Zsófi szemszöge

Hallom bőmből a zene amit a kocsiba hallgatnak a többiek. Összeráncolt szemekkel szorítom magamhoz az ölelő kart. De attól függetlenül még a hang nem lesz halkabb így durcázva kelek fel. Pont megálltunk a kocsival. Ezek szerint haza értünk. Én voltam a másik leggyorsabb aki bement a házba. Felvittem a cuccom az az emeletre. Aztán lerohantam a telefonjaimat aksi nélkül ledobtam a dohányzó asztalra. Aztán Yoongi és JHopera vetettem magam.

-Ti is hiányoztatok. - Szipogok párat.
Ebből az egész szökőkút showból lett egy családi ölelés.

-Álmos vagyok.-  Jelentem ki, miközben elválunk a többiektől.

-Gyere fel kísérlek.-  Fogja meg a kezem Yoongi.

-Addig meg mutatjuk a házat!-  Fogja meg Taehyung Hope kezét és rángatja utánunk.

-A szobát nem rendeztem be, veled akarom szóval jah.-  Nyitottam be a szobánkba.

-Igazán kedves.-  Mosolyog rám Hyung.

-Nem akartam neon pink falat a te engedélyed nélkül.-  Kuncogtam el magam.

-Azt a színt most felejts el. - Kaptam homlokomra egy puszit.

-Meg lesz.-  Ölelem magamhoz szorosan. Haja bubisan volt a fején, kicsit lekopott, de fehér színben. Az arca nem változott, ugyan olyan komor volt. Persze én láttam a maszk mögé, és egy vigyorgó Yoongit láttam magam előtt.

-Majd be kéne festeni a hajunkat.-  Mondom neki egyik elmélkedésemet.

-Zsófi eszel te rendesen?-  Tér észhez Yoongi.

-Szoktam.-  Bólogatok, és ölelem szorosan magamhoz. Nagyon hiányoztak.

-Picur mi a baj?-  Ül le ágyamra ölébe vonva.

-Cs...csak ne hagy egyedül.-  Bújok nyakhajlatába.

- Nem foglak.-  Nyom puszit hajamba. Simogató karja azt érte el, hogy elszenderedjek ölébe.

Yoongi szemszöge

Egyenletes légzése azt mutatta elaludt. Kiemeltem ölemből és lefektettem ágyába. Namjoon nyitott be pár kopogás után.

-Yoongi gyere a nappaliba.-  Szól hozzám Namjoon, majd hagyja is el a terepet. Zsófit plédjével betakartam aztán mentem ahogy mondta nekem Nam.
Jhope mellé leültem, elénk pedig Namjoon.

-Emlékeztem, hogy úgy mentetek el, hogy Zsófi nem volt velünk. Mint ugye látjátok velünk van most már.- Mosolyog ránk Namjoon, ami nem igazán tudott nyugtatni.

-Namjoon.- Szóltam komolyan mondandójába. Ezzel azt mondva, hogy nem tudd ideges mentessé tenni.

-Nos....elrabolták. - Nézz a távolba könnyes szemekkel. JHope-al össze néztünk, alig hittünk a fülünknek, gondoltam, hogy ez volt. De nem akartam hinni ennek az egésznek. 

-1 évig volt oda....hogy is mondjam. Nem bántak vele szépen.- Próbálkozott Namjoon virág nyelven.

-Namjoon nem kell a virág nyelv.-  Szólal meg halkan JHope, bólintott egyet, hogy értette. Kicsit szünetelt addig összeszedte a gondolatait és a könnyeit. 

-Hyungwon Zsófi főnökének a fia...Elrabolta őt kb 1 évre. Bántalmazta érzelmileg fizikailag. Borzasztóan vissza esett. Vannak érintések amiket vissza utasít vagyis azt hiszi, hogy bántani akarjátok. Ezért óvatosan. - Fejezi be Namjoon. Megfeszültem. Ahogy meghallottam ki és hogyan bántalmazta. Hogy lehet egy ilyen teremtményt bántani? Aki senkinek se árt? Namjoon felfele nézett a plafonra, gondolom, hogy a könnye ki ne folyjon. Eléggé ideges lettem.

-Hol van?-  Kérdezem miközben felpattanok a helyemről.

-Nem kérdeztem Zsófit, se a barátait.-  Rázza nemlegesen fejét az idősebb.

-Suga igyál egy pohár vizet.-  Nyomja kezembe Jin, ahogy Hope-nak is. Lehúztam gyorsan, és felrohantam a szobánkba. Zsófi még mindig pihizet szerencsére. Végig néztem rajta, és elkezdet könnyezni a szemem. Bebújtam mellé. Átkaroltam igen vékony testét és elaludtam.

          Zsófi szemszöge

Mocorgok hisz rosszat álmodtam. Hallottam Namjoon beszélgetését nem volt nehéz, hisz mászkáltam a lakásban és csak 10 perc után mentem aludni.

-Ha..hagyjál!-  Toltam el magamtól mindent. Könnyeim folytak, Suga felébredt mocorgásomra és egyből ölelgetni kezdet.

-Zsófi nyugodj le, nincs semmi baj.  Ez csak egy álom.-  Nyugtat alvó társam.

-Ne hagyj itt.-  Fúrom fejem mellhasába.

-Nem foglak, megígérem.-  Túr bele hajamba.

-Kisujjeskü?- Nyújtom oda neki, amibe bele akasztja kisujját.

-Gyere menjünk le reggelizni. Pont reggel ébredtél fel. - Nyom puszit homlokomra mosolyogva. Lassan kiszálltunk az ágyból. majd pizsiben lecsoszogtunk a konyhába ahol egy szorgoskodó Jint láttunk meg.

-Szép jó reggelt!-  Mosolyog ránk, ahogy láttam lassan kész a reggelivel.

-Neked is- . Ölelem meg, ezáltal elengedtem Yoongi nagy kezét.

JHope és Namjoon cammogtak le a lépcsőn egymás után. Őket is megölelgettem.

[...] Megreggelizünk ki-ki de elterültünk egy páran a nappaliban a tévét bambulva. én szorosan Yoongi mellett ültem. Telefonom szólalt meg. Amit felkaptam, de Sugát nem engedtem el.

     Telefon

-Szia Zsófia, meg kéne mutatnod a kérdőjeles dalt.-  Szólal bele főnököm.

-Ha zongorán feljátszom az elég?-  Kérdezem tőle, miközben felülök rendesen.

-Tökéletes. - Mondja boldogan. Felálltam Suttyó mellől a szobámba futottam és a zongorát felhajtva kezdtem el játszani. Miután kész lettem főnökömre csaptam a telefont. Nem volt kedvem vele beszélni. Lehet ezért majd le üvőlti a fejem, de a szeretteimmel akarok lenni. Lehajtottam a zongora tetejét. 

-Ezt a zenét kinek írtad?-  Hallom meg Suttyó hangját közel hozzám. A szobába körül néztem, pont most csukta be z ajtót.

-Ez a kérdő jeles dal a koncertemen. - Mosolyogtam rá.

-Zsófi kinek írtad?-  Ül le mellé és von kérdőre.

-Lehet barna szőnyeg kéne a szobába- Nézem a földet.

-Ne tereld a témát! -Szól rám kicsit hangosabban mint eddig.

-Namjoon Hyungnak írtam.-  Mondom ki halkan.

-Miről szól?- Kérdez tovább.

-Hyung ezt alapjáraton se kellett volna hallanod. - Pironkodok előtte.

-Jó fülem van, meg hallom így is meg úgyis. - Mosolyog rám. 

-Testvér kapcsolatról szól a zene, amiket átéltünk egy két történés.-  Ezek vannak a szövegben, többet nem mondok. Mondom duzzogva. Egy puszit nyomot arcomra, ami eléggé meglepett.

-Hyung! - Boxolok vállba. Felálltam a zongorától, követte Suga a cselekvésemet.

-Hogy kéne berendezni a szobát?-  Kérdezem tőle.

-Francia ágy?-  Ölel át hátulról, kérdésébe kicsit bele pirosodtam.

-Lehet róla szó.-  Bújok ölelésébe.

-Szürke falak? -Nézek fel.

Lehet róla szó.-  Ad ajkaimra puszit. 

-Mikor menjünk egy bútor boltba?-   Kérdezem tőle. 

Akár most is, elkérjük a kocsit és már mehetünk is. - Enged el. Kiment a szobából, addig én átöltöztem utcai ruhába. Yoongi egy pólóját kivettem az egyik dobozból. Egy türkiz méregzöld póló volt az, és egy fehér farmerrel felvettem. a pólót meg betűrtem a nadrágba.

-Jól áll a pólóm. - Jön be Suga. Ő is gyorsan átöltözött, addig én lemértem gyorsan a szoba méretét. 

-Mehetünk.-  Írtam fel mindent. Lementünk a lépcsőn. 

-Nektek kell valami a boltból?-  Állunk meg a nappaliban. 

-Kérek édességet.- Szólal meg Jungkook.

-Rendben. - Mondta Suga.

-Nekem piát kell venni a nyaralóba. - Mondom Sugának, bólintott. Felvettük cipőinket és a kocsiba beültünk és útnak is indultunk.

Kicsit késve, de most lettek vége a szóbelijeimnek :)

Kicsit uncsi, de remélem azért még olvasható lett ;)