Mark & JB
Zsófi szemszöge
Reggeli után gyorsan elmosogattam Hobbival, majd mentem bmxezni egyedül, ott volt pár ember de maximum 4-en voltunk a pályán, vagy 5 órát ott töltöttem, mikor is egyet estem, egy Flairt akartam csinálni egy lehetetlen helyen, de én kiakartam próbálni. Igaz bal kezemet végig horzsoltam, hiába volt rajtam védő, az csak a könyömömet, kesztyű a tenyeremet védte meg, a közöt, alig maradt ép bőr.
Két idegen jött hozzám akik, leszedték rólam a biciklit.
-Jól vagy?- Öltettek fel.
-Nincs semmi bajom.- Mosolyogtam rájuk, a vöröses-barna hajú srác alkaron ragadot, majd segített felállni.
-Tudok járni, de köszönöm.- Szedtem le kezét magamról, aztán biciklimet megfogva, mentem cuccomhoz, szerencsére mindig van nálam elsősegély mini készletbe, táskámból kivettem a mini dobozt, majd felnyitottam. Király a karomon rendesen folyt a vér, remélem rajtam kívül van valami szúnyog...Gyorsan letöröltem a vért, majd lefertőtlenítettem, ami mondjuk, hogy nagyon kellemetlen volt, majd megpróbáltam gézzel bekötni, ami egykézzel mondjuk úgy hogy nem ment. A szürke hajú srác jött mellém, majd szónélkül, a gézt kivette kezemből és bekötötte vele alkaromat.
-Köszönöm.- Derültem rá.
-Hogy hívnak?- Kérdezi mosolyogva.
-Kertész Zsófi.- Nyújtottam kezemet egy készfogásra amit elfogadot.
-Mark Tuan.- Derül rám.
-Ezt megjegyzem.- Mondtam neki mosolyogva, a vöröses-barna hajú srác jött hozzánk 3 vizes palackkal a kezében.
-Tessék.- Adja kezembe, ahogy Mark-nak is.
-Köszi.- Ittam bele.
-Te ismerős vagy.- Mondom neki, tanakodva, egy támadó állást vett fel, amitől egyből beugortt kicsoda vagyis honnan ismerős.
-Te vagy az egyik újjonc a Moorimban.- Jelentem ki.
-Úgy ahoy mondod. - Hajol meg.
-Azszem JB?- Nézek rá kérdőn, bólintegyet. Fura volt az aurájuk, ugyan az mind a kettő, inkább táskámból kivettem fém kulacsomat, majd elkezdtem vért inni, ami feltöltött nem mondom hogy nem.
-Miért csináltál ilyen baromságot, azon a rámpán lehetettlen flert csinálni.- Jelenti ki Mark.
-Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.- Mondom neki mosolyogva, hívtak telefonon képernyőmön " Namjoon" név szerepelt.
-Bocsánat.- Álltam fel, majd mentem kicsit arrébb, és csak azután vettem fel.
Telefon
-Szia.- Köszöntem neki.
-Szia mikor jössz? Tízkor mentél el, és most vagy három óra van.- Mondja Namjoon.
-Megyek haza, nyugi, csak pár ismerőssel beszélgettem és segítettek.- Mondom neki.
-Miben segítettek?- Kérdezi aggódva.
-Elestem, és segítettek bekötni, ennyi, de nincs semmi bajom, na de megyek haza, helló.- Raktam le gyorsan a telefont.
-Mennem kell haza, örülök hogy megismerhettelek benneteket.- Öleltem meg őket, majd az össze pakolt táskámat, hátamra dobtam, majd kimentem a skatepálya kapuján és mentem haza fele sétálva, bár kezdet beborúlni az idő, aminek kifejezetten örültem, és igen utközben elis kapott az eső.
Beraktam a garázsba binyiglimet, majd lábamat megtörölve, mentem be a bejárati ajtón.
-Megjöttem.- Mondtam, miközben átázot cipőmet ledobtam, majd táskámat is ledobtam hátamról.
-Mizus?- Jön Jungkook megölelni.
-Vizes vagyok, még ne ölelges. - Mondom neki, erre öklét tartotta, amibe bele mentem.
-Gyorsan lefürdök.- Mondtam, majd bementem a fürdő szobába, mikor már a vizet engedtem magamra, jutott eszembe, hogy nem hoztam magammal ruhát.
Oh... hogy az a...Csaptam fejbe magam.
-Valakiii!- Szóltam ki a fürdőszobából.
-Igen?- Jön vissza egy hang, jelen esettben Sugától.
-Tudsz hozni nekem ruhát? Nem hoztam be.- Mondtam neki piros pozsgásan, azért csak na, pont ő fog nekem ruhát adni, komolyan miért nem Namjoon vagy Jin járt erre.
-Hozok!- Hallom hogy elmegy, gyorsan magamköré csavartam a törölközőmet, ami ápol és eltakar, kettő kopogás után, Yoongi nyujtotta be a ruhákat.
-Pusszancs.- Veszem el tőle, majd becsukta az ajtót.
De cukker a saját pólóját adta oda, ami fehérpólónak hátulján egy " Suga 93" felirat van, gyorsan magamra kaptam, meg az alsóneműmet is, ami az egyik boxerem volt, van lányoknak boxer, csak persze nőiben, és nem fiúsban, én szeretem ezt a fajta alsót szóval van belőle egypár. Kimentem a szaunából, majd lementem a nappaliba.
-Nya vagyok én is.- Ültem le az üllőalkalmatosságra, pont Taehyung mellé.
-Milyen volt a biciklizés?- Kérdezi érdeklődve.
-Jó volt, ismerkedtem új arcokkal.- Mosolyodtam el.
-Na kik azok, ismerem őket?- Érdeklődik tovább.
-Mark Tuan és JB.- Mondom neki, gondolkozik.
-Tudoood JB a Moorimba az egyik diák, ééés ja.- Mondom neki.
-Milyen Got7 tagok?!- Ugrik rám kiakadva Yoongi.
-Azt nem tudtam, csak más volt a kisugárzásuk, ugyan olyan.- Mondom neki kis gondolozás után, miközben próbálom magamról leszedni, ugyanis konkrétan rám mászot.
-Farkasok, már megint farkasokkal barátkoztál.- Fogja le két kezemet majd fejem föle nyomja őket.
-Aranyosak voltak. - Vonom meg vállam.
-Elsőre, de kitudja mikor támadnak.- Mondja Yoongi összehúzott szemmel.
-Azta a kisugárzásból érezném, ha rossz emberek lenének.- Mondom neki, majd ficánkolok alatta, hogy lemásszon rólam, vagy legalábbis felülre kerekedjek.
-Elengedsz?- Kérdezem tőle, mikor lábaimat, az ő lábával lefogja.
-Nem.- Mosolyog rám.
-De nem ér, már mindenemet lefogtad, így nem tudok szabadulni.- Mondom neki nyavalyogva.
-Igaza van Yoongi.- Mondja Taehyung a másik ülő alkalmatosságról, ezek szerint leturtuk szegényt.
-Nem érdekel.- Mondja.
-Yoongi nézd ott egy zongora!- Szólal meg Jimin, Yoongi persze oda fordul, ezzel kicsit lazít fogásomon, és felé tudok kerekedni.
-HÉ! EZ NEM ÉR!- Ordított fel Yoongi mérgesen, most én fogtam le a kétlábát és két kezét, Jin Hyung jön néz be a nappaliba, igaz hogy a konyhába volt.
-Hajrá Yoongi!- Szólal meg Eomma.
-Hé Eomma!- Szólaltam meg, persze Yoongi kapott az alkalmon míg nem figyeltem felém kerekedet.
-Nya most ki van felül?- Kuncog fel Sugí. Gondolkodtam, ha megmozdítom valamelyik végtagomat akkor jobban oda szorítja. Nos a fejemet tudom csak mozdítani. Orárra nyomta egy puszit, amitől megszeppent, és arca vörös árnyalatba ment át. Annyira meglepődött hogy elengedet, Taehyung és Jimin Úúz-ni kezdtek és kacagni. Gyorsan kiszálltam alóla, majd a konyhába rohantam, Namjoon mögé, majd átkaroltam derekát.
-Szia.- Köszön nekem.
-Sziaaa.- Szorítottam még jobban.
-Élő pajzs lettem?- Kérdezi nevetve, miközben arcát kezébe temeti félig.
-Nem sokáig.- Mondom neki, Yoongi jött balról a konyhában én meg futottam Jobbról, majd a nappaliba mentem, ahol elkapot, majd a földre terítet, és csiklandolzni kezdet.
-Hyyhyunng fejezdbEEE!- Röhögtem ahogy csikizet, megtalálta gyengepontomat, ami a nyakam volt, a nevetéstől már fájt a hasam, és könnyek jöttek ki szemeim közül.
-SugAAAa már fáj.- Nevettem tovább.
-Nem érdekel.- Mondja, majd csikiz tovább, ezt az egészet a csengő szakította meg, Namjoon ment a bejárati ajtóhoz.
A kis csapat jött be az ajtón plusz egy személlyel.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro