge

Lassan vezetett Suttyóm az egyik bútorboltba. Ami mellett volt egy festék bolt is. Elsőnek a festéket vettük meg. Indián szürke lett a választás. Utána mentünk az egyik bútorboltba.

Néztünk ki francia ágyat, kettő éjjeli komótott. Egy bazinagy ruha tárat, szőnyeget, könyves szekrény. Ezt mind betuszkoltuk a kocsi hátuljába, hogy lehajtottuk hátul az össze üllést. Nehezen de befértek a dolgok. Elmentünk a Pepcoba, ahol vettünk egy-két dekorációt.

 Egy nagyobb áruházba bementünk pár élelemért. Megfogtam egy kocsit, és tolni kezdtem a sorok között, közbe Suga valahogy belekötött egy kis gyerekbe és az anyukájába. Mosolyogva mentem barátom mellé. 

-Kikérem magamnak! Nem vagyok gyilkos, csak mert nem mosolygok!-  Szólal meg barátom eléggé idegesen. Szónélkül elráncigáltam Suttyót, és csak kis idő után kérdeztem meg tőle mi történt. 

-Az anyuka külsőről megcédulázott azzal, hogy gyilkos vagyok, mert nem mosolygtam a fiára. - Puffog nekem Yoongi.

-Szard le, úgy se ismer.-  Vontam vállat. Még kicsit mindig dúzzogot. Megálltam és egy röpke puszit nyomtam arcára és mentem is tovább a kocsival. 

-Hé!-  Rohan utánam, hisz gyorsabb voltam a kelleténél. Kicsit bevártam. Mosolyogva ölelt át és én is kaptam tőle egy puszit, de én az ajkamra. Amin elkuncogtam magam zavaromban. 

-Menny a gyerekeknek édességet venni, addig én lerendezem a piát.-  MOndtam neki a dolgokat, bólintott egyett, és már az édességes sornak is ugrott. Míg ő a nyamnyamot  nézte, addig én az italokat kerestem. Igazából sok sört, pálinkát, bort, és wiskyt vettem jaa és likőrök mert talán még azokat iszom meg. A legtöbb italt barátaim fogják meginni, meg persze rakjuk le őket a spájcba. 

Suga sok édességel tért hozzám, de miután meglátta az italokat, majdnem kiesett a kezéből az összes. 

-Tudod min gondolkoztam, ennyi szeszes italt, hogy fizetsz ki, ha még gyerek vagy?-  Rakja a cuccokat a kosárba.

-Titok. - Kacsintottam rá. A kasszához mentünk ahova mindent is felpakoltunk. 

-Személygazolványt.-  Szólal meg a kassza mögött az idős néni. Oda adtam neki hamis személyimet, amit hümmögések közepette vissza nyújtott. Az adott összeget kifizettem, addig Suga pakolt vissza.

-Hamis személyi?- Néz rám nagy szemekkel.

-Csak pár év.-  Rántok vállat. Bepakoltunk mindent a kocsikba és beültünk.

-Ugye mást nem veszel hamis személyivel?-  Nézz rám aggódva Yoongi.

-Nyuggesz van, felelőség teljesen bánok ezzel a kártyával.-  Adok arcára egy puszit.

-Rendben.-  Fordul az útirányába, ne hogy össze koccanjunk valakivel. Hívtak a céges telefonon, Charlie volt az.

 Telefon

- Szia Charlie.-  Köszöntem neki.

-Szia, 2 nap és koreába jutok, beülünk majd egy kávézóba átbeszélni pár dolgot?-  Kérdez egyből barátom.

-Persze, mehetünk. Tudok egy csöndes helyet.-  Válaszolok neki, majd lerakta. Ahogy láttam Suga feszült lett, ahogy beszéltem vele.

-Suttyóm féltékeny vagy? -Mosolygok rá féloldalasan.

-...- Nem szólalt meg, csak morcosan nézet maga elé. Átkaroltam nyakánál fogva.

-Ne legyél az, csak is téged szeretlek.-  Nyomtam puszit ajkaira. Szemei tányér nagyságúak lettek, de egy mosolyt eleresztett. 

-Nya vigyük be a cuccokat.-  Engedtem el fogságából, és szálltam ki a kocsiból. Ő még egy kicsit maradt a kábúltság hatására.

Kinyitottam a kocsi hátulját és oldalát, és a festékeket kiszedtem, és ahhoz kellő cuccokat. Yoongi kiszállt a kocsiból, megfogta a vödröket és bevitte őket, miután kinyitottam az ajtót neki.

Köszöntünk a kanapén csövezőknek, és felemntünk a szobába, a bútorokat összetoltuk és letakartuk őket ilyen zsák féleséggel. Átöltöztünk itthoni ruhába. Okosak voltunk,  mert ezt az után tettük, mikor minden bútort letakartunk, szóval tolvajokat megszégyenítő tudással csentünk ki a dobozainkból otthoni ruhákat. 

Bekevertük a festéket, és elkezdtünk nyitott ablaknál festeni. Gyorsan száradó festéket vettünk, ami úgy egy éjszaka alatt megszárad. Namjoon nekünk segíteni, ne hogy kárt okozzunk magunkban, kettő festékes vödörrel és ecsetekkel (?).

[...] Ahhoz képest Namjoon eltört 1 ecsetet, aminek fából volt a nyele, mi se tudjuk hogyan csinálta, de nevettünk egy jót.

-Végre kész vagyunk.-  Terültem ki a letakart parkettán. 

-Gyertek ebédelni.-  Nyit be Taehyung, Yoongi felhúzott a földről és hárman, mint akik jó munkát végeztek. És tényleg! Ültünk le ebédelni. 

Sokat kacagtunk.

-Láttátok? Gdragon megosztott egy videót. A koncertnél még sok éve, volt egy pici lány, akire vigyáznia kellett, és a koncert helyszínen rohangállt és őt kereste. - Mesélte Taehyung.

-Megtudod mutatni a kis lányt?-  Kérdezem tőle nagy kiváncsisággal. Míg kereste a telefonjában, én is elővettem, és egy kis kori Jiyonggal közös képet kerestem, ami meg is lett. A két képet össze hasonlítottuk. És basszus, az én vagyok.

-Zsófi ugye ez csak vicc?-  Szólal meg Jimin.

-Ne..Nem. - Mondom neki. Azért most rendesen ledöbbentem. Elraktam telefonomat. A többiek döbbenten néztek hol engem, hol a telefont.

-Nyugi van he'. - Ettem tovább a kajámat.

-Mindig tudsz újat mutatni.  -Fogja fejét Namjoon. Elmosolyodtam, a tányéromat a mosogatóba raktam. 

-Köszönöm nagyon finom volt. - Öleltem meg Jincit, és ültem le laptopozni a kanapéra. A többiek is befejezték az ebédet. Én a laptopomat a dohányzó asztalra raktam. És onnan néztem a kijelzőn a filmet amit fülhalgatóval néztem. Jmin ült mellém és fejét az ölembe hajtotta, gondoltam, hogy birizgáljam a haját. Amit meg is tettem, ha ettől boldog, akkor jó. Suga az előttem üllő kanapéra telepedett a többiekkel. Egészen szúró pillantásokat vetett Chimchimre, de én inkább ignoráltam Yoongit. 

[...] A filmnek vége lett, Jimin elszundizott az ölembe. Telefonon hívtak, Bobby hívott.

       Telefon

-Szia.-  Suttogtam bele, hogy a többieket ne zavarjam.

-Áll még?-  Szól bele barátom.

-Jó, hogy szólsz, majdnem kiment a fejemből. - Fogok homlokomra.

-22-kor a pláza előtt. - Rakja le barátom. Telefonomat magammellé hajítottam. Hátra döltem a kanapén és csukott szemmel agyalni kezdtem, mit hogyan kéne csinálni. 

-Zsófi van valami baj? - Kérdezi Namjoon és JIn majdhogy nem egyszerre.

-Csak majd este el kell mennem. - Mosolyogtam rájuk. 

Sziasztok, itt az új rész. Mizu van veletek? Hogy élítek ezt a pár napot? Sajnáljátok, hogy bezárták az iskolákat? 


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro